HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (3) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (3) autóipar (3) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (4) autózás (4) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (11) BKK bérlet (1) BKV (11) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) busz (2) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (2) dízelbotrány (3) dugódíj (5) dugók (3) Duna (1) egészség (8) égetés (3) éghajlatváltozás (31) éghajlatvédelem (28) elektromosautó (3) elektromos autó (6) emisszió (6) energia (16) energiagazdálkodás (5) építészet (4) épületek felújítása (7) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (2) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (6) fuvarozás (2) Gent (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (2) hajó (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (5) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (12) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (3) klíma (13) klímamenekültek (2) klímapolitika (5) klímaterv (2) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (15) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (30) közlekedéstervezés (15) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (33) levegőszennyezés (24) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (8) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (3) PM2.5 (3) Pomáz (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (13) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (3) teherszállítás (5) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (3) tócsa (1) tömegközlekedés (16) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (7) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (2) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) villanybusz (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (3) zöldfelület (11) zöldövezet (3) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Jobb-e a klímának a villanyautó, mint a robbanómotoros?

2019.07.09. 20:10 Levegő Munkacsoport

Páros héten mintha jobb lenne, páratlan héten meg mintha rosszabb. Egymás érik a hírek újabb és újabb tanulmányokról, amik szerzői kiszámolták, kimutatták, összehasonlították, és megmondták a tutit arról, hogy a villanyautó vagy a benzines, dízeles használatával védhetjük inkább az éghajlatunkat. Ember legyen a talpán, aki rendet tud vágni ebben az információtermésben. Nos, Zeke Hausfather belevágott. Rengeteg tanulmányon rágta át magát, majd az eredményt egy cikkben összegezte a CarbonBrief honlapon.

blog_20190709.jpg

De miből tevődhet össze a gépkocsi széndioxid-kibocsátása?

Ha az egy megtett kilométerre jutó széndioxid-kibocsátást akarjuk ki számolni, akkor számos tényezőt kell figyelembe vennünk. Kezdjük a végén! A mozgási energia előállításához üzemanyagként használhatunk például villanyt vagy benzint, gázolajat, földgázt, esetleg bioüzemanyagot. A legkönnyebb azt a szén-dioxidot kiszámolni, ami ebből az autó mozgásakor „a tanktól a kerékig” kerül a levegőbe. Villanyautónál természetszerűleg semmi.

A felhasznált üzemanyagot valahogy elő kell állítani, majd bele kell juttatni a tankba (villanyautónál az akkumulátorba). Az ezen folyamat alatt a levegőbe kerülőből lesz „a kúttól a tankig” CO2-kibocsátás. Végül ott van maga a gépkocsi, aminek az előállítása sem megy CO2-kibocsátás nélkül. Sőt, a végén még szét is kell szedni, és amit lehet, újra kell hasznosítani, amit pedig nem lehet, azt valahogy eltüntetni, ami szintén járhat némi CO2-kibocsátással. A gyártás közbeni és a megsemmisítéskor kibocsátott CO2-t elosztják a gépkocsi élettartama alatt megtett feltételezett úttal, és az üzemanyagnak a kúttól a tankig juttatására kiszámolt kibocsátást is átszámítják gCO2e/km-re (gramm CO2-egyenérték kilométerenként). Ezeket összeadva jön ki egy szám a gépkocsi fajlagos kibocsátására. A villanyautó kerekeinek, karosszériájának, motorjának, üléseinek stb. az előállításakor legfeljebb annyi CO2 kerül a levegőbe, mint a robbanómotorosénak. Viszont a bádogtank előállításához köthető kibocsátás töredéke annak, amit az akkumulátoréhoz kapcsolhatunk.

A három tétel együtt adja az autó életciklusra számított kilométerenkénti átlagos üvegházgáz-kibocsátást.

Zeke Hausfather sommás megállapításai:

  • Az akkumulátoros villanyautók Európában életük során lényegesen kevesebb CO2-t bocsátanak ki, mint a robbanómotorosok.
  • Azokban az országokban, ahol a villanyt döntően szén elégetésével állítják elő, kisebb a villanyautók előnye, és nagyjából annyi a teljes életciklusukhoz köthető CO2-kibocsátásuk, mint a leghatékonyabb robbanómotorosoké, például a hibrid autóké.
  • Ahogy az egyes országokban dekarbonizálják, széntelenítik a villanyelőállítást, egyre csökken a villanyautók használatához köthető kibocsátás. De nem csak az, hanem az akkumulátor előállításához köthető is, miután nem szenet égetnek a gyártásnál, hanem villanyt használnak.
  • Bonyolult a villanyautók és a robbanómotorosok összehasonlítása. Függ az autó méretétől, az üzemanyaghatékonyság becslésére használ módszer pontosságától, a villanyáramhoz köthető széndioxid-kibocsátás becslésétől, a vezetési stílustól, amivel számolunk, sőt akár még a hely uralkodó időjárásától is, ahol az autót használják. Nincs egyetlen általános, mindenhol, minden helyzetre érvényes számítási algoritmus.

Zeke Hausfather egy Nissan Leaf CO2-terheléséről készítette az aktív Highcharts grafikát, ami a különféle összetevők részesedését mutatja be a teljes kibocsátásban. Az adatokat Hall and Lutsey-nek az általunk is gyakran idézett Tiszta Közlekedés Nemzetközi Tanácsánál (International Council for Clean Transportation, ICCT) megjelent tanulmányából vette:

20190709blog1.png

Jól látszik a grafikonon, mennyire függ az Európában 2018-ban legnagyobb számban gazdára talált villanyautó, a Nissan Leaf CO2-kibocsátása attól, hogy hol használják. Franciaországban például azért köthető kevés széndioxid a villanyhoz „a kúttól a kerékig”, mert ott sok az atomerőmű. Norvégiában is szinte csak vízi energiából vagy atomenergiából előállított villanyt használnak. De a helyzet gyorsan változik. Ezek 2015-ös adatok, és azóta az Egyesült Királyságban 38 százalékot zuhant a villamos áram előállításához köthető széndioxid-kibocsátás!

Lehetnek viszont gondok a tanktól a kerékig számolt CO2-kibocsátással a robbanómotoros gépkocsiknál. A többek között az alternativenergia.hu honlapon említett ifo tanulmány szerzői az összehasonlításban a Mercedes C220 típusbizonyítványbeli kibocsátási adatával számoltak. Így jött ki az elemzésükben, hogy a Tesla életciklusra számított CO2-kibocsátása egy kilométerre vetítve a Mercedes C220-énak 90-125 százaléka lehet. Ugyanakkor tudható, hogy a Mercedes autók sokkal nagyobb fogyasztást produkálnak használat közben, mint a próbapadon, vagyis a valódi egy kilométerre vetített CO2-kibocsátással számolva a Teslára nézve kedvezőbb arány jött volna ki e tanulmány szerzőinek is.

Komoly tétel az akkumulátor gyártásának CO2-kibocsátása is. A fenti fekete vonal a hibrid és a villanyautók akkumulátorhoz köthető kibocsátásához tartozó középkék oszlopon azt jelzi, mennyire függhet a kibocsátás attól, hogy hol gyártották az akkumulátort. Még jobban mutatja ezt a következő grafikon a Tesla Model 3 75 kilowattórás akkumulátorához köthető kibocsátás változásáról, ahol a kék oszloprész az Ázsiában gyártott akkumulátor 88 gCO2e/km adatának felel meg – 150 000 kilométer megtételét feltételezve az életciklus alatt. (A Nissan Leaf 30 kilowattórás akkumulátoránál ez 35 gCO2e/km.)

20190709blog2.png

A 2015-ös adatokkal tehát európai átlagban a Tesla Model 3 kicsit rosszabb a klíma szempontjából, mint a hibrid Toyota Prius Eco, de az átlagos európai robbanómotorosnál már sokkal jobb. Még jobb, ha nem ázsiai, hanem a valóságnak megfelelően Nevadában a Gigafactoryban gyártott akkumulátort teszünk bele! Arra ugyanis csak 44 gCO2e/km adódik. Az akkumulátorhoz köthető kibocsátásnak mintegy felét hozza az a villany, amit a gyártásnál használnak el. Ezért nyerő az olyan helyen gyártott akkumulátor, ahol sok a megújuló villany. A Tesla Model 3 akkumulátora ilyen.

Mind az ifo tanulmány, mind az ICCT-é ugyanazt az akkumulátorhoz köthető CO2-kibocsátásbecslést használja, a Svéd Környezetkutató Intézetét (IVL) 2017-ből. E tanulmány szerzői 2010 és 2016 között megjelent elemzéseket vettek sorra, és arra az eredményre jutottak, hogy az akkumulátorok gyártása során kilowattóránként 150-200 kg CO2 kerül a levegőbe. A feldolgozott anyagok túlnyomó része Ázsiában gyártott akkumulátort elemzett. Zeke Hausfather maga is átnézte az irodalmat, főként újabban publikált tanulmányokat keresve a témáról. A következő grafikonon az IVL tanulmányban földolgozott adatok átlaga “Romare & Dahllof 2017” jelzést kapott. Ahol adtak meg konfidencia intervallumot a becslésre, azt egy fekete vonalszakasz jelzi az oszlopon.

20190709blog3.png

Mindössze két tanulmányban számoltak nagyobb, az akkumulátorgyártáshoz köthető CO2-kibocsátással, mint az IVL tanulmánybeli átlag, és a 2017 utáni becslések 100 kg CO2e/kWh körül vannak. Az ázsiai magas szénhasználatnak tudható be, hogy az ázsiai akkumulátoroknál az érték rendre magasabb, mint az Európában vagy az USÁ-ban gyártottaknál. Néhány tanulmány szerzői részfolyamatokat is néztek a gyártóüzemen kívül, vagyis a bányászatot, a finomítást és egyéb alapanyag-feldolgozási műveleteket. Ezekből a számításokból az a következtetés vonható le, hogy az akkumulátorhoz köthető széndioxid-kibocsátásnak mintegy a fele az alapanyagok előkészítésekor, a másik fele pedig az akkumulátor elkészítésekor kerül a levegőbe. De például Nevadában, ahol a Tesla Gigafactory van, a villany karbonintenzitása mintegy 30 százalékkal kisebb, mint máshol az USÁ-ban. Ráadásul a Tesla napelemmel borítja a Gigafactory tetejét, miáltal tovább nő a megújuló energia aránya a gyártáshoz felhasznált villanyban. Sajnos pontos adatot nem tudni, mert a Tesla nem teszi közzé. De az átnézett anyagok alapján végül Zeke Hausfather a 88 kg CO2e/kWh becslést használta a teljes kibocsátásra. Ami viszont nagyon közel van egy másik németországi becsléshez, az Energiagazdálkodási Kutatóközpontéhoz (FFE), ami 87 kg CO2e/kWh-t hoz ki a Németországban gyártott akkumulátorokra.

