HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (2) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (3) autózás (3) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (10) BKK bérlet (1) BKV (10) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (1) dízelbotrány (3) dugódíj (4) dugók (3) egészség (5) égetés (3) éghajlatváltozás (20) éghajlatvédelem (18) elektromosautó (3) elektromos autó (4) emisszió (1) energia (11) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (1) európai unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (9) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (7) klímamenekültek (2) klímapolitika (2) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (12) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (27) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (29) levegőszennyezés (18) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (7) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (3) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (14) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (2) zöldfelület (10) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Mi közünk az éghajlatváltozáshoz?

2019.01.18. 16:37 Levegő Munkacsoport

E kicsi, Kárpátokkal övezett országban is tapasztaljuk, és minden bizonnyal fokozottan is tapasztalni fogjuk az éghajlatváltozás következményeit. Akárhogy is, de az emberiség minden tagja egyazon bolygón osztozik, még ha meglehetősen egyenlőtlen is ez az elosztás.

eghajlatblog1.pngFotó: Szegő Judit

A Föld jelenlegi helyzetét talán egy kötöttpályás jármű írja le legjobban, amely száguldva tart a szakadék felé. Egyre több ember számára válik egyértelművé a helyzet, sokan azonban nem hiszik el, amit látnak, vagy nem érdekük tenni ellene. Köztük van a száguldó monstrum vezetője. Időről időre hátra is küldi a jegyvizsgálót, hogy megnyugtassa az utasokat, és ő valóban mindenkit biztosít róla, azon vannak, hogy nemtől, származástól, vallási hovatartozástól függetlenül, mindenki azonos kényelemben utazzon…

Tudósok, környezetvédők, humanisták próbálják mindenki számára világossá tenni, hogy a közelgő katasztrófa egyéni szinten is érezteti a hatását, és nem lehet azt tovább hárítani, valamint a vele járó felelősséget sem. A legújabb kutatások szerint már csak 12 évünk van arra, hogy száguldó járművet annyira lelassítsuk, hogy elkerüljük a teljes katasztrófát.

Magyarország számára a globális éghajlatváltozás főleg időjárási szélsőségeket tartogat; cunamik, tengerszint-emelkedés közvetlenül nem veszélyezteti országunkat. A hőmérséklet emelkedésére, a csapadék mennyiségének csökkenésére és szeszélyes előfordulására, az ökológiai rendszerek sérülésére, a melegebb vidékekről jövő kórokozók megjelenésére azonban fel kell készülnünk.

Konkrét lépések, melyekkel nem vágjuk magunk alatt a fát: egyebek mellett az autó és a repülő helyett környezetkímélőbb közlekedési módokat kell használnunk, jóval kevesebb húst kell fogyasztanunk, minél inkább helyi termékeket kell vásárolnunk, kerülnünk kell az eldobó csomagolást, a túlfogyasztást, energiahatékonyabbá kell tennünk az épületeinket.

Az elkövetkező hetekben az éghajlatváltozás öt olyan tényezőjéről fogunk írni, amelyek mind közvetlenül veszélyeztetik egészségünket: a hőmérsékletről, a levegőminőségről, a pszichikai hatásokról, vízrendszerekről és ökológiai rendszerekről.

Kezdjük mindjárt a hőmérséklettel.

A hőmérséklet

A globális éghajlatváltozás legismertebb jelensége a hőmérséklet emelkedése. Ennek egészségügyi hatásairól már rengeteg tanulmány, írás áll rendelkezésre, sőt tapasztaljuk a saját bőrünkön is: ha egy forró nyári időszakban az éjszakai lehűlés nem elegendő, akkor nem tudjuk magunkat kellően kipihenni, vagy akár meg is betegedhetünk.

A meteorológiai kutatások sajnos arra engednek következtetni, hogy Magyarországon a kánikula egyébként is nehezen elviselhető napjai még extrémebb hőmérsékleti magasságokba törnek majd. Amennyiben a globális hőmérséklet emelkedése meghaladja a 2 Celsius fokot, a Magyarországon tapasztalható nyári maximum hőmérséklet akár 6-7 Celsius fokkal is emelkedhet. Amint erről már beszámoltunk, ez derült ki az Országos Meteorológiai Szolgálat által szervezett konferencián (44. Meteorológiai Tudományos Napok). Ennek egészségügyi hatásai szinte beláthatatlanok. Például ilyenkor Magyarországon a napi halálozás országos átlagban már eddig is körülbelül 15 százalékkal emelkedett meg, és ez az érték fog tovább növekedni.

