Szalmabálaszigetelés
A kép forrása: www.szalmaotthonok.hu
A fenntartható, „zöld” építészet sokszor új házak építésében gondolkodik, holott a környezeti terhelés csökkentésének egyik kulcsa a meglévő épületek korszerűsítésében rejlik. Van bőven feladat, hiszen Magyarország épületállományának jelentős része korszerűtlen; a családi házak mindössze 27%-a rendelkezik hőszigeteléssel, ami komoly lehetőséget jelent az energetikai felújításokra.
A hideg őszi napok beköszöntével és az első magas fűtésszámla megérkezésével sok családi ház tulajdonosában felmerül a szigetelés kérdése. Nem véletlen, hiszen a falak és födémek együttes hőszigetelése akár 55-60 százalékkal is csökkentheti a hőveszteséget, és a felújítási munkák között ez tűnik a leginkább „kezdőbarát” tevékenységnek. Vigyázat azonban, az elhamarkodott, „Csináld magad!” megoldások gyakran hibás eredményekhez vezetnek! Az is lehet, hogy jól sikerül a szigetelés a ház nagy részén, de a kényes részeken hőhidak, penészedés alakulhat ki. Ha például rosszul párosítjuk az anyagokat, egy régi vályogház borítása külső párazáró polisztirollal olyan komoly falnedvesedéshez és penészedéshez vezethet, amelyet bonyolult és költséges is javítani.
„Ahogy nem műti meg magát az ember otthon, ha beteg, úgy házat sem érdemes saját kútfőből korszerűsíteni. A leginkább környezetbarát ház az, amelyet szakszerűen felújítunk.” – figyelmeztet Bihari Ádám építész, a természetes építőanyagok szakértője.
A hőtechnikai korszerűsítést sokan még mindig redukáltan, egyfajta „anyagfelragasztási” feladatként kezelik. Pedig a hőszigetelés egy komplex épületfizikai rendszer része, amelyben az épület tájolása, a nyílászárók légzárása, az árnyékolás, a hőtároló tömeg és a gépészeti rendszerek mind együtt dolgoznak. Az első lépés az épület átfogó energetikai tervezése, amelyet érdemes építészmérnökre, építőmérnökre, energetikus szakemberre vagy más épületenergetikai szakemberre bízni.
A tervezés során nemcsak maga az épület számít. Első lépésként érdemes átgondolni saját életmódunkat, preferenciáinkat, családi terveinket, csak aztán a házzal magával foglalkozni, mert az így nyert információk alapján lehet olyan hosszú távon fenntartható épületet létrehozni, amely tartósan illeszkedik mindennapjainkhoz. „A házunk a mindennapi életmódunk tükre. Ha azt szeretnénk, hogy hosszú távon fenntartható és egészséges legyen, nekünk is tudatosnak kell lenni” – jelenti ki Bihari.
Egy jó példa: szalmabála – utólagos homlokzati hőszigetelés természetes, helyi, egészségbarát alapanyagból
A kép forrása: www.szalmaotthonok.hu
Ha megvan a tervünk, következhet az anyagválasztás. A helyben rendelkezésre álló, természetes alapú anyagok – vályog, mész, szalma, kender, fa – használata nemcsak környezetbarát, hanem energetikailag és páratechnikai szempontból is előnyös. Ezek az anyagok nemcsak kisebb beépített energiatartalommal rendelkeznek, hanem kedvezőbb páratechnikai és hőtárolási tulajdonságokat is biztosítanak számunkra. Fontos azonban, hogy a kivitelezőt is körültekintően válasszuk ki, hiszen a modern építőipar anyagpalettája rendkívül összetett, és nem minden kivitelező látja át, mely anyagok működnek jól együtt. Ahogy egyre több szó esik a fenntarthatóság mellett az egészséges épületről és az épületbiológiáról, remélhetőleg egyre csökken a kőolajszármazékokból készített anyagoknak használata, és növekszik a kereslet a természetes anyagok iránt. Így a jó megoldások még olcsóbbá válnak, illetve egyre több szakember foglalkozik majd ezekkel.
Természetes gyapjúszigetelés: 100%-ban vegyszermentes, újrahasznosítható alapanyag; kiváló a hő- és hangszigetelése; elasztikus, könnyen illeszthető kábelekhez, csövekhez, különböző szerkezetekhez; ideális tetőfödémbe, szarufák közé, mennyezetekhez; gyors, tiszta, biztonságos a beépítése védőfelszerelés nélkül
A szerző fotója
Az egészséges otthon nem csupán alacsony energiafogyasztást jelent. A belső környezet minősége (Indoor Environmental Quality, IEQ) több tényezőt foglal magában: hőérzet, párakomfort, levegőminőség és károsanyag-kibocsátás egyaránt meghatározza. Egyre több szó esik arról, hogy a teljesen párazárt szerkezetek, szintetikus bevonatok és illékony szerves vegyületeket (VOC) kibocsátó anyagok hosszú távon egészségkárosító hatásúak lehetnek. Ezzel szemben a vályognak és a mésznek nincs ilyen károsító hatása, továbbá természetes higroszkóposságuk révén kiegyenlítik a nedvességingadozást, csökkentve a penészedés és a belső légszennyezés kockázatát.
„Az emberek sokszor csak az energiaszámlát nézik, pedig a belső levegő minősége, a hőérzet és a párakomfort legalább ilyen fontos. Ha egy épület úgy van megtervezve, hogy a szerkezet maga is dolgozik – például elnyeli a hőt napközben, és leadja éjjel –, akkor sokkal kevesebb gépészet kell a kellemes klímához. A fenntartható, természetes anyagokból építés nem visszalépés a múltba, hanem a hagyományos tudás és a korszerű mérnöki szemlélet integrációja” – állapítja meg Bihari.
Nem csupán környezetvédelmi, hanem gazdasági érvek is szólnak a meglévő épületek korszerűsítése mellett. Fontos tudatosítani, hogy a fenntartható megoldások használata nem kell, hogy luxus legyen. Néha a legokosabb megoldás a legegyszerűbb is egyben. A természetes anyaghasználat, a rendszerszintű tervezés és a tudatos életvitel nemcsak a rezsit csökkenti, hanem fenntarthatóbb otthonokat, és egészségesebb, komfortosabb élettereket teremt.
Probstner Petra
építész, a Levegő Munkacsoport önkéntese