Összességében tehát az, hogy a villanyautó mennyire jó a klímának, attól függ, hogyan állítjuk elő hozzá a villanyt. Ebben pedig nem az autógyártásé, hanem az energiaellátásé a végső szó.

vamá

55 komment

Címkék: éghajlatváltozás klíma energia elektromos autó autózás emisszió éghajlatvédelem szén-dioxid

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr3514933786

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arthur Dent 42 2019.07.09. 22:51:28

Lehet, hogy figyelmetlenül olvastam a cikket, de nem találtam nyomát annak, hogy a számítások során figyelembe vették volna, hogy a gázolaj és a benzin előállításához rengeteg áramra van szükség (nagyságrendileg úgy képzeljétek el, hogy 100 km-re elég benzin vagy gázolaj előállításának az áramával egy villanyautó elmegy legalább 80 km-t). Abban a pillanatban, hogy ezt a "tudósok" felismerik, máris nem írnak hülyeséget.
A másik fontos szempont az, hogy a dízelek (és a "modern" benzinesek) erősen karcinogén nitrogén-oxidokat termelnek a város közepén. Ezt egyetlen áramtermelési metódus sem tudja utánuk csinálni.

schankox 2019.07.10. 08:30:23

Jó összefoglalás, de a "robbanómotor" szót cseréljétek "belső égésű motor"-ra. Az már régen rossz, ha egy motor robban :)

Arcade Macho 2019.07.10. 08:34:41

@Arthur Dent 42: "Ezt egyetlen áramtermelési metódus sem tudja utánuk csinálni."

a BKKnak sikerult a cukraszda melletti helyen

midnight coder 2019.07.10. 08:50:19

@schankox: A robbanómotor a belső égésû motor eredeti neve.

schankox 2019.07.10. 08:52:22

@midnight coder: Az lehet, de már 30 éve is azonnali bukás járt érte bármelyik gépész karon

midnight coder 2019.07.10. 08:54:57

Mondjuk szerintem a robbanómotor és hajtásláncának előállítását picit nagyvonalúan kezelték a cikkben. Igaz ugyan, hogy az akkumlátor előállítása sokkal energiaigényesebb mint egy benzintanké, viszont egy mai motor sok-sok precíziós alktarészből áll aminek a legyártása, logisztikája, összeszerelése szintén CO2, és akkor még nem beszéltünk egy (eselteg automata) sebváltóról, tengelykapcsolóról. Ehhez képest az elektromos autó motorja faék, bár az is igaz hogy abba meg ritkaföldfémek kellenek amik nagyrészt a kínaiak kezében vannak.

midnight coder 2019.07.10. 08:59:37

@schankox: Mondjuk nekem az eredeti megnevezés akkor is jobban tetszett, annál is inkább mert a gázturbina is belső égésű, viszont autókban nemigen használjuk.

Pierr Kardán 2019.07.10. 10:23:36

@midnight coder: Ha valaki a belsőégésű motor helyett a robbanómotor kifejezést használja, azzal csak azt demonstrálja, hogy fingja sincs, hogy miről beszél. Neked elnézzük, de a cikkírónak nem lehet elnézni!

A belsőégésű motorban nincs robbanás, a hengerben az üzemanyag a robbanásnál mintegy százszor lassabban ég el.

www.vezess.hu/hirek/2012/06/12/180-eves-lenne-a-benzinmotor-atyja/

steery 2019.07.10. 10:24:01

A szakemberek, a cikk szerzője és a kommentelők is egyaránt belevesznek a lényegtelen részletekbe, miközben továbbra sem látják a nagy összképet. Azt, hogy gyakorlatilag minden emberi tevékenység jár valamennyi CO2 kibocsátással és különféle mértékű, típusú környezetszennyezésekkel. És a nagy technológiai fejlesztések jól láthatóan csak minimális szennyezés csökkenést képesek elérni. Drasztikus csökkenésre tehát a következő évtizedekben sem számíthatunk (pedig arra lenne szükség, nem a növekedés mérséklésére és nem is a szinten tartására!).
Viszont a Föld népessége még mindig növekszik és a fogyasztási igények is nőnek, mert mindenki többet, jobbat, szebbet, újabbat akar magának. Ez pedig nem fog menni. Miközben mi százalékokról vitatkozunk, pusztul az élő környezetünk, olvadnak a gleccserek, sarkvidékek, fokozódnak az éghajlati szélsőségek, gyarapodnak a problémák.
Mindezek miatt (mert semmi érdemi, tényleges lépés, változás nem történik) pár évente módosítani kell a klímaváltozást előrejelző modelleket. 20 éve még szó sem volt a civilizációnk várható összeomlásáról. 10 éve arról volt szó, hogy 2100-ra kis bajban leszünk. 5 éve: 2100-ra nagy bajban leszünk. 2,5 éve: 2080-ra óriási bajban leszünk. Most: 2050-re gigantikus bajban leszünk. Figyeljétek meg a trendet: 2025-ben a klímamodellek már azt fogják jelezni, hogy 2040-re vége a világnak. 2030-ra pedig azt, hogy na, most van vége!
Szóval sokra megyünk a szép, új elektronyos járgányainkkal, meg hiperokos fityfenéinkkel, ha mind meg fogunk dögleni, mert rendszeresen tornádók, hurrikánok, árvizek, aszályok és migráns áradatok pusztítják el a még úgy-ahogy lakható területeinket is.

