HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (1) 4-es metró (3) adó (3) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) államháztartás (1) allergia (1) Andrássy út (1) atomenergia (1) autógyártók (4) autóipar (4) autókölcsönzés (1) autómegosztás (4) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (13) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (15) dugók (5) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (40) éghajlatvédelem (39) elektromosautó (6) elektromos autó (9) emisszió (9) energia (19) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) eső (2) Etele út (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (4) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (11) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (4) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (11) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (4) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (1) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (6) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (1) klíma (17) klímamenekültek (2) klímapolitika (7) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (19) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (5) közlekedés (38) közlekedéstervezés (23) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (2) Közút (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (53) levegőszennyezés (30) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (11) petárda (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) roncsautók (4) sajtó (1) sebességkorlátozás (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (3) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (8) teherszállítás (9) telekocsi (2) térburkolat (1) tiszta levegő (4) tócsa (1) tömegközlekedés (18) torna (1) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) ultrafinom por (5) uniós támogatások (2) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (13) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (5) üzemanyagadó (2) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (15) zöldövezet (3) zöldterület (14) zöld város (4) Címkefelhő

Fogynál néhány kilót? - Autózás helyett válaszd a tömegközlekedést!

2021.11.30. 21:54 Levegő Munkacsoport

Ha autózás helyett a közösségi közlekedéssel járunk, egészségesebbek leszünk – erre utal számos kutatás eredménye. A tömegközlekedést használók ugyanis több testmozgást végeznek, ami alapvető fontosságú egészségünk megőrzéséhez. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a mozgáshiány az elhalálozások vonatkozásában a negyedik legnagyobb kockázati tényező. A fizikai inaktivitás miatti gazdasági veszteség is hatalmas.

szabadsaghid.JPG
A mozgásszegény életmód kockázatai jól ismertek. A fizikai inaktivitás korai halálozáshoz, szívbetegségekhez, stroke-hoz (akut agyi érkatasztrófához), 2-es típusú diabéteszhez, vastagbélrákhoz, mellrákhoz, csökkent csonttömeghez, depresszióhoz és elhízáshoz vezethet.

A túlsúly a Covid-19 szempontjából a második legkomolyabb kockázat.

A túlsúlyosak nagyobb eséllyel kerülnek intenzív osztályra és hosszabb ideig maradnak fertőzőképesek, mint a normális testsúllyal rendelkezők. Magyarországon pedig – lakosságarányosan számítva – több a túlsúlyos ember, mint Európa szinte bármely más országában, és a koronavírus-járvány kezdete óta a helyzet tovább romlott; a vírus következtében meghízó magyarok pedig átlagosan 6,6 kilogrammot szedtek magukra.

A fizikai aktivitás nem csak a sportot, szabadidős és rekreációs tevékenységeket jelenti:

a mindennapos aktív közlekedéssel is jelentős a test energiafelhasználása,

és nem csak a gyaloglás vagy kerékpározás, hanem a tömegközlekedés esetében is – szemben az autózással, mely során a test energiafogyasztása alig haladja meg a nyugalmi állapotét. Ezt mutatta meg például az Egyesült Királyságban, Cambridge-ben végzett kutatás, mely során megmérték, hogy az autóval, gyalog, kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel munkába járók szervezete mennyi energiát fogyaszt el az ingázás során.

Egy héten át 182 felnőtt személynél mérték meg GPS és pulzusmérés segítségével, hogy munkába ingázásuk során a szervezet mennyi energiát (MET) fogyasztott el.

A MET (Metabolic Equivalent of Task – metabolikus ekvivalens) a szervezet által elfogyasztott energia mennyiségét fejezi ki. 1 MET = nyugalomban mért oxigénszükséglet. A test minden egyes kilogramm-tömege 3,5 milliliter oxigént használ el percenként, vagyis ez az alapanyagcserénk oxigénigénye. Egy példa a MET számítására – egy 70 kg-os ember lendületes gyaloglásközben ennyi kalóriát éget 1 óra alatt: 6 MET=6 kcal/kg/óra; 6 kcal/kg/óra×70 kg=420 kcal/óra.

A mérések szerint autózás közben 1,28 MET, busszal utazás esetében 1,78 MET, gyaloglás során 4,61, biciklizéssel 6,44 MET az energiafelhasználás (a test nyugalmi állapotában az energiaigény 1 MET). Az autóval ingázók energiafelhasználása tehát jelentősen alacsonyabb volt, mint a többi közlekedési mód esetében.

A tömegközlekedés energiafelhasználása is – bár nem közelítette meg a gyaloglásét és kerékpározásét – jelentősen meghaladta az autózásét.

A kanadai Victoriai Közlekedéspolitikai Intézet (Victoria Transport Policy Institute) a tömegközlekedés egészségügyi előnyeit ismertető egyik elemzése szerint az USA-ban, ahol a társadalom nagy többsége autóra utalt életmódot él, a felnőtt lakosság felénél is kevesebben teljesítik az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (U.S. Center for Disease Control, CDC) által ajánlott legalább napi 22 percig tartó mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást – mint például a tempós gyaloglás.

A tömegközlekedéssel ingázók többsége azonban elvégzi ezt az ajánlott mennyiséget, hiszen ők átlagosan 19 percet gyalogolnak a megállóba való sétálás és az esetleges átszállások során,

valamint a napi ingázáson kívüli úticélokra is hajlandóbbak autó nélküli, aktívabb módokon utazni. Ez az időtartam messze meghaladja az amerikai átlagot, ami mindössze napi 6 perc!

