Egyedül Svédország adta le a június 20-i határidőre a Szociális Klímaalapról szóló tervét. Ez azért aggályos, mert ez az alap hivatott segíteni a háztartásokat, hiszen egy uniós szabályozás következtében egyre többet kell majd fizetniük a fűtésért és a közlekedésért.
Jelenleg igen gyengék azok az uniós szabályozások, amelyek célja a fűtés és közlekedés dekarbonizálása, azonban a 2027-től életbe lépő ETS2, vagyis az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének kiterjesztése az épületekre és a közúti közlekedésre jelentős változást hozhat ebben.
Az ETS2 következtében mindenki magasabb árakkal szembesül majd a benzinkutakon és a fűtésszámlákon.
Ahhoz viszont, hogy ez ne váltson ki széles körű tiltakozásokat – ami egyúttal az éghajlatvédelmi célok elérését veszélyeztetné –, elengedhetetlen az ETS2-ből származó bevételek visszaosztása a lakosságnak. Ehhez azonban nem lesznek elegendőek a Szociális Klímaalap forrásai, amelyre az ETS2 bevételeinek csak kisebbik részét fordítanák. Az sem megoldás, ha az ETS2 és ezen belül a Szociális Klímalap forrásait – amint azt a vonatkozó uniós irányelv, illetve rendelet előírja – döntő mértékben beruházásokra fordítják.
Az ETS2 mindenképp üdvözlendő, hiszen a szén-dioxid-kibocsátás okozta hatalmas károk, illetve az emiatt szükséges helyreállítások költségeit jelenleg a kibocsátók egyáltalán nem, vagy csak kis részben fizetik meg, így tulajdonképpen jelentős támogatásban részesülnek. Az EU 2005-ben bevezetett kibocsátáskereskedelmi rendszere lényegében ennek a támogatásának a csökkentését jelenti. Az ETS2 tehát a támogatás még további csökkentését eredményezi.
Az ETS2-ből jelentős bevétele származik az államnak. Ezeket a bevételeket fel lehet használni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását csökkentő beruházásokra, például az épületek szigetelésére és a környezetkímélőbb közlekedési módok fejlesztésére. Számos környezetvédő civil szervezet azonban azt szorgalmazza, hogy
a bevételek jelentős részét közvetlen pénzbeli támogatással, egyenlő mértékben juttassák vissza minden polgárnak
(a továbbiakban az egyszerűség kedvéért – az osztrák minta alapján – ezt a támogatást klímabónusznak nevezzük). Így tulajdonképpen az történik, hogy az állam a szén-dioxid kibocsátást növelő tevékenységek támogatása helyett a továbbiakban az embereket támogatja. A polgárok bankszámlájára történő átutalás (és készpénzfizetés azoknak, akiknek nincs bankszámlájuk) félremagyarázhatatlanul, átláthatóan és hitelesen érzékelteti szinte mindenkivel, hogy az ETS2 bevezetésével nem járnak rosszul – sőt a legtöbben jól járnak, amint azt a Levegő Munkacsoport korábban egy konkrét példán bemutatta.
Azonnal bevezethető
Az energiakiadások csökkentését lehetővé tevő beruházások kivitelezése hosszú időt vesz igénybe. Például egy épületfelújítás még egy háztartás esetében sem megy egyik napról a másikra, az ország összes érintett lakóépületének energetikai korszerűsítéséhez pedig évtizedek kellenek. Az ETS2 viszont másfél év múlva bevezetésre kerül. Ez azt jelenti, hogy bármennyire is fontosak a lakosság energiakiadásait csökkentő beruházások, ezeknek még a töredékét is alig lehet megvalósítani a hátralévő időben.
A klímabónusz kifizetését viszont akár az ETS2 bevezetése előtt is meg lehet kezdeni, azaz az állam meghitelezhetné addig, amíg elkezdenek befolyni a bevételek az ETS2-ből.