Levegő Munkacsoport 2019.07.10. 10:30:06

@steery:
Sajnos egyet kell értenünk a hozzászólással.

cselaxi 2019.07.10. 10:44:35

@schankox: Amiről írsz, az a robbanó motor :-)

Pierr Kardán 2019.07.10. 10:53:51

@Levegő Munkacsoport: Sulinet szinten, az általános iskolában helyes a kifejezés.

A Műszaki Egyetemen viszont azonnali bukást eredményezne, ha a vizsgán robbanómotorról kezdenél beszélni :-)

www.gjt.bme.hu/content/ahogy-muegyetemen-tanitom

Tanácsolom, hogy olvasd el, van benne jópár dolog, ami a köznyelvben elmegy, de ha szakcikket ír valaki, akkor jó ha figyel ezekre, mert nem fogják komolyan venni az irományát.

röf 2019.07.10. 10:57:11

@steery:
Nálam kopogtatnak, hogy fogyasszak keveset, semmi műanyag, semmi benzin vagy dízel, csak a villany villannyal....
Rossz a címzett.
A pénzhajszolás nagyipari, gátlástalan őrülete. Ott tessék érdeklődni.
A mostani dízel-ellenes őrület is mesterségesen gerjesztett, politikai történet.
Akkor lenne igazán gond, ha hirtelen mindenki villanyautót venne.
Az meg csak hab a tortán, hogy a mélyzöldek atomerőmű ellenesek. Sztán honnan kéne villanyt fakasztani a drót másik végén?

Ember A Hold On 2019.07.10. 10:59:08

3,5 fok volt Nógrádban, megdőlt a napi hidegrekord, ezzel a globális klímakutykuruttyolás megdőlt, vagy mi. Biztos túl sok az elektromos autó Nógrádban!

Tsteinar 2019.07.10. 11:02:45

@Ember A Hold On: egy hete meg 40 fok volt, igen ezek a szélsőséges értékek jelzik, hogy vmi nem oké a rendszerben. De ha szerinted normális július közepén a 3 fok, akkor oké.

Gergely Kálmán 2019.07.10. 11:08:08

Számomra a végső kérdés az, hogy adott pénzmennyiséget hogy lehetne a leghatékonyabban a klímaváltozás megfékezésére elkölteni. Az elektromos autó vásárlás/gépjárműpark lecserélése nem biztos, hogy az első helyen van a sorban. Gyaníthatóan az erdőtelepítés (erdőirtások megelőzése) a leghatékonyabb klímavédelmi tevékenység.
De ha a közlekedésről beszélünk, akkor szerintem elsődleges feladat az elektrifikált tömegközlekedés fejlesztése, második a személyautók földgáz (biogáz) üzemre való átalakítása lenne, és csak ez után jönne azok lecserélése elektromosra. Pár százezer Ft-ból át lehetne alakítani a meglévő autókat CNG (CBG) üzemre, ami üzem során kb. ugyanakkora CO2 megtakarítást (kb. 20-25%) eredményezne, mint az elektrifikáció. Az átalakítás kibocsátása pedig elhanyagolható, ellentétben az elektromos autók legyártásával.

igazi hős 2019.07.10. 11:15:48

@Arthur Dent 42: "nagyságrendileg úgy képzeljétek el, hogy 100 km-re elég benzin vagy gázolaj előállításának az áramával egy villanyautó elmegy legalább 80 km-t" Akármilyen finoman fogalmazok, ez akkor is marhaság. Ez nagyságrendileg hibás adat, elnézhettél egy tizedesvesszőt. Ráadásul a szállításhoz szénhidrogén (nehéz fűtőolaj) kell, a finomításhoz meg hő, amit nem áramból, hanem szintén szénhidrogénből nyernek. Ráadásul a finomítás eléggé optimalizált, relatíve kevés a veszteséghő.

igazi hős 2019.07.10. 11:21:30

@Pierr Kardán: "Ha valaki a belsőégésű motor helyett a robbanómotor kifejezést használja, azzal csak azt demonstrálja, hogy fingja sincs, hogy miről beszél." Amit a köznyelv valaminek nevez, az az és kész. A paradicsom minden biológus és agrárszakember szerint gyümölcs, a népesség 99.99%-a szerint meg zöldség és nem gyümölcs. Ha a laikus többségnek írsz, akkor nem hiba a "robbanómotor".

midnight coder 2019.07.10. 11:24:49

@steery: "Azt, hogy gyakorlatilag minden emberi tevékenység jár valamennyi CO2 kibocsátással és különféle mértékű, típusú környezetszennyezésekkel."

Persze. Ha Kunta-Kinte fingik a szavannán, az is környezetszennyezés.

"És a nagy technológiai fejlesztések jól láthatóan csak minimális szennyezés csökkenést képesek elérni."

