HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (2) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) Busz (7) busz (2) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (16) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (41) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (20) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (4) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (11) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) forgalomcsillaptás (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (2) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (13) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (3) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (6) üzemanyagadó (4) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

Útdíjra válthat London

2022.02.20. 12:15 Levegő Munkacsoport

Londonban elhatározták, hogy már 2030-ra elérik a városban a nettó nulla széndioxid-kibocsátást. Az elképzelés megvalósíthatósági tanulmánya ehhez a gépkocsiforgalom erőteljes visszafogását, ahhoz pedig Sadiq Kahn főpolgármester a városi útdíj bevezetését véli elengedhetetlennek.

blog20220214.jpg

Megjelent egy tanulmány arról, London hogyan érheti el 2030-ig, hogy nulla legyen a nettó széndioxid-kibocsátása. Sok mindenről szól a tanulmány, mi most egy tételét emeljük ki. Azt, hogy nyolc év alatt legalább 27 százalékkal csökkenteni kell London gépjárműforgalmát. Van miből, hiszen a mai autós utazások egyharmadát gyalog is meg lehetne tenni legfeljebb 25 perc alatt. Sadiq Kahn szerint a széndioxid-kibocsátás és a légszennyezés csökkentése ugyan pénzbe kerül, de jóval nagyobb lesz londoniak gazdasági, környezeti kára, egészségi károsodása, ha nem történik semmi. Évről évre mintegy 4000 londoni hal bele időnek előtte a levegőt mérgező szennyezésbe és sok gyereknek satnyul tőle a tüdeje. A légszennyezés csökkentését kívánja a szociális igazságosság is. A londoniak közel felének ugyan nincs autója, de aránytalanul sújtja őket az autók környezetszennyezése. A szegényebb londoniak inkább laknak ugyanis olyan környéken, ahol a legszennyezettebb a levegő.

Sadiq Kahn, megértve, hogy az egyébiránt sikeres behajtási díjas és nulla kibocsátási övezetek rendszerénél valami hatékonyabb kell, utasította a város közlekedési rendszeréért felelős szervezetet, a Transport for Londont, hogy dolgozza ki egy olyan városi útdíj koncepcióját, amely a megtett kilométerekkel arányos és a gépkocsi szennyező képessége, az aktuális torlódási helyzet, valamint az adott városrészben a tömegközlekedés elérhetősége szerint differenciál. Addig is, amíg ez a rendszer– 2024 májusában – bevezetésre kerülne, tovább tervezik szélesíteni a nulla kibocsátási övezetet, ahova a valamennyire is szennyező autók csak díj ellenében hajthatnak be.

A városi útdíjat egész Nagy-Londonban kivetik majd, míg a 2003-as bevezetésekor nálunk is nagy érdeklődést keltett dugódíj csak 21 négyzetkilométernyi területen fogja vissza forgalmat. Az Arcanum adatbázisában 2001-ből sikerült föllelni róla a legrégebbi írást. Hargitai Miklós és R. Hahn Veronika alaposan körüljárták az akkor még csak tervezett intézkedést (Dugódíj Londonban, Népszabadság 59. évf. 165. sz., 2001. július 17.). Példának is állították Budapest elé, azt hangoztatva, hogy a városba bejövő autóknak köszönhető a magyar főváros közlekedési problémáinak hatvan százaléka, amin egy behajtási díj segíthet. A díjszedés beindulásakor Hegyi Gyula azzal kezdi az intézkedést méltató cikkét: „Minden előzetes rémhír ellenére nem omlott össze Ken Livingstone londoni főpolgármester kezdeményezése, a városközpontba behajtó autókra kivetett ötfontos behajtási díj.” (A dugódíj és a város, Népszabadság 61. évf. 72. sz., 2003. márc. 27.) A Levegő Munkacsoportra is hivatkozó írás sokféle díjkivetési metódust ismertet, előnyt sorakoztat fel egy esetleges budapesti behajtási díj bevezetése mellett.

A Lélegzet havilapban Tóth András György tekintette át a városi útdíjszedés történetét, módozatait a világban. (Az út díja – a díj útja, XIII. évfolyam, 6. szám, 2003. június) Ettől kezdve a Levegő Munkacsoport gyakran említette a londoni dugódíjat, mint követendő példát. Nem tudni, hogy ennek mekkora hatása volt a fővárosi vezetésre, vagy maguktól is felismerték, hogy valamit tenni kell a belső kerületek felszabadítására az autók uralma alól, de 2008-2009-ben készíttettek egy tanulmányt arról, hogy milyen zónarendszerrel, hogyan lehetne nálunk is bevezetni a behajtási díjat. Példa lehetett Európa talán mindeddig legsikeresebb behajtási díja, a stockholmi is. A tanulmány elkészült, volt körülötte egy kis vita, majd bekerült a szekrénybe. Néhányszor elővették, pár millió forintért leporoltatták, majd az új változattal együtt visszatették a fiókba. Talán akkor jutott a csúcsra az elképzelés, amikor beígérték a négyes metró megépítése uniós támogatásának elnyerése érdekében, hogy 2014-ben istenuccse bevezetik. (Valahogy meg kellett növelni papíron a várható utasszámot, hogy a projekt gazdaságosnak tűnhessék.) A támogatást megkaptuk, a metró jár, dugódíjnak, útdíjnak, behajtási díjnak se híre, se hamva.

Amikor csak alkalom nyílik rá, a Levegő Munkacsoport felhívja a figyelmet a város úthálózatának véges voltára, és arra, hogy Budapest élhetőbbé tétele megköveteli a személyautóhasználat visszaszorítását. Természetesen a szervezet nem csak a levegőbe beszél, javaslatuk mögött komoly tanulmányok vannak. A londoni behajtási díj bevezetésének tizedik évfordulójára például azt vizsgálta meg, hogy vajon még mindig a zónás behajtási díj-e az, amit érdemes bevezetni, hanem valami más. Már akkor, 2013-ban arra a következtetésre jutott, amire most a londoni vezetés. Nevezetesen, hogy a megtett kilométerekkel arányos és a gépkocsi szennyező képessége, valamint az aktuális torlódási helyzet szerint differenciált városi útdíjjal jóval finomabban lehet szabályozni a közúti forgalmat. A jól beállított tarifának köszönhetőn csökken a forgalomban részt vevő autók száma, és így megszüntethetők a dugók, egyenletessé válik és gyorsul a forgalom – persze csak az általános 30 km/órás sebességhatáron belül –, és így jelentősen javulhat a város levegője.

Tekintve a közlekedés, az úthálózat állapotát, a város és lakói anyagi lehetőségeit, a döntéshozók hozzáállását, jóval távolabb vagyunk attól, hogy 2030-ra Budapest nettó nulla üvegházhatású gázt kibocsátó várossá váljon, mint London. Még csak azt se mondhatjuk, legalább meg kellene próbálni. De a városi útdíj mielőbbi bevezetése nélkül – különösen ha figyelembe vesszük a lakásárak riasztó emelkedése miatti újabb kiköltözési hullámot és a személyautók számának gyors növekedését –, biztosak lehetünk abban, hogy 2030-ban a mainál jóval rosszabb lesz a levegő, mint manapság.

Vargha Márton
a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse

A cikk eredetileg a nepszava.hu-n jelent meg.

A kép forrása: https://content.tfl.gov.uk/board-20200602-agenda-and-papers-supplentary.pdf 

Címkék: útdíj dugódíj London

süti beállítások módosítása