A közösségi közlekedés használatának bátorítása alapvetően egy zöld dolog, hiszen a közösségi közlekedés kevesebb kibocsátással, lég- és zajszennyezéssel jár, valamint jóval kisebb a közterület igénye, mint az autóhasználatnak. De mint mindenhol, az ördög itt is a részletekben lakik, és mint a II. kerület példája mutatja, ezt is lehet kifogásolhatóan csinálni.
A II. kerületben 2025-től minden olyan, a kerület fizetős részén élő lakos éves BKK bérletre jogosult, akinek van autója, a megelőző évben volt parkolási engedélye, de a következő évben viszont nem váltja ki. (2025-ben 289-en kaptak éves BKK bérletet, ami adókkal együtt legalább 40 millió forintjába kerülhetett az Önkormányzatnak.) És bár elképzelhető, hogy ez a szabályozás néhány esetben valóban csökkenti a közterület- és autóhasználatot, a nagy többség esetében valószínűleg fölösleges pénzkidobás, ráadásul könnyen ki is játszható. Arról nem is beszélve, hogy igazságtalan.
A szabályozás elsődleges célja, hogy csökkentse a zsúfoltságot a kerület fizetős közterületein, ahova a parkolóhelyek számánál mintegy 30 százalékkal több parkolási engedélyt ad ki az Önkormányzat. Már ez a szám is jelzi, hogy nyilvánvalóan nem minden igénylő parkol a fizetős közterületen, hiszen akkor nem férnének el. Valószínűleg nagy számban vannak olyanok, akik annak ellenére kiváltják az olcsó – 10 ezer forintos, amiből nyugdíjasok és nagycsaládosok 50 százalék kedvezményt kapnak – éves parkolási engedélyt, akik elsősorban garázsban (udvaron, stb.) tartják az autójukat, de jól jön nekik az ingyenes parkolás, mikor a kerület más részén járnak, vagy valamiért nincs kedvük beállni a garázsba. És hát persze olyanok is lehetnek, akik nem is a kerület fizetős részén laknak, csak oda vannak bejelentve és kihasználják az olcsó kerületi parkolás lehetőségét.
A mintegy 100 ezer Ft értékű BKK bérlet kedvezmény elvileg azoknak szól, akiknek van garázsuk, de túlnyomórészt közterületen parkolnak, hiszen elsősorban ők tudják a közterületen kívül tárolni a kedvezmény igénybevételéhez amúgy szükséges autót, és esetükben csökken érdemben a közterület használat, ami az Önkormányzat fő célja. És bár felvethető, hogy mennyire igazságos 100 ezer Ft értékű támogatást adni csak azért, hogy valaki ne használjon 10 m2 közterületet, amire amúgy nincs szüksége (hiszen ilyen alapon kerület sok ezer autó nélküli lakosa is kaphatna hasonló támogatást), ebben az esetben legalább tényleg felszabadul némi közterület.
Ugyanakkor semmi akadálya nincs annak, hogy az, aki főleg garázsban tartja az autóját és korábban nem is volt parkolási engedélye, kiváltsa azt az év második felében (akár az év végén) 7 ezer forintért, majd januárban éves BKK bérletet igényeljen. Így az ilyen esetekben az Önkormányzat teljesen fölöslegesen ad jelentős támogatást, hiszen az igénylő támogatás nélkül se használná a közterületet. És mivel a közterületi parkolás díja emelkedik (jövőre már 15 ezer Ft lesz a díj), a garázzsal és parkolási engedéllyel is rendelkező lakók közül feltehetően egyre többen az éves parkolási díj hatására is lemondanának parkolási engedélyükről, így esetükben is fölösleges a BKK bérlet támogatás.
Ráadásul az önkormányzat tájékoztatása szerint a BKK bérlet kedvezmény annak is jár, akinek tavaly volt már ilyen kedvezménye (legalábbis amíg van autója). Így az éves BKK bérlet gyakorlatilag minden olyan lakónak jár 65 éves koráig (utána csak azért nem, mert ingyen utazhat a BKK-n), akinek van garázsa és autója, és ezért csak elég egyszer parkolási engedélyt igényelnie. Egy garázzsal rendelkező lakás a II. kerület fizetős részén ezentúl egyet jelent az ingyenes BKK bérlet lehetőségével is.
Ezenkívül annak sincsen különösebb akadálya, hogy egy Budapest más részén lakó bejelentkezzen egy II. kerületi lakásba és úgy igényeljen előbb parkolási engedélyt majd éves BKK bérletet. Az ilyen visszaélést az is megkönnyíti, az éves BKK bérlet annak is jár, aki olyan háztartásban lakik, ahol már igényeltek parkolási engedélyt (sőt annak sincs akadálya, hogy egy háztartásban két autó kapjon parkolási engedélyt, és a háztartás egy tagja még éves BKK bérletet is kapjon). Emiatt olyan lakásba is be lehet jelentkezni, ahol már van egy autónak parkolási engedélye a háztartásban – és ilyen lakásból nagyon sok van. Igaz, ilyenkor az igénylőnek már 15-27 ezer forintot kell fizetnie a parkolási engedélyért, de cserébe sok évig ingyen kaphat éves BKK bérletet (persze csak akkor, ha bejelentkezve marad a lakásban). Ez persze juttatással való visszaélésnek minősülhet, de elég nehéz elképzelni, hogy az erőforráshiánnyal küszködő önkormányzat felderítsen és szankcionáljon ilyen ügyeket.
A BKK bérletkedvezmény alapvetően igazságtalan, hiszen csak annak jár, aki korábban hozzájárult a parkolási problémákhoz, míg az autóval nem rendelkező, így parkolási problémát korábban sem okozó lakosok kimaradnak belőle. De egészen abszurd módon az éves BKK bérlet annak sem jár, aki lemond a saját autóhasználatról, és ezentúl az autóforgalom okozta problémákhoz is jóval kisebb mértékben járul hozzá (hiszen a kedvezmény igénybevételéhez autó is kell). A BKK bérlet kedvezménnyel kapcsolatos szabályozás így egyben az autóhasználatot is támogatja.
Tóth Csaba,
Levegő Munkacsoport
A cikk eredetileg a G7 Ekonomi rovatában jelent meg.