Ez azért ebben a formájában így azért nem igaz. Lásd mennyit fogyaszt az a LED-es izzó amivel a hajdani 100W-os izzót válthatod ki. Ráadásul az élettartama is sokkal hosszabb. Vagy mennyit evett 30 éve egy XT és mennyit az átlagpolgár laptopja ? Vagy mennyit evett egy csövet TV és mennyit a mai lapos ? De anno a jó szocialista Lada is megette a maga 10-12 liter benzinjét százon, ma egy hasonló nagyságú kocsi, Pl Toyota Yaris úgy 5-6 liter körül eszik. Még az én Ford Focusom ami azért lényegesen nagyobb (és biztonságosabb) autó is megelégszik úgy 7.5 literrel vegyes fogyasztásban.

asola 2019.07.10. 11:27:36

Ez a kutatás végre belemegy azokba a részletekbe, amelyek ténylegesen befolyásolják az eredményt.

Én azt a konklúziót vonom le, hogy igenis megéri villanyautót venned ha segíteni akarsz a klímaváltozás elleni harcban. Különösen ha kisebb akksi mérettel veszed (pl.: Tesla Model 3 SR+ 50 kWh-ás akksival)

A megújuló energiatermelés aránya folyamatosan és drasztikusan nőni fog a közeljövőben, mivel a szél és napelemes technológia mára a legolcsóbb az új kapacitások építésében. A melléjük szükséges tárolórendszerek árai szintén folyamatosan esnek és a gyártó kapacitások robbanásszerűen bővülnek.

Emiatt mind az elektromos autó gyártásához, mind a használatához köthető CO2 kibocsátás drasztikusan esni fog pedig már ma is alacsonyabb mint a belső égésű motoros autóké. Ráadásul az elektromos autó gyártásának CO2-hatékonysága is folyamatosan javul majd ahogy a gyártási volumen fut felfelé.

Ha tovább akarod javítani a helyzetet, akkor telepíts a házadra napelemet, a mai számok és a nettó éves elszámolás mellett már amúgy is masszívan megéri (kocsiba tankolás ellentételezésére pedig különösen). Mivel Paks termelését nem fogják visszavenni a sok új napelem miatt, a lignites és más koszos erőműveket lesznek kénytelenek lekapcsolni. Max egy részét gázos erőműre cserélik, amíg a komolyabb tároló rendszerek elég olcsók nem lesznek a magyar hálózat számára.

Kard 2019.07.10. 11:32:08

Érdekes lenne látni, hogy mi a helyzet egy kis akkumulátorú plugin hibrid esetén. Én egy ilyet használok és mivel főleg városban használom az autót 80%-os elektromos arány jött ki az elmúlt 7 hónap adatai alapján (konkrétan városban közel 100% villany + az országúti benzin fogyasztás). CO2 szempontból lehet ez a legjobb mivel a 7.6-os akkumulátor miatt nem olyan orr nehéz mint egy 100-as Tesla.

midnight coder 2019.07.10. 11:32:20

@Gergely Kálmán: Eleve az autózás úgy a CO2 kibocsájtás 8%-a. Ha beleszámolod a gyártást is, akkor úgy 16%. Lószar.

Ahol gyorsan és könnyen lehetne CO2-t fogni, az az áramtermelés (északon atom, délen napelem), a fűtés elektromossá tétele (szintén CO2 mentes árammal), a tengeri szállítás, a repülés csökkentése, a mezőgazdaság (Pl. mûhús a valódi helyett). És persze a tartósabb termékek gyártása, különös tekintettel a nagyobb háztartási gépekre, de akár olyan egyszerû termékekre is mint a nylon harisnya. A divat háttérbe szorítása -lehetőleg ne cserélje le a ruhatárát a fél emberiség mert valami hülye kitalálta hogy holnaptól a hupilila a menő.

midnight coder 2019.07.10. 11:34:51

@asola: Jelenleg nincs olcsó tárolórendszer. Olyan legalábbis, ami a téli/nyári különbséget a napelemnél ki tudná egyenlíteni. A megoldás az lehene, hogy Európában a napelemeket ne Norvégiába telepítsék, hanem Dél-Olaszországba, ahol ez a különbség jóval kisebb.

igazi hős 2019.07.10. 11:41:18

@Gergely Kálmán: Az első lépés az lenne, hogy ne autózzunk annyit, főként a városokban ne. (Balatoni családi nyaralásra nyilván autóval megy az ember.) Nyár van, iskolaszünet és mégis reggel 7-kor dugó/torlódás van az Üllőin és a Hungárián. Biciklivel gyorsabb mint autóval.

gigabursch 2019.07.10. 12:04:25

Hebegő Mókacsoport!

Kimaradt az eredő hatásfok vizsgálata!

Hány g CO2 kell egységnyi kW akksiba sajtolásához???
És a többi...

különvélemény 2019.07.10. 12:10:33

Ezért kell sok atomerőművet építeni.

Az aksik meg tovább használhatóak, ezt is bele kellene számolni, az élettartamuk autóban csak 80%-ig tart, napenergia tárolásra még remekül használhatóak sok évig.

citrix 2019.07.10. 12:16:13

Mennyi CO2-t bocsát a levegőbe a több ezer nagy testű repülőgép ami egyenként 50-200 tonna kerozint tankol egy-egy útra? A vulkánok összességében mennyi kéndioxidot, széndipxidot bocsátanak a légkörbe? A hajók, összességében mennyit? Ezek tudatában lehet polemizálni 90 vagy 100 gramm/kilométer a Mercedes CO2 emissziója. Olyan mintha a Dunába belepisil egy egér és ezen rágódunk, a szennyvíz pedig millió köbméterszára ömlik.

midnight coder 2019.07.10. 12:30:22

@gigabursch: Az akksiba sajtoláskor viszonylag kicsi a veszteség. Márészt a robbanómotor (csakazértis :-)) a fordulatszám tartományának csak egy nagyon szûk részében képes elfogadható hatékonyságot produkálni, viszont a gyakorlatban elég ritkán van ott. Ezért is van meglehetősen nagy szakadék a gyári adatok és a valóságos fogyasztás között.