A klímabónusz biztosíték az esetlegesen megugró árak ellen is. A kibocsátáskereskedelemben ugyanis lehetetlen pontosan előre jelezni a szén-dioxid jövőbeli árszintjét. A klímabónusz mértéke viszont azonnal megemelkedhet, ha az árak növekednek. Ha a klímabónuszt havonta fizetik ki, a magasabb árak esetén szinte rögtön magasabb támogatást kap mindenki. Ez is óriási előnyt jelent az egyéb típusú támogatásokkal szemben.
Amennyiben az ETS2 mégsem okozna áremelkedést (például ha a 2018-as pénzügyi válsághoz hasonló krízis miatt csökkenne a fogyasztás és így a szén-dioxid-kibocsátás), akkor nem lesz szükség a klímabónusz bevezetésére sem. Azonban érdemes felkészülni a legrosszabbra, nem pedig utolsó pillanatban kapkodni.
Mindenkihez eljut
Bár az ETS2 csak a fosszilis tüzelőanyagokra vonatkozik,
az árak minden olyan termék és szolgáltatás esetén megemelkedhetnek, amelyek előállításához szállítás és fűtés szükséges
(így például a tűzifáé is, hiszen a megemelkedett földgázár miatt várhatóan megnő rá a kereslet). Tehát, ha az ETS2-ből származó bevételeket csak a fosszilis tüzelőanyagok végfelhasználóinak (például autótulajdonosok, földgázzal fűtők) támogatására fordítanák, akkor sokan joggal érezhetik ezt hátrányos megkülönböztetésnek.
Ráadásul még a rászorultsági alapon nyújtott támogatások sem mindig igazságosak. Ha csak a legszegényebb háztartásokat próbálják támogatni, akkor az komoly elégedetlenséget szülhet a közepes jövedelmű háztartásoknál, amelyeknek szintén romlik a vásárlóerejük az áremelkedés miatt. Előfordulhat az is, hogy gyorsan változnak valakinek az életkörülményei, amit a támogatási rendszer nem tud lekövetni. További probléma, hogy amennyiben nem mindenki részesül alanyi jogon támogatásban, akkor a rászorulók sokszor nem tudják igénybe venni a nekik járó támogatásokat, hiszen nem mindig könnyű elérni a legszegényebbeket. Az egyedi elbírálás alapján történő támogatások gyakran szülnek helyi konfliktusokat is. (Nemrég egy kisebb település polgármestere mondta el nekem: néhányan azzal támadták, miért ad olyanoknak segélyt, akik bár szegények, de a támogatást alkoholra és dohányra költik.)
Egy környezeti katasztrófa megelőzését segíti elő
A megemelkedő fűtési költségek miatt várhatóan még többen fognak fával fűteni. Erre utalnak az energiaválság tapasztalatai is: 2020-ben a magyar háztartások 15 százaléka fűtött elsődlegesen fával, 2022-ben pedig már 37 százalékuk, ami hatalmas légszennyezést idézett elő számtalan településen. Tovább rontott a helyzeten, hogy döntően nem megfelelően kiszárított fával fűtöttek, hiszen a nedves fa elégetése fokozottan szennyezi a levegőt. A megnövekedett fafelhasználás végzetes lehet az erdeinkre és az éghajlatra is.
Bizonyára még inkább tért hódítana a hulladékok égetése a háztartásokban, ami már most is széles körben elterjedt és nagy tömegben juttat halálos mérgeket a levegőbe.
Mivel a klímabónusz csökkenti a háztartások pénzügyi terheit,
hozzájárul a tragikus környezeti és egészségi károknak az elkerüléséhez.
(A klímabónusz ehhez önmagában nem elegendő, szükséges azon intézkedések bevezetése is, amelyeket a Levegő Munkacsoport az illetékes kormányzati tisztviselők közreműködésével és egyetértésével dolgozott ki a kormány és önkormányzatok számára.) Ezen javaslatok közül a legfontosabb minden bizonnyal a széles körű, hatékony szemléletformálás. Az ETS2-re, a klímabónuszra, a fafűtésre és az illegális égetésekre is érvényes az, amit a Világgazdasági Fórum 2025. évi Globális Kockázati Jelentése megállapított: a világban a legnagyobb kockázatot a téves tájékoztatás, illetve a szándékos félretájékoztatás jelenti.
Csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket
Rendkívül igazságtalanok azok a támogatások, amelyek a fogyasztás alapján járnak, hiszen a gazdagok szinte mindenből többet fogyasztanak, mint a szegények. Például Magyarországon a lakosság leggazdagabb 10 százaléka másfélszer annyi földgázt és kétszer annyi villamos energiát fogyaszt, mint a legszegényebb 10 százaléka (így a rezsicsökkentés révén az előbbiek másfélszer, illetve kétszer annyi támogatást kapnak, mint az utóbbiak). A közhiedelemmel ellentétben az autózást is hatalmas mértékben támogatja az állam (a kormány hivatalos adatai szerint is a közlekedés a GDP 6 százalékának megfelelő támogatásban részesül); ebből a támogatásból viszont a lakosság leggazdagabb 10 százaléka 10-szer annyit kap, mint a legszegényebb 10 százaléka. Tehát az ETS2 abszolút mértékben számolva leginkább a leggazdagabbakat sújtja. (Más kérdés, hogy az arányokat tekintve az energiaárak emelkedésével a szegények járnak a legrosszabbul, hiszen ők sokkal nehezebben tudnak kigazdálkodni bármilyen kiadásnövekedést.)
Tehát amennyiben bevezetik az ETS2-t, és ezzel egyidejűleg minden lakos ugyanakkora havi támogatási összeget kap, akkor a legszegényebbek járnak a legjobban.
Bár szükséges az épületek energiahatékonyságának javításának állami támogatása, az eddigi tapasztalatok szerint ezek túlnyomórészt a tehetősebb háztartásokhoz jutnak, így is növelve a társadalmi egyenlőtlenségeket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni ezeket a támogatásokat, hanem hatékonyabban, társadalmilag igazságosabban kell alkalmazni.
Átlátható
A szén-dioxid árának növelését az emberek sokkal inkább elfogadják, ha pontosan tudják, mire fordítják a pénzüket, ezért el kell kerülni, hogy az ETS2-bevételek eltűnjenek az állami költségvetés nagy bugyrában. A klímabónusz viszont kézzelfogható és nagyon egyszerű módja annak, hogy mindenkiben tudatosul: az ETS2 okozta áremelkedés nem csökkenti, hanem – a klímabónusszal együtt – növeli a háztartások vásárlóerejét (azon jómódú háztartások kivételével, akik egyébként sem szorulnak újabb támogatásra).
E téren aligha van hitelesebb kommunikáció, mint a havonta érkező pénzösszeg.
A bevételek egyéb támogatásokra történő felhasználásával ellentétben a klímabónusszal gyakorlatilag nem lehet visszaélni, vagyis nemigen fordulhat elő korrupció, illetve járadékvadászat. Azáltal ugyanis, hogy minden lakos egyenlő mértékben részesül a támogatásból, megszűnik a kivételezés lehetősége. Továbbá az osztrák és más hasonló rendszerek tapasztalatai azt is mutatják, hogy egy ilyen rendszer adminisztratív költségei is a nagyon alacsonyak.
Már bizonyított
A klímabónuszhoz hasonló rendszerek ugyanis eredményesen működnek, illetve működtek a világ számos országában. Magyarországon is volt már egy hasonló intézkedés, amely teljes sikert aratott. 1976-ban megszüntették a húsár – igen nagymértékű – támogatását, és ennek következtében felszöktek a hústermékek árai. Ezzel egyidejűleg minden személy, a csecsemőket is beleértve, kapott havi 60 forintot, ami akkoriban nem volt kis összeg, a havi bruttó átlagkereset 2 százalékát tette ki, a szegényeknél pedig ennél jóval nagyobb arányt. Tehát a legjobban a legszegényebbek jártak, akik viszonylag kevés húst fogyasztottak, és abból is legolcsóbb fajtákat.
Lukács András
a Levegő Munkacsoport elnöke
Fotó: Susanszky Ferenc, Levegő Munkacsoport
A cikk eredetileg a Portofolión jelent meg.