A hőmérséklet-emelkedés visszásságai közé tartozik egyrészt az ellene való védekezés hatása, mivel ez a legtöbb esetben (például a légkondicionáló berendezés használata) tovább fokozza a fölmelegedést, másrészt a következmények és az ellenük való védekezés lehetőségei nem egyenlően oszlanak el az emberi társadalmakban. Az anyagi helyzeten és a földrajzi elhelyezkedésen is sok múlik.

Az egészségünkre tehát nem csak az átlagos, de a maximális és a minimális hőmérséklet emelkedése is hatással van. A maximális hőmérséklet emelkedése okozza a hőstresszt, ami megjelenik az enyhébb hőkimerültség valamelyik változatában vagy a súlyos hőguta formájában. A hőség okozta betegségek mögött a szervezet hőmérséklet-szabályozó, alkalmazkodó képességének kimerülése áll. Az enyhébb hőstresszek fáradékonyságot, fejfájást, szédülést, kábaságot, ájulást okoznak. A kiszáradás miatt besűrűsödik a vér, ami egyebek mellett növeli a trombózisképződés veszélyét és a vércukorszintet. Súlyosabb esetben károsodnak egyes szervek, és halál is bekövetkezhet. Az északi féltekén végigvonuló tavalyi hőhullám százszámra szedte áldozatait. A legnagyobb veszélynek a keringési betegségben szenvedők, a gyermekek és az idősek vannak kitéve.

A hőstressz elleni védekezés kézenfekvő módszere a hűtött térben tartózkodás és a hidratáció (a folyadékpótlás). Sajnos a hűtött térben tartózkodás lehetősége nem mindenki számára adatik meg. A társadalmi egyenlőtlenség itt is jelentkezik: a szegényeknek nem futja légkondicionálóra, őket a hőség fokozottabban sújtja. Különös veszélynek vannak kitéve a szabadban dolgozók, akik időnkénti pihenőkben és valamilyen egyéni védőfelszerelésben bízhatnak. A magasabb technológiai fejlettségű országokban virágzik például a hűtőmellények piaca. Ezek a víz elpárologtatása, jég vagy más fázisváltó anyag megolvadása, ventilátor működtetése, esetleg a mellénnyel összekötött hűtőgép üzeme révén fejtik ki hatásukat. A „fejlett” országok – melyek elsődlegesen felelősek az éghajlatváltozásért és emberek millióinak nyomoráért – a kutyáikra is gondolnak.

eghajlatblog04.pngA kép forrása: https://www.google.com/search?q=cooling+vest&ie=utf-8&oe=utf-8&client=firefox-b

A hőhullámok különösen veszélyesek tudnak lenni a városokban. A beton-, tégla- és aszfaltépítmények elnyelik a nappali hőt és visszasugározzák éjszaka. A sűrűn lakott városok hőtermelői emelik az amúgy is magas levegőhőmérsékletet, és hozzájárulnak a városi hősziget néven ismert jelenség kialakulásához.

eghajlatblog03.pngA kép forrása: TIME, https://www.magzter.com/articles/12427/291965/5b51884e998a3

Megfigyelték, hogy az átlagos hőmérséklet emelkedésén belül lényeges az éjszakai minimum hőmérséklet emelkedése. Ha nincs megfelelő éjszakai lehűlés, akkor egyrészt a nappal átforrósodott épületek, utcák nem tudnak legalább kis mértékben lehűlni, másrészt az éjszakai magas hőmérsékletnek kitett emberek nem tudják kipihenni magukat, előáll a hőkimerültség.

Az éghajlatváltozás okozta általános melegedésbe beletartoznak szélsőséges téli időjárási események is, valamint az, hogy eltűnnek az „igazi telek”, és ez lehetővé teszi különféle kórokozók áttelelését, és mentális stresszt is okoz.

Mit lehet tenni a városi lakosság hőstresszel összefüggő megbetegedései ellen, illetve azok elkerülésére?