Ember A Hold On 2019.07.10. 12:34:26

@Tsteinar: na ja, a rendszerben valami sose stimmel!

Lóval ne 2019.07.10. 12:37:45

@igazi hős: De, kifejezetten nagy hiba. A laikus átlagember is pontosan tudja mi a különbség a kettő között, hisz a saját bőrén tapasztalja a hétköznapokban.
Mikor begyújtod a gáztűzhelyt, ott égés zajlik le, nem robbanás (remélhetőleg).
Mikor az öngyújtót használod, az szintén ég, nem pedig robban.
Mikor meggyújtasz egy mécsest a temetőben ég, s nem robban.
Mikor ükatyád ült a Don-kanyarnál és repeszvető gránátokkal sorozták az oroszok, az már robbant, nem égett.
Mikor a külszíni bányában megtöltik robbanóanyaggal a falat és aktiválják őket, az robban.
A durranógáz megfelelő koncentrációban szintén robban.
Azt hiszem bárki beláthatja, hogy nem túl bonyolult megkülönböztetni a két jelenséget - még csak nem is rokonértelmű szavak. De ennyi erővel akkor írhatta a cikket az Oxigén Munkacsoport, az Atmoszférikus Szekta vagy a Légies Csoportusálás is (ha már átnevezgetünk dolgokat).

GyMasa 2019.07.10. 12:38:17

@Gergely Kálmán:
Mondjuk, szerintem pl. a mesterséges üzemanyagok gyártása lehetne az a kitörési pont, ahol optimálisan lehetne ezt a helyzetet kezelni.
- Rendelkezésre áll a teljes, terjesztési infrastruktúra (csak a bányászat-nyersolaj szállítás-finomítás lépéseit kell fokozatosan csökkenteni, de arra a müanyagok elöállításához ezután is szükség lenne)
- A jelenlegi, folyékony üzemanyagok szállítása veszteségmentes illetve viszonylag veszélytelen.
- A fentiek miatt a jelenlegi köolajipar is valószínüleg kisebb ellenállast fejtene ki a váltással kapcsolatban, mintha az eröltetett elektromos autó ipar szinte teljesen ki akarná húzni a lábuk alól a talajt.
- Ez a megoldás megoldaná az idöjárásfüggö energiatermelés jelenlegi legnagyobb problémáját is, ami a tárolás.
- Nem kellene lecserélni a jelenlegi gépjármüparkot, hiszen, ha mondjuk napelemes árammal/szélenergiával/atommal termelnénk ezeket a mestereséges üzemanyagokat, akkor atok csak minimális CO2 kibocsátással járnának.
- Amint ez megvalósulna, abban a pillanatban értelmét veszítené az összes eröltetett fogyasztási norma, hiszen egy CO2 semleges üzemanyag esteén teljesen mindegy, hogy egy autó mennyit fogyaszt.
- Nem kellene lecserélni a jelenlegi villamos erömü parkot sem, hiszen ugyanezt a mesterséges üzemanyagot a jelenleg fosszilis üzemanyagot használó erömüvekben is probléma nélkül el lehetne égetni, de már teljességgel CO2 mentesen.
- Mivel a grid szintü energiatárolást nem akkumulátorokra bíznánk egy ilyen rendszerben, így az teljes rendszer is sokkal olcsóbb lehetne.
- Az egyetlen problémát én jelenleg abban látom, hogy az idöjárásfüggö termelés rendelkezésre állása egyszerüen borzalmas, ami miatt még ez a rendszer is rettenetesen drága lenne.
(ugyanis napelemböl 10x kapacitást kell telepíteni, csak emaitt, és ezt még meg kell szorozni a villamos energiából üzemanyagot elöállító technológia miatti veszteségek miatt is. Tehát, simán elkézelhetö, hogy 20x-os kapacitást kellene kiépíteni, vagy akár még többet is.)

Tranquillius 2019.07.10. 12:52:25

Arról is kellene beszélni, hogy az autóknak utat is kell építeni meg gyárat ahol legyártják. És arról is, hogy egy gyalogosnak tökmindegy, hogy egy benzines, vagy elektromos autótól nem fér el a járdán, az autóktól agyonzsúfolt városokban.

habodo 2019.07.10. 13:24:55

@Kard: Plug-in hibrid a legésszerűbb megoldás, ha valaki ténylegesen tölti is és egyetlen autót akar a háztartásba. Javaslom Hanula Barna TC-s előadását.

Kard 2019.07.10. 13:29:48

@habodo: Szerintem is de ezt próbáld a villanyautós szektának elmagyarázni :)

GyMasa 2019.07.10. 13:39:21

@igazi hős:
Viszont, akkor nem kell csodálkozni, hogy egy szakértönek szánt írást nem vesz senki sem komolyan.
Ugyanis, ha valaki valamit szakért, akkor illik - legalább a hitelesség lászatának a fenntartása miatt - az adott szakma szaknyelvét használni.

midnight coder 2019.07.10. 13:42:59

@GyMasa: A robbanómotorral a CO2 csak a kisebbik baj. A nagyobbik a levegőbe pöfögött rákkeltő anyagok tömkelege.

