HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (2) autótesztelés (3) autózás (2) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (9) BKK bérlet (1) BKV (9) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (4) dugók (2) egészség (4) égetés (3) éghajlatváltozás (17) éghajlatvédelem (15) elektromosautó (3) elektromos autó (3) emisszió (1) energia (9) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) Fák védelme (10) fák védelme (7) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (8) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (6) klímamenekültek (2) klímapolitika (1) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (11) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (26) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (28) levegőszennyezés (17) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (4) roncsautók (2) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (5) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (3) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (13) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (4) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (10) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Kritikus szakaszban az EU klímapolitikáját meghatározó tárgyalások (1. rész)

2018.08.08. 07:46 Levegő Munkacsoport

Klímaharc az USA nélkül?

Amint ismeretes, Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az USA kilép a Párizsi Klímaegyezményből, és csökkenti támogatását az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó szervei számára. Támogatja a fosszilis ipart, ezen belül a szén alapú energiatermelést. Továbbá 30%-os adót is kivetett a külföldi napelem cellákra (noha az amerikai napelemgyártók gyakran külföldi cellákból építenek napelemtáblákat és 374.000 munkahelyet jelent a napenergia-ipar az USA-ban). Bár az éghajlatváltozásért legnagyobb mértékben felelős állam ezáltal kiszállna a Föld összes országának együttműködését igénylő harcból, lehet, hogy ez Trumpnak mégsem fog sikerülni, mégpedig három okból sem. Egyrészt 16 amerikai állam, amelyekben az USA lakosságának egyharmada él, úgy döntött, hogy teljesíti (esetenként túl is teljesíti) a Párizsi Egyezményben vállaltakat (köztük van Kalifornia is, amelyik ha külön ország lenne, a világ ötödik legnagyobb gazdaságú országa lenne). Másrészt a piac már állami támogatás nélkül is rohamosan fordul a megújuló energiák és az energiahatékonyság irányába, és száll ki a fosszilis energiák piacáról. Harmadrészt pedig az USA a nemzetközi jog alapján csak 2020 novemberében, éppen egy nappal a következő elnökválasztás után léphet csak ki a Párizsi Egyezményből… Mindezek ellenére Trump politikájával tovább növekszik annak kockázata, hogy a Föld alkalmatlanná válik az emberi életre.

1_10.jpg

Ebben a helyzetben fokozott felelőssége van a többi ország viselkedésének. Az éghajlatváltozás elleni harcot folytatni kell, bízva abban, hogy az amerikai szavazók egy józanabb elnököt választanak meg legközelebb, aki vissza fogja kormányozni az USÁ-t a nemzetközi együttműködésbe. Elemzők felvetik, hogy esetleg Kína léphetne az USA helyébe a nemzetközi porondon1, de egyelőre erről nincs szó. Kína jelentős lépéseket tesz belföldön, és az éghajlatváltozás elleni harcban a technológiai export lehetőségét látja, de nemzetközi téren nem tekinthető még olyan súlyos és legalábbis az Obama korszakban elkötelezett szereplőnek, mint az USA.

Az EU-t ugyanakkor példaképnek, az éghajlatváltozás elleni harc motorjának tekintik.

A természettel nem lehet alkudni

Ezt Dennis Meadows szokta mondani, utalva arra, hogy a természeti folyamatok csak valódi cselekvéssel befolyásolhatóak, emberek közötti alkudozással nem.

A tudomány folyamatosan küldi figyelmeztető jelzéseit, hogy az elégtelen klímacselekvés milyen következményekhez vezet. Az ún. klímaspirálok2 az üvegházgázok (ühg-k)kibocsátásának és a hőmérséklet emelkedésének gyorsulását mutatják. A következményeket és mitigációs (ühg-kibocsátáscsökkentