HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (3) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (4) autózás (4) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) busz (2) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (3) dízelbotrány (3) dugódíj (5) dugók (3) Duna (1) egészség (8) égetés (3) éghajlatváltozás (32) éghajlatvédelem (29) elektromosautó (3) elektromos autó (8) emisszió (6) energia (17) energiagazdálkodás (6) építészet (4) épületek felújítása (8) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (2) Európai Unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (6) fuvarozás (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (5) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (12) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (14) klímamenekültek (2) klímapolitika (6) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (15) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (31) közlekedéstervezés (16) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (33) levegőszennyezés (24) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (9) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (14) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (3) teherszállítás (5) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (3) tócsa (1) tömegközlekedés (16) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (7) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (2) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (7) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (3) zöldfelület (11) zöldövezet (3) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Földgáz: segíti vagy akadályozza az energia-átállást?

2019.09.03. 06:28 Levegő Munkacsoport

Ha 1 MJ energiát szénből állítunk elő, a szén fajtájától és a tüzelőberendezés típusától függően 90-100 g CO2 keletkezik. Földgáz használata esetén kevesebb mint 55 g. Adódna a következtetés, hogy a földgáz klímabarát, de a szénnél mindenképpen klímabarátabb tüzelőanyag.

201900823_blog_1.png

A dolog azonban nem ilyen egyszerű. A fenti számok a felhasználás helyén keletkező CO2 mennyiségére vonatkoznak. A globális hatás értékelésére a teljes ellátási láncot kell vizsgálni, beleértve a kutatást, a termelést, a szállítást, a tárolást és az elosztást is. A lánc minden eleménél jelentős szivárgás vagy kifúvás lép fel. Ezek során jelentős mennyiségű metán jut a szabadba, viszont a metán a CO2-nél több mint 20-szor veszélyesebb üvegházgáz. Az LNG (cseppfolyósított gáz) formájában történő gázszolgáltatás pedig a cseppfolyósítás, tengeri szállítás, elpárologtatás szükségessége miatt további kb. 20%-kal növeli az üvegházhatást. A gáz tehát csak annyiban tisztább energiahordozó, hogy a felhasználása során nem keletkeznek piszkos melléktermékek (salak, korom), de a globális felmelegedésre gyakorolt hatása tekintetében ugyanúgy káros, mint a többi fosszilis energiahordozó.

Megdöbbentő, hogy ennek ellenére az EU euró-százmilliókat fordít a gázinfrastruktúra fejlesztésére. A 2014 és 2020 közötti időszakban 930 millió eurót kívánnak erre a célra költeni a Kohéziós Alapból és az Európai Regionális Fejlesztési Alapból1. Nagy harc folyik arról, hogy a most tárgyalás alatt álló új költségvetésből is hasonló összegeket emésszenek-e fel a gázprojektek, vagy a költségvetés végre szolgálja a klímavédelem érdekeit. A nagyléptékű gázos fejlesztések mögött nem észérvek állnak, hanem Európa súlyos gázimádata, amit eredményesen tart fenn a gázlobbi. 2016-ban ez a lobbi 100 millió eurót költött, ezer alkalmazottat foglalkoztatott a brüsszeli és tagállam-fővárosi döntéshozók befolyásolására2. Hasonlítsuk össze ezt a számot a klímavédelemért dolgozó civil szervezetek erőforrásaival!

Azt is látnunk kell, hogy az Európában már amúgy is nagyon fejlett gázrendszerek további fejlesztése forrásokat von el az energiahatékonyságtól és az elektrifikációtól. Ezzel bebetonozzuk magunkat egy gázfüggő pályára. Támogatást nyújtunk egy fosszilis iparnak, miközben nehézségeink vannak a túlélésünket biztosító klímavédelmi programok finanszírozásával.

A gázipar azzal érvel, hogy a fosszilis gázinfrastruktúrát már csak azért is érdemes fenntartani, mert később fel lehet majd tölteni valamilyen „zöld” gázzal, és jelentős támogatást nyújtanak a megújuló és dekarbonizált gázok fejlesztésére irányuló kutatásoknak. Fizikailag valóban elő lehet állítani kisebb karbon-lábnyomú gáznemű energiahordozókat, de ezek vagy nem illeszkednek a nettó zéró kibocsátási jövőképekbe, vagy megfizethetetlenül drágák, vagy egyéb problémák vannak velük. Példaképpen itt van a megújuló villanyból előállított hidrogén, mely csak akkor helyettesítheti a földgázt, ha a teljes elosztó infrastruktúrát és fogyasztói berendezés-állományt kicseréljük. Vagy ha valamilyen alapanyagból, pl. földgázból kivonjuk a karbont, akkor azt ugyanúgy tárolni kell, mint a szénerőművek (nem létező) CCS leválasztóiban keletkező CO2-t. A zöld gáz mítoszt a gázipar azért tartja fenn, hogy folytathassa a jelenlegi gyakorlatot.

A gáz minden sarkon itt leselkedik, de látnunk kell, hogy az a fajta gázfüggőség, ami Európában kialakult, nem a közös érdekünk.