GyMasa 2019.07.10. 13:43:37

@midnight coder:
A repülés pont az a terület, ahol lehetne értelme áttérni a hidrogén alapú üzemre.
Ott minmálisak lennének a tárolási veszteségek, mert ott a repülögép nem parkolással tölti az élettartamának a 96%-át.
De pl. én ide vennék a vasutat is, ugyanezek az okok miatt.

midnight coder 2019.07.10. 13:45:03

@habodo: A dolgok jelen állása szerint valóban ez a legjobb megoldás. Addig mindenképp amíg sikerül normális akkumlátort fejleszteni a gyártóknak.

Lilli_Csiribiri 2019.07.10. 13:45:11

@midnight coder: +1 világszinten propagálni kéne hogy, vallási képzelgésektől függetlenül, családméret 2 maximum három gyerek legyen, hogy a Föld népességnövekedése megálljon és 1-2 generáció múlva csökkenjen.

midnight coder 2019.07.10. 13:47:18

@GyMasa: A vasút villannyal megy a leggazdaságosabban. A repülés hidrogénnel addig jó ötlet, amíg fel nem robban. Volt valami Hindenburg nevû léghajó ami picit rávilágított a hidrogén használatának az árnyoldalaira. Nem mondom, autóban sem látnám sokkal szívesebben.

midnight coder 2019.07.10. 13:50:00

@Tranquillius: Utat a tömegközlekedésnek is kell épiteni, meg a buszokat is gyártani kell. De tény, hogy városban az lenne az ideális, ha az átlagpolgár közlekedését elektromos biciklikre/rollerekre illetve metróra terelnék.

GyMasa 2019.07.10. 13:58:14

@midnight coder:
Hát, pont ez a probléma gyökere...
- Egyrészt a földböl kibányászott olaj nem 100%-ban tiszta, ami az égés tisztaságát is korlátozza.
- Egy mesterséges üzemanyag nem tartalmaz értelmezhetö mennyiségben szennyezödés, (ha a technológia elég jó)
- A rákkeltö anyagok közül ma a nitrogénoxidok a mumus, meg a korom.
- Mindkettö pontosan annak a következménye, hogy az idiota EU szabályozás úgy értelmetlen, ahogy van.
(a NOx ugye a szegénykeverékes üzem miatti magasabb égési hömérséklet következménye, a nanoméretü korom meg az eröltetett fogyasztásccsökkentés miatt egyre emelkedö befecskendezési nyomás és a részecskeszürök miatt van velünk)
Anno, az elökamrás dízeleknél az akkori, viszonylag alacsony befecskendezési nyomás és az elökamrás égéstér miatt volt ideje a gázolajnak rendesen elkeveredni a levegövel. PLusz azoknak a motoroknak a járása is kellemesebb volt.
Ma a közvetlen befecskendezés miatt sokkal rövidebb idö áll az üzemanyag rendelkezésére a keveredésre, ami miatt kell 2000 Bar-on befecskendezni, hogy kisebb legyen az üzemanyagcseppek mérete.
És, mindez ugye a direkt befecskendezéses benzinmotorok elterjedésével az ebben az ügyben eddig nem érintett benzines autóknak is problémája lett.
Ha ugyanis nem számítana a fogyasztás, akkor vissza lehetne térni a faék egyszerüségü elökamrás dízelekhez, és felszerelve azokat részecskeszürövel, a nanoméretü korom sem lenne akkora probléma.

GyMasa 2019.07.10. 14:06:19

@midnight coder:
"A vasút villannyal megy a leggazdaságosabban."
Milyen tekintetben?
Anno, az egyetemen láttam grafikonokat, ahol bizony a dízelvontatás hatásfoka picivel a villamos felett volt.
Ezen kívül ott van még a villamosított vonalak durva felára, és a karbantartási költségek szintje is.
"A repülés hidrogénnel addig jó ötlet, amíg fel nem robban."
Miért a kerozin nem tud felrobbanni?
" Volt valami Hindenburg nevû léghajó ami picit rávilágított a hidrogén használatának az árnyoldalaira."
Igen, 80 éve, és ott a hidrogén nem üzemanyag volt, hanem azt kellett használni, mert az USA nem adott el Héliumot a németeknek.
"Nem mondom, autóban sem látnám sokkal szívesebben."
Pedig elég sok gyártó próbálkozik vele.
Mondjuk, személy szerint én sem szívesen utaznék egy 700 barral töltött hidrogéntartály tetején. (egy búvárpalack 2-300 bar nyomással van megtöltve)
Mert, ha az elpukkan, akkor az utasokat kb. már darabokra tépve éri az esetleges robbanás...

midnight coder 2019.07.10. 14:25:24

@GyMasa: Minden robbanómotor közös átka, hogy nem 100%-osan CO2-t és H2O-t állít elő, hanem egy rakás olyan szénhidrogénszármazékot amik nem tesznek jót ha belélegzed őket, plusz némi korom, meg más finomság. De ugyanez a probléma a teljesen tiszta benzin esetén is igaz lenne.