A városvezetés és az önkormányzatok kezében megvan a lehetőség a városi ivókutak, szökőkutak kialakítására, megjavítására, ezek a levegőt is hűtik a párolgást hívva segítségül, és az emberek pillanatnyi kiszáradását is segítenek megakadályozni. Szükséges a zöld, fás területek kialakítása és a meglévők megfelelő gondozása a városokban, melyek árnyékot adnak, párologtatnak, szén-dioxidot nyelnek el, a levegőszennyezés egy részét felfogják és a lakosok pszichéjére is jó hatással vannak. Fontos intézkedés még a jó és elérhető előrejelzési rendszer kialakítása, mely főleg a hőstresszre legérzékenyebbeket (csecsemőt gondozók, idősek, szív- és érrendszeri megbetegedésben szenvedők) éri el. Jó hatással bír még a városi kertészetek, úgynevezett közösségi kertek kialakítása, ezek a zöldterületekhez hasonlóan – egyéb előnyeik mellett – a párolgással csökkentik a forró napokon a léghőmérséklet túlzott felemelkedését. Rendkívül fontos a levegőszennyezés csökkentése, mivel a szennyezett levegő megsokszorozza hőség káros hatását. 

Lontay Zoltán és Szegő Judit
Levegő Munkacsoport

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr2314570816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szatmári Benő 2019.01.19. 14:58:38

Érdekes , hogy minden le van írva de még sem . Le van írva , hogy a párolgás komoly hűtő hatással bír de csak mint egyéni védelem és nem mint globális vagy legalább regionális védelmi lehetőség . Egy kis adalék mire is gondolok : A mai Magyarország területének 25 % volt a folyó szabályozás előtt vízjárta terület . Ma ez a szám 2 - 3 % . Már pedig ha nincs felszíni víz akkor nincs ami a párolgásával hűtse a környezettet . Ez a felmelegedés elsődleges oka ! A párolgó víz hiánya . A 25% és a 2-3% között több mint 20 000 km2 a különbség . Egy meleg nyári napon a tavak 1 centiméternél többet elpárologtatnak . Akkor lásuk egy 100 ha (1km2) tó menyit párologtat egy nap alatt ? Ez a mennyiség 10 000 az-az tíz ezer köbméter !Ez a menyiségül víz 5 darab 20mx50mx2m medencét tudna megtölteni . Na ezt szorozzuk húszezerrel . De maga a folyó szabályozás is félre érthető mert azt sugallja előtte nem szabályozták a folyóinkét . Pedig szabályozták csak ellenkező előjellel az-az az áradás vizét a lehető legnagyobb területen terítették szét . Akkoriban ismeretlen volt a városokat veszélyeztető áradás . Ez csak a gát építések óta van . Tovább is van mondjam még ?

Urga 2019.01.22. 12:57:14

@Szatmári Benő: "Tovább is van mondjam még ?"

Igen.