Az egyszerű polgárok azon kívül, hogy a gázlobbinak jobban ellenálló, klímatudatos vezetőket választanak, bizonyos esetekben maguk is tehetnek valamit. Szorgalmazhatják, hogy településük rendezési terveibe ne kerüljön be az egyéb energetikai közművek mellett az újabb gázinfrastruktúra létesítése is. Új épületek létesítése esetén pedig a mai előírásoknak megfelelő „közel nulla energiaigényű” házuk fűtésére választhatják a biomasszát vagy a hőszivattyút. Ha elemzik az energiaellátási opciókat – sokak számára meglepő módon – ezek az alternatív fűtési módok már rövid távon is gazdasági előnyt tudnak hozni, különösképpen akkor, ha az adott telken nincs ott a gáz, vagy ha a hőszivattyú energiaigényét saját napelemekkel biztosítják. Azonban mindenekelőtt tegyük meg, amit csak tehetünk azért, hogy a meglévő épületeinkben minél kevesebb energiát használjunk fel (fűtés alacsonyabb hőmérséklettel, nyilászárók, falak szigetelése, hővisszaverő fólia alkalmazása a fűtőtestek mögött stb.).

A téma iránt érdeklődő olvasó bőven találhat színvonalas tanulmányokat3.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

2 https://corporateeurope.org/en/climate-and-energy/2017/10/great-gas-lock</

7 komment

Címkék: európai unió éghajlatváltozás energia fűtés emisszió energiagazdálkodás éghajlatvédelem

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr6715021412

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2019.09.03. 14:25:51

Tök jó ötlet, ha a házat télen napelemmel elõállított árammal fûtöd, csak télen az egy négyzetméterre esõ napenergia mintha picit kisebb lenne mint nyáron, ergo a megtermelt áram is...

Lontay Zoltán 2019.09.03. 15:47:07

@midnightcoder2: Természetesen ez akkor működik, ha a villamos rendszer az ún. szaldó elszámolás vagy más technika segítségével rendelkezésre bocsátja a nyáron megtermelt energiát télen. Nálunk ez most lehetséges.

a szürkebarát ötven árnyalata 2019.09.03. 18:48:22

@midnightcoder2: @Lontay Zoltán: saját tapasztalat: egy megfelelően méretezett napelemes rendszer télen is termel annyi energiát, amennyi a ház fűtéséhez elég. Kissé jobb napokon többet is. Mindamellett kell a hálózat is.

Lontay Zoltán 2019.09.03. 19:41:00

Egyetértek. A sötét, ködös téli napokon lehet szükség némi segítségre.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.09.03. 20:28:25

@Lontay Zoltán:

"szaldó elszámolás vagy más technika segítségével rendelkezésre bocsátja a nyáron megtermelt energiát télen."

Bocs, de NEM a nyáron megtermelt energiát. A nyári fölösleget nem lehet eltárolni télire, erre nem létezik még megfelelő technológia. Jó sokáig nem is fog létezni. Amit télen a szaldó alapján kiveszel a hálózatból, azt bizony abban a pillanatban termelik meg a számodra. Szó sincs évszakokon átívelő tárolásról.

Na és a napelem termelésének ingadozását mivel lehet kiküszöbölni? Nos, gyors indítású erőművekkel, amelyek a gyakorlatban csak gázturbinás erőművek lehetnek, mert ezek indíthatók a leggyorsabban.

Szóval nagyon szép, hogy napelemet a gáz helyett, csakhog a napelemmel szinte kötelezően együtt jár a gázüzemű erőmű. :)

Kovacs Nocraft Jozsefne 2019.09.03. 20:31:56

Egyébként teljesen jogos a poszt azon meglátása, hogy a szállítás és tárolás közben kiszabaduló metán bizony igen súlyos probléma.

Mondjuk örömmel venném, ha a posztoló konkrétabb adatokkal is szolgálna pl. arról, egységnyi mennyiségű végfelhasználói földgáz mennyi metánkibocsájtással jár. Ez szállítási módonként és a szállítási távolság függvényében változik, de biztos meg tud adni egy átlagos az EU vonatkozásában.

Lontay Zoltán 2019.09.04. 16:52:02

Kedves Kovácsné!
Igen az áram tárolása nagy kihívás. A villamos hálózatok egyensúlyának fenntartása jelenleg legnagyobbrészt ún. menetrendtartó erőművekkel, illetve csúcserőművekkel történik. Lényeges a regionális összeköttetés (valahol mindig fúj a szél vagy süt a nap). Növekvő szerepet szánnak a fogyasztói igény változtatásának (Demand Response) és a különböző tárolóknak is. Ezeket részletesen kifejtik az EU villamos piaci reformmal foglalkozó anyagai is. Az Ön által említett gyors indítású erőműveket elsősorban ún. tercier tartaléknak használják. MVM-nek is van 3 db ilyen gyors indítású gázturbinás erőműve.
A nyárról télre tárolás - szaldó elszámolással - természetesen csak a lakossági fogyasztó szemszögéből igaz, egyszerűsített megközelítés.
A metánkibocsátásra vonatkozóan nincsenek pontos adatok, mert a gázszolgáltatók, akik rendelkezhetnek ilyen adatokkal, ellenérdekeltek. 10-30% közötti becslésekről lehet olvasni.
A gáz, és mindenféle fosszilis energiaforrás kiváltása nem lesz sétagalopp. Lehet, hogy nem is fog sikerülni. Viszont ha nem sikerül a kiváltás, akkor nem lehet garantálni a Homo Sapiens fennmaradását. Ezért minden tőlünk telhetőt el kell követni.