"Anno, az egyetemen láttam grafikonokat, ahol bizony a dízelvontatás hatásfoka picivel a villamos felett volt."
Annál hogy a H2O-ból H2-t és O2-t csinálsz, beteszed egy palackba, odaviszed a vonathoz majd ott egy szar hatásfokú robbanómotorban elégeted, biztosan jobb lesz a hatásfok.

"Miért a kerozin nem tud felrobbanni?"
De. Csak a kerozint picit könnyebb rávenni hogy a tartályban maradjon.

sterimar 2019.07.10. 14:45:53

Ez a "robbanómotor" nálam is kiveri a biztosítékot.

GyMasa 2019.07.10. 14:58:04

@midnight coder:
"Minden robbanómotor közös átka, hogy nem 100%-osan CO2-t és H2O-t állít elő, hanem egy rakás olyan szénhidrogénszármazékot amik nem tesznek jót ha belélegzed őket, plusz némi korom, meg más finomság."
mondjuk ezeket semlegesítik a katalizátorok, már évtizedek óta.
A korom ellen meg ott van a részecskeszürö. A részecskék méretét meg a befecskendezési nyomás határozza meg legnagyobb mértékben.
" De ugyanez a probléma a teljesen tiszta benzin esetén is igaz lenne."
Nem, lásd fentebb. (katalizátor)

"Anno, az egyetemen láttam grafikonokat, ahol bizony a dízelvontatás hatásfoka picivel a villamos felett volt."
Annál hogy a H2O-ból H2-t és O2-t csinálsz, beteszed egy palackba, odaviszed a vonathoz majd ott egy szar hatásfokú robbanómotorban elégeted, biztosan jobb lesz a hatásfok.
Lécci ne keverd a dolgokat:
- A grafikon a felsövezetékes vontatást hasonlította össze, az akkori dízelvontatással (V43 V63 vs. M41, M62, M63) A H2 nem szerepelt benne.
- A vasúnak pont az a nagy elönye, hogy nem kell sehová fuvarozni a H2 gázt. Böven eleg az állomásokon vizet bontani, és azt a mozdonyokba eltárolni. És, böven elég csak a következö állomásig szükséges üzemanyag betöltése.
- Egy 100 tonnás mozdonyban jobban védve van egy 700 bar-os tartály, mint egy személyautóban.
- A vasutat kevesebb baleset éri a saját pálya miatt.
- Vasúton nincs akkora kényszer a tömegcsökkentésre, azaz egy ilen rendszer simán lehet 10 tonna is, mert egyszerüen nem számít a tömeg.
- És végül, hidrogén dugattyús motorban elégetnia lehetö legrosszabb ötlet. Ezzel kísérletezett már VW is, meg a BMW is. Teljes zsákutca volt. Tehát, a hidrogénhez az üzemanyagcelly a legjobb megoldás.
"De. Csak a kerozint picit könnyebb rávenni hogy a tartályban maradjon."
Ja, nézegess Youtube videokat! Egy repülö esetén nem nagyon tudod azt "benn tartani"

midnight coder 2019.07.10. 15:12:51

@GyMasa: "mondjuk ezeket semlegesítik a katalizátorok, már évtizedek óta"

Majd ha olyanokat látok, hogy a kocsik kipufogóját visszavezetik az utastérbe, akkor ezt el is hiszem esetleg.
Gyakorlatilag benzines járgány mögé sem szívesen állok biciklivel, dízel mögé pedig autóval sem.

"Böven eleg az állomásokon vizet bontani, és azt a mozdonyokba eltárolni"
A gond nem is itt van, hanem a vízbontásos hidrogéngyártás + sürítés hatékonyságával a nagyfeszültségû vezetékhez képest.

"Ja, nézegess Youtube videokat! Egy repülö esetén nem nagyon tudod azt "benn tartani""

Akkor képzeld el ugyanezt nagynyomású hidrogéntartályokkal.

NémethAtt 2019.07.10. 15:55:17

A kétkedőknek, néhány tévhit és annak eloszlatása az elektromos autók akkujával kapcsolatban: e-cars.hu/2018/11/30/tevhitek-es-valosag-egyszeruen/

gigabursch 2019.07.10. 16:10:57

@midnight coder:
Sose volt az.
Mutass egy tankönyvet az elmúlt 150 évből...

steery 2019.07.10. 20:13:45

@midnight coder: Ez így igaz. Régen az eszközök többet fogyasztottak. És drágábbak is voltak. És kevesebbet is gyártottak belőlük. Most legalább annyival több van, amennyivel kevesebbet fogyasztanak, tehát az összfogyasztás nem csökkent, sőt inkább nőtt. Lokálisan megoldottuk a problémát, globálisan nem. Ezt pont olyan, mint amikor úgy csökkenti egy ország a CO2 kibocsátását, hogy eladja a "kvótáját" egy elmaradott országnak. Majd elégedetten döngeti a mellét, hogy mennyit tett a környezetért. Hát nem.
Ja, és Kunte Kinte fingja metán és kénhidrogént tartalmaz, ami tényleg környezetszennyezés.

citrix 2019.08.13. 13:15:48

A szibériai, kaliforniai vagy akár görög erdő és bozóttüzek hány autó széndioxid kibocsátásával egyenértékűek? A szándékos erdőirtások/égetések mennyivel? A 747-es Jumbo 14700 liter kerozint éget el óránként, a kisebbek kevesebbet de sok van belőlük.