HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Egy új kutatás szerint a lakossági hulladékégetés ezerszer mérgezőbb lehet, mint a tűzifa elégetése

2020.07.20. 10:02 Levegő Munkacsoport

Az Emission factors for PM10 and PAHs from illegal burning of different types of municipial waste in households (Szerzők: A. Hoffer, B. Jancsek-Turóczi, Á. Tóth, Gy. Kiss, A. Naghiu, E.A. Levei, L. Marmurenau, A. Machon, A. Gelencsér) című, az Atmospheric Chemistry and Physics című tudományos folyóiratban 2020. július 17-én megjelent tanulmány magyar nyelvű, a kutatás vezetője által jóváhagyott összefoglalója.

Bár törvénysértő és az egészségre rendkívül káros, Magyarországon mégis sokan égetnek PET palackot, rongyokat, egyéb hulladékokat háztartási tüzelőberendezésükben és a szabadban is. A Pannon Egyetem nemzetközi konzorcium élén elvégzett friss kutatása megvizsgálta, hogy milyen mértékű károsanyag-kibocsátással jár a magyar háztartásokra jellemző hulladékfélék elégetése egy tipikus öntöttvas kályhában. Arra az eredményre jutottak, hogy a hulladékok égetése során a tűzifa égetéséhez képest sokkal több, és akár ezerszer mérgezőbb légszennyező anyag jut a levegőbe.

blog202007_1.png

A Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájához évente több ezer panasz érkezik az egész országból olyan lakosoktól, akik a háztartási hulladékok égetésének mérgező füstjétől szenvednek. Régóta ismert, hogy a háztartások kályháiban történő hulladékégetés során egészségre rendkívül káros anyagok jutnak a levegőbe, azonban a kibocsátások pontos mértékéről, tényezőiről eddig nem voltak adataink. Európában a kommunális hulladék háztartási eltüzelése törvénysértő. A legtöbb uniós országban szigorúan betartatják a vonatkozó előírásokat, így a jelenség náluk gyakorlatilag nem fordul elő, és ezért a hatásait sem kutatták. Magyarországon pedig néhány hatósági ügy jogi dokumentációján kívül hivatalosan nagyon kevés információnk van a gyakorlat előfordulásáról. A Pannon Egyetem által vezetett nemzetközi konzorciumnak az Atmospheric Chemistry and Physics-ben most megjelent tanulmánya a világon elsőként pótolja ezt a hiányt.

A kutatás során egy Magyarországon kereskedelmi forgalomban kapható öntöttvas kályhában kontrollált körülmények között végeztek égetés teszteket, melyekhez a magyar lakosság által leggyakrabban elégetett hulladékfajtákból vett mintákat használtak fel, például PET palackot, gumiabroncsot, polipropilén tejfölöspoharat, PVC-padló darabját, vegyes összetételű textilt, forgácslemezt, valamint viszonyítási alapként tűzifát is (az égetési minták az 1. ábrán láthatók). A kutatók azt vizsgálták, hogy az égetési tesztek során milyen mennyiségű és mennyire mérgező légszennyező anyagok jutnak a levegőbe. A háztartási hulladékégetés során keletkező legjelentősebb légszennyezőkre, a PM10 részecskékre és a policiklusos aromás szénhidrogénekre (PAH-ok) összpontosított a kutatás (ld. a keretes írásunkat).

