A Levegő Munkacsoport blogja

Egy átlagos autó valódi sebessége alig nagyobb, mint egy gyalogosé. Bár az átlagtól jelentős eltérések lehetnek, de tény, hogy az autók valódi sebessége jóval alacsonyabb annál, mint amit a kilométeróra mutat. Ezt bárki könnyedén kiszámolhatja a saját gépkocsijára.

Az átlagsebesség meghatározásához a megtett utat el kell osztani a ráfordított idővel. Míg az út hosszát viszonylag könnyű megállapítani, az utazásra fordított teljes idő kiszámítása már bonyolultabb. Az autónkkal egy megtett úton konkrétan eltöltött idő ugyanis csak egy részét képezi annak az időtartamnak, amit az autózásra fordítunk, hiszen rengeteg időt töltünk azzal is, hogy az autózáshoz szükséges feltételeket megteremtsük.

Ivan Illich osztrák származású filozófus az 1978-ban megjelent, „Towards a History of Needs” (A szükségletek történelme felé”) című könyvében először mutatta ki egy átlagos amerikai autós valódi (társadalmi) sebességét, amely nagyjából egy gyors gyalogos tempójával egyezett meg. Illich ezzel arra mutatott rá, hogy bár az autók a gyorsaság illúzióját keltik, valójában hatalmas idő- és erőforrásigényük miatt összességében legalább annyi időt vesznek el az egyén életéből, mint amennyit megtakarítanak. A Lélegzet folyóirat 1991-ben közölt számítás pedig arra jutott, hogy az autózás valódi sebessége hazánkban átlagosan 5,5 km/óra körül mozgott.

Leporolva a korábbi elemzést készítettünk egy friss próbaszámítást egy átlagosnak tekinthető hazai autóra: egy négyéves Suzuki Swiftre. A számításban szereplő autóra fordított kiadások saját tapasztalatunkon, illetve nyilvános forrásokon alapulnak.

A modell átlagos fogyasztása 6 liter/100 kilométer, éves futásteljesítménye 10 000 kilométer. A 95-ös benzin ára 2025. októberében 585 forint/liter körül mozog. Ebből könnyen kiszámítható az üzemanyagra évente fordított összeg: a futásteljesítmény szorozva a fajlagos fogyasztással és az üzemanyagárral, vagyis 351 000 forint. Az egyéb kiadások (kötelező biztosítás, műszaki vizsga, gépjárműadó, parkolás, gumiabroncs-csere stb.) évi 238 910 forintra rúgnak a modellünkben. Az autó bekerülési ára 4,5 millió forint, és feltételezve, hogy azt 20 évig használják, az éves költség 225 000 forint. Parkolóhely-keresésre évi 200 nappal és napi 6 perccel számoltunk, ami összességében 20 óra.

Bár az autózásra fordított idő egy része szabadidőben történik, a költségek tekintetében mindenütt munkaóra szerinti összeggel számoltunk. Az Európai Bizottság is ezt ajánlja a költség-haszon elemzésekről szóló útmutatójában. Ez annál is inkább indokolt, mert sokak számára a szabadidő értékesebb a munkaidőnél.

Az évente megtett úton az az átlagos sebesség, ami a kilométeróra mutatója alapján számolható ki, nagymértékben különbözik attól, hogy valaki például elsősorban Budapesten belül használja az autóját (ahol ez 22,6 km/óra) vagy – mondjuk – két vidéki település között. Mi 50 km/órával számoltunk.

Munkajövedelemként havi nettó 391 200 forintot vettünk, amely a 2025-ös nettó medián bér (a medián azt jelenti, hogy a magyarok fele ennél többet, fele ennél kevesebbet keres). Az éves törvényes munkaidő 2016 óra (2025-ben 8 órás munkanap mellett).