Egy New Yorkban végzett kutatás során lépésszámlálók és kérdőívek segítségével kimutatták, hogy a vonattal ingázók 30 százalékkal többet gyalogolnak, gyakrabban tettek meg 10 perces vagy annál hosszabb gyalogutakat, és négyszer akkora eséllyel tették meg az egészség fenntartása érdekében ajánlott napi 10 ezer lépést, mint az autóval ingázók. Egy másik tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy a New York-i lakosok testtömeg-indexe (BMI) jóval kisebb, ha lakóhelyükön nagyobb a metró- és buszmegállók sűrűsége, nagyobb a népsűrűség és változatosabb a területhasználat.

A testtömegindex (Body Mass Index, BMI) az elhízás mértékének jellemzésére használatos mérőszám. Kiszámítása: a kilogrammban mért testtömeg és a méterben meghatározott testmagasság négyzetének hányadosa (kg/m2).

Az USA-ban, Seattle és Baltimore vonzáskörzetében véletlenszerűen kiválasztott 1237 felnőtt gyaloglási szokásait vizsgáló tanulmány szerint a tömegközlekedéssel munkába járók átlagosan napi 5-10 perccel több mérsékelt intenzitású fizikai aktivitást végeznek, és többször gyalogolnak a lakóhelyük és munkahelyük környékén található úticélokra is, mint az autót használók – függetlenül attól, hogy mennyire gyalogosbarát környékről van szó. Egy Atlantában végzett kutatás során is kiderült, hogy

a tömegközlekedést használók többet és hosszabb távolságokat sétálnak, és a gyaloglással nagyobb eséllyel teljesítik a fizikai aktivitásra vonatkozó ajánlásokat, mint a tömegközlekedést nem használók.

Az elemzés szerint a tömegközlekedők átlagosan napi 1,7 kilométert sétálnak, amely nagyjából az ajánlott fizikai aktivitás mennyiségének kétharmada, és tízszerese annak, amennyit a tömegközlekedést nem használók naponta gyalogolnak – ami mindössze 160 méter. A tömegközlekedés használatának gyaloglásra hajlamosító hatása minden jövedelmi csoportban kimutatható volt.

Egy további kutatás során csaknem hatezer 40-69 év közötti felnőtt ingázási módja és testtömeg-index változása közötti összefüggést követték figyelemmel négy éven keresztül az angliai Cambridge-ben.

Azok testtömegindexe, akik tömegközlekedésről autóra váltottak, 0,3-del növekedett. Ugyanekkora csökkenést tapasztaltak azok, akik autóról váltottak tömegközlekedésre.

Ausztrál kutatók modellszámításai szerint a rendkívül szétterült szerkezetű ausztráliai Melbourne-ben a tömegközlekedés gyakoribbá és több irányba kiterjedté tétele jelentős egészségügyi és gazdasági előnyökkel járna. Javulna a lakosság fizikai aktivitása (hetente átlagosan 6,4 MET-tel), csökkenne a testsúlyuk, növekedne az egészséges életévek száma és mérséklődnének az egészségügyi költségek.

Szakpolitikai elemzők arra a következtetésre jutottak, hogy az USA-ra jellemző mozgásszegény életmód évente 200 000 korai halálesetet okoz, és hozzájárul ahhoz, hogy az hasonló gazdasági teljesítményű országokhoz képest alacsony eredményességű és magas költségű az egészségügy. A mozgásszegény életmódot az érintettek pénztárcája is bánja: éves egészségügyi kiadásaik (1349 USD) ugyanis átlagosan 32 százalékkal magasabbak, mint a rendszeres fizikai aktivitást végző honfitársaiké (1019 USD). A már korábban említett CDC kimutatása szerint évente 117 milliárd dollárra (mintegy 36 ezer milliárd forint!) rúgnak a közvetlenül a mozgásszegény életmódhoz köthető egészségügyi kiadások.

Európában is óriási költségei vannak a fizikai inaktivitásnak: az angol Gazdasági és Üzleti Kutatóközpont (Centre for Economic and Business Research, CEBR) szerint az európai gazdaságnak évente több mint 80 milliárd euróba (közel 30 ezer milliárd forint) kerül a széles körben elterjedt mozgásszegény életmód – ez az összeg ötmilliárd euróval több, mint amennyit a világon rák elleni gyógyszerre költenek világszerte. A WHO Európai Régiójában (amely magába foglalja a volt szovjet tagköztársaságokat is) a fizikai inaktivitáshoz évente mintegy egymillió korai haláleset köthető.

A WHO a nagyszámú nemzetközi kutatásra alapozva egy 96 oldalas ajánlást készített arról, hogy miként kell átalakítani a városok szerkezetét és közlekedését annak érdekében, hogy minél több testmozgást végezzenek az emberek. Az egyik legfontosabb ajánlása, hogy

vonzóbbá kell tenni a tömegközlekedést, hiszen annak használata már önmagában több fizikai aktivitásra késztet, mint az autózás.

Már számos alkalommal hívta fel a Levegő Munkacsoport a figyelmet a gépjárműközlekedés és a mozgáshiány közötti összefüggésekre (például a Budapesti Fejlesztési Központ által megrendelt és egyetértőleg jóváhagyott tanulmányában), azonban ezek eddig sajnos nem kaptak széles nyilvánosságot Magyarországon. Ezen haladéktalanul változtatni kell, hiszen mindannyiunk egészségét, életét alapvetően meghatározó tényezőkről van szó.

Tarr Katalin,
Levegő Munkacsoport

Ez az írás eredetileg a portfolio.hu-n jelent meg.
Fotó: Susánszky Ferenc

 

süti beállítások módosítása