Szatmári Benő 2019.01.22. 21:12:22

@Urga: Maga a gátépítés is érdekes téma . Mi ugye azt tanultuk az iskolában mekkora jótétemény volt a gátépítés . Aztán ha kicsit bele megyünk a témába kiderül , hogy az akkor élt emberek nemigazán lelkesedtek a gátépítésekért . Lehet olvasni , hogy a tiltakozó parasztokat a csendőrök kardlappal ápolták vagy Kunszentmiklós csak úgy engedte megépíteni a határában a gátat ha építenek oda egy zsilipet amin áradáskor a vizet saját földjeikre ki engedhetik (persze nem épült meg a zsilip )vagy Szeged és Debrecen városok vezetése tiltakozott a tiszai gátépítések ellen . De jó példa Széchenyi naplójában is akad . Leírta , Amikor végeztek a Duna szabályozásával akkor felhajózott a Tiszán Szegedre előkészítendő a tiszai gátépítéseket . Útközben a magyarok rá sem néztek a hajóra sőt csónakjaikkal ki sem tértek az útjából se szép szóra sem szidásra . De még Szegeden is csak a rácok mentek ki megcsodálni a hajót . Úgy gondolom ennél jobban már csak akkor tudták volna kifejezni az emberek hová kívánják ha le is köpik .Amíg nem voltak gátak addig a folyok szabadon elönthették a mélyebben fekvő területeket . Ezt még az emberek meg is toldották mert ahol egy kis dombocska állta a víz útját ott csatornákat ástak , hogy minél messzebbre jusson a víz . Bizony Debrecen környéki legelőket a Tisza áradása öntözte . Ezért tiltakoztak a debreceniek a tiszai gátépítések ellen . Mivel az áradás ilyen óriási területre volt elterítve így nagyon kicsi volt a vízszint emelkedés és az alig észrevehető magaslatokra épült településeket egyáltalán nem veszélyeztette a víz . De most a gátak közé szorított folyok esetén a beszűkített keresztmetszettel előfordul , hogy a régen biztonságban levő házak tetejénél folyik a víz . Ez az áradó víz nem csak öntözte a földeket de trágyázta is a hordalékával . És a halak le tudtak ívni az elárasztott legelőkön . Ezért rengeteg hal volt a folyókban ami mai ésszel szinte felfoghatatlan menyiségü embernek adott megélhetést . Csak egy példa : A Duna és a Dráva találkozásánál 10 000 az-az tízezer ember élt halászatból . Ma 10 halász van ott és valamennyi horgász . Ráadásul akkoriban bőven volt hal a folyókban most meg alig akad . Ma hazánk halbehozatalra szorul. Akkoriban meg kivitelünk volt belőle és egy nagyság rendel több halat ettek az emberek . Persze akkor lehet kérdezni kinek az érdeke volt a gátépítés ? Az akkori nagybirtokosok érdeke volt . Ök nem marhát akartak legeltetni az árterek dús legelőin hanem gabonát termelni (akkoriban abban volt a nagy biznisz)de azt meg nem lehet ha tavasszal elönti a víz a földet . De ma is azért kellenek a gátak , hogy gabonát lehessen termelni nagyüzemi módszerekkel . Ma egyébként a gabona legnagyobb részét olyan állatokkal etetik meg amik régen az ártérben legeltek . Na mára ennyi elég .

Urga 2019.01.30. 22:43:03

@Szatmári Benő: Köszönöm szépen. Ezt a tájgazdálkodást kellene visszahozni. A kérdés, hogy van-e rá szándék, és hogy a folyóink hordalékában milyen anyagok vannak manapság...

Egyébként legnagyobb meglepetésemre az ártéri gazdálkodás szerepel az egyik hivatalos 3. osztályos (alsós) környezet tankönyvben. Nem tudom, mióta tananyag, de szerintem 10 éve ez még elképzelhetetlen lett volna.

Most már csak a gyakorlati megvalósítása hiányzik..

Szatmári Benő 2019.02.11. 17:52:04

@Urga: Hát a gyakorlati megvalósításra még várnunk kell egy darabig ugyanis a világot uraló ipari országoknak az- az érdeke , hogy minden így vagy igyebben menjen tovább . Mert így a gép , vegyszer és vetőmag iparuk segítségével megsarcolhatják a világ mezőgazdaságát . Ráadásul az országot uraló földbirtokos rétegnek is ez az érdeke . Meg hát a világnak hogyan is tudnánk elmagyarázni miért is lenne az ártéri gazdálkodás jobb mint ez amikor még működött akkor ezer év alatt nem tudták ellesni . Csak irigykedtek a csodás adottságokra .

rdos · http://h2o.ingyenweb.hu/tema/6.html 2019.02.12. 07:03:07

@Szatmári Benő: Volt jobb is mint az ártéri vagy fokgazdálkodás. Az árpád-kori vízrendszerünk.

www.origo.hu/kornyezet/20130528-ontozes-mezogazdasag-arpad-kori-csatornarendszer-halasto-legelo-ret-kozepkor.html

www.epa.oszk.hu/00400/00414/00001/pdf/takacskaroly.pdf

Ami pedig a klímaváltozást illeti. Ahogy nekünk itt a Kárpát-medencében élő magyaroknak, úgy a klímának is van története.

commons.wikimedia.org/wiki/File:Five_Myr_Climate_Change.png

commons.wikimedia.org/wiki/File:Ice_Age_Temperature.png

Jól kivehető periodikus hőmérséklet változásokra rakódnak kisebb nagyobb ingadozások évszázeredek évmilliók óta! Az egy jégkorszaki cikluson (85-125 ezer év) belüli hőmérséklet változás szűk tíz Celsius fok!