Szükséges a külső (externális) költségek számbavétele is. Ezeket úgy számítják ki, hogy megvizsgálják: egyrészt mekkora összeget fizetnek be az autók használói az államkasszába az autóhasználattal összefüggő adók, díjak (üzemanyagadó, gépjárműadó, útdíj stb.) formájában, másrészt mennyibe kerül az államnak, illetve a társadalomnak az autózáshoz szükséges infrastruktúra megteremtése és fenntartása, továbbá az autózás által okozott környezeti és egészségi károk (többek között az éghajlatváltozás, légszennyezés, zajterhelés és balesetek). A kettő különbségéből adódik a külső költség, vagyis azok a költségek, amelyek a társadalomra hárulnak, nem pedig (közvetlenül) arra, aki a költségeket előidézi (ez esetben az autó használójára). A külső költségeket tehát az autóhasználóknak közvetlenül meg kellene fizetniük (például útdíjon keresztül) „a használó fizet”, illetve „a szennyező fizet” elvnek megfelelően.

Ahhoz, hogy képet kapjunk a külső költségek nagyságáról az Európai Bizottság honlapján található, „Internalisation of transport external costs” (A közlekedés külső költségeinek beépítése az árakba) című tanulmány adatait vettük alapul. Modellünkben autónként és kilométerenként átlagosan 0,12 euróval számoltunk. Bár tudjuk, hogy az egyes autótípusok között jelentős különbségek lehetnek, ilyen bontás sajnos nem áll rendelkezésre. Ezért – más lehetőség híján, és tudva, hogy az így kapott érték egyes esetekben messze nem fedi a valóságot – a fajlagos üzemanyag-fogyasztáson alapuló szorzót alkalmaztunk, a példabeli autónknál 1-gyel számolva.

Végeredményként azt kaptuk, hogy a példánkban szereplő autós munkaidejének körülbelül negyedét az autózásra fordítja, és átlagsebessége – ha egyedül használja az autót – 17,5 km/h. Ha pedig a szennyező fizet elvet alkalmazva az externális költségeket is figyelembe vesszük (amelyet közvetve az autótulajdonos is kisebb-nagyobb részben megfizet), akkor arra az eredményre jutunk, hogy az átlagautós munkaidejének több mint 40 százalékát fordítja járművére, az átlagsebessége pedig 8,2 km/óra.

Valójában azonban számításunk szempontjából (is) nem az autó, hanem az ember sebessége a fontos, ezért táblázatunk tartalmaz egy szorzót arra, hogy átlagosan hány ember ül az adott autóban (a példánkban ez a szorzó 1,3). Ebből megállapíthatjuk, hogy jelentősen növekszik a társadalmi sebességünk, ha egynél több ember utazik egyszerre ugyanabban az autóban.

Az autózás valódi sebessége egy „átlagautós” példáján

Joggal vethető fel a kérdés, hogy miért csak a költségekkel számolunk, és miért nem vesszük számításba az autózás hasznait is. Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy az autózásnak vannak hasznai, hiszen évtizedek óta folyamatosan növekszik a gépkocsiforgalom. A haszon kiszámítására azonban lehetetlen egy általánosan érvényes Excel-táblát létrehozni, hiszen ez egyénfüggő, és nagyrészt szubjektív elemekből áll, amelyeket általában nem szoktak forintosítani, bár elvben lehetne. Egy egyszerű példával élve: ha valaki elutazik Budapestről, hogy megtekintse az egri várat, nem jellemző, hogy utólag megállapítsa: a vár annyira tetszett neki, hogy akár kétszer annyi pénzt is kifizetett volna benzinre… Tehát ha valaki szeretné kiszámítani az autózása hasznait, saját magának kell egy táblázatot összeállítania, és ezt vetheti össze a ráfordításokkal, illetve a sebességgel. Az autó valódi sebességét és az autózásra fordított időt pedig bárki gyorsan kiszámíthatja az itt letölthető Excel táblázat segítségével.

Bíró Viktória
a Levegő Munkacsoport önkéntese

Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke

Fotó: Szegő Judit, Levegő Munkacsoport

A cikk eredetileg a G7 Ekonomi rovatában jelent meg.