blog202007_2.png

1. ábra: A kutatás során használt égetési minták, a magyar lakosság körében leggyakrabban égetett hulladékfajtákból
A betűkódok magyarázata (zárójelben a kísérletben alkalmazott hulladékminták): PET = polietilén-tereftalát (üdítős palackok kupak és fólia nélkül); PS = polisztirol (joghurtos és pudingos poharak fólia nélkül, valamint hungarocell darabok); PP = polipropilén (tejfölös pohár, hústálca); PE = polietilén (üdítős kupakok, zacskók és csomagolófóliák); PVC = polivinil-klorid (csomagolófóliák, csövek, padlóburkolat-darabok); PU = poliuretán (konyhai szivacsok); ABS = akrilnitril-butadiénsztirol kopolimer (számítógép-monitor borítása, aprítva); TR = gumiabroncs (régi és új személygépkocsi-abroncsok); RAG = textil (pamut, poliészter és poliamid anyagminták vegyesen); OSB = forgácslemez (különböző márkájú minták keveréke); LDF = alacsony sűrűségű farostlemez (különböző farostlemez lapok, köztük színes, laminált darabok); PAP = vegyes papír (színes, fényes papír és matt újságpapír keveréke); WOOD = tűzifa (tölgy és akác)

 

A fa-alapú hulladékok (papír, forgácslemez, farostlemez) részecske (PM10) kibocsátási tényezői hasonlóak voltak a tűzifáéhoz (2,1 mg/g ) – bár a forgácslemez és farostlemez PM10-kibocsátása a tűzifáénak kétszerese –, mivel ezek a lapok a fa alapanyagon kívül ragasztót tartalmaznak, és fától eltérő anyagú borításuk, szegélyük is van. A műanyagfélék égetésekor kiderült, hogy a textil és a PET palack PM10-kibocsátása a tűzifáénak nagyjából az ötszöröse, a polietilén zacskók és poliuretán szivacsok égetésekor pedig közel tízszer annyi PM10 jut a levegőbe, mint a tűzifa esetében. A többi műanyagféle, például a polipropilén csomagolóanyagok, a gumiabroncs, a PVC-padlódarab és számítógép burkolatának eltüzelése hússzor-negyvenszer (!) nagyobb mértékű PM10 kibocsátással jár. A pontos értékek a 2. ábrán láthatók.

 blog202007201.png

2. ábra: A különböző hulladéktípusok égetésének PM10 kibocsátási tényezői a száraz tűzifáéhoz (=1) viszonyítva

 

A különösen mérgező, rákkeltő és mutagén PAH-ok kibocsátása még nagyobb eltérést mutat. A tűzifa égetésekor keletkező PAH-oknál már a fa-jellegű hulladékok égetése is mintegy három-nyolcszoros mennyiségű PAH-kibocsátást okoz. A textil, gumiabroncs és a további műanyag hulladékok égetésekor történő PAH-kibocsátás pedig ennek is a sokszorosa, a tűzifáénak akár közel ezerszerese (!) is lehet. A részletes adatok a 3. ábrán láthatók.

 blog202007202.png

3. ábra: A hulladékminták égetése során mért policiklusos aromás szénhidrogén (PAH) kibocsátás a tűzifáéhoz (=1) viszonyítva

 

Ahhoz, hogy a háztartási hulladékégetés veszélyeit az önmagában is jelentős káros kibocsátást okozó fatüzeléséhez lehessen viszonyítani, a kutatók megvizsgálták a kibocsátott PAH-ok toxicitását – vagyis mérgezőképességét, az élő szervezetekre gyakorolt egészségkárosító hatását. Ezt a legveszélyesebb PAH, a benzo(a)pirén (BaP) toxicitásához viszonyítva mutatták ki: kiszámolták, hogy a kibocsátott PAH-ok mérgezőképessége mennyi BAP-éval egyenlő. Lesújtó eredmények születtek: már a fafélék (papír, forgácslemez, farostlemez) égetésekor keletkező PAH-ok toxicitása is mintegy harmincszor magasabb a tűzifához képest, a műanyagfélék égetésekor pedig legalább 280-szor, de akár több mint 4000-szer (!) is mérgezőbb PAH-ok jutnak a levegőbe (részletek az 1. táblázatban láthatók).

1. táblázat: A tűzifa és a hulladékminták égetése során kibocsátott policiklusos aromás szénhidrogének (PAH-ok) toxicitása benzo(a)pirén (BaP) egyenértékben

Hulladékminta

A teljes PAH-kibocsátás toxicitása BaP egyenértékben (mg/kg tüzelőanyag)

Toxicitás a tűzifához képest

tűzifa (WOOD)

0,0049

1

vegyes papír (PAP)

0,17

35

alacsony sűrűségű farostlemez (LDF)

0.16

35

forgácslemez (OSB)

0,18

40

polietilén (PE)

1,4

280

textil (RAG)

2,1

420

gumiabroncs (TR)

2,1

430

polietilén-tereftalát (PET)

2,4

490

poliuretán (PU)

3,8

760

polivinil-klorid (PVC)

5,9

1200

polisztirol (PS)

12

2300

polipropilén (PP)

17

3400

akrilnitril-butadiénsztirol kopolimer(ABS)

20

4100

 

Összefoglalva, a kutatás megállapította, hogy a fatüzeléshez képest a hulladékok égetése jóval nagyobb mennyiségű PM10-kibocsátással jár, a műanyagfélék égetésekor keletkező PM10 részecskék összetétele pedig sokkal nagyobb arányban tartalmaz olyan PAH vegyületeket, amelyek lényegesen mérgezőbb, rákkeltőbb hatásúak. A háztartási hulladékégetés tehát rendkívül veszélyes az emberi egészségre, így kiemelten fontos annak teljeskörű felszámolása. A kutatási eredmények tehát megerősítették, mennyire fontos lenne, hogy az önkormányzatok, a hatóságok és civil szervezetek összefogásával teljesen megszűnjön az illegális háztartási hulladékégetés. Ez jelentősen javítana a települések levegőminőségén és elősegítené a PM10- és PM2,5-koncentráció határérték-túllépések számának a csökkenését, ami miatt Magyarország ellen az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárása van folyamatban. Még ennél is sokkal fontosabb az, hogy – mivel a hulladékégetés során rendkívül veszélyes összetételű anyagok kerülnek a levegőbe – ezen illegális tevékenység teljeskörű felszámolása sokszorosan csökkentené az egészségügyi kockázatok mértékét.

A kutatásban vizsgált légszennyező anyagok

A PM10 részecskék 10 mikrométer alatti részecskeátmérőjű, azaz egy hajszál átmérőjének hatod részénél is kisebb aeroszol részecskéket jelentenek, melyet gyakran „szálló por”-ként neveznek. Többségük a szilárd anyagok (például szén, biomassza, hulladékok) égésekor és a dízelmotorok működése során kerülnek a levegőbe. A PM10-szennyezés Magyarországon évente több ezer ember korai haláláért felelős; főként légúti, valamint szív- és érrendszeri megbetegedéseket okoz.

A policiklusos aromás szénidrogének, vagyis PAH-ok a legveszélyesebb égéstermékek közé tartoznak, mivel rákkeltők és mutagének (a sejtek örökítőanyagát roncsolják, és fejlődési rendellenességeket okoznak). Az öt benzolgyűrűt tartalmazó PAH-ok a legártalmasabbak, például a benzo[a]pirén (BaP). A kutatás 12 PAH-ot vizsgált.

A témában az alábbi szemléletformáló, figyelemfelhívó anyagokat, szórólapokat ajánlja a Levegő Munkacsoport:

 

Az összefoglalót készítette:
Tarr Katalin,
a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának
vezetője

baptistaid_hu_2.pngEGY ÉS EGYETLEN BOLYGÓ, AMI MINDENKIÉ!

 

flag_yellow_low_small.jpgA Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodáját az EU társfinanszírozású NoPlanetB projekt (NINCS B TERV! CSO-LA/2017/388-137) támogatja. A cikk tartalmáért kizárólagosan a Levegő Munkacsoport felel, és nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió álláspontját.

15 komment

Címkék: légszennyezés hulladékégetés

süti beállítások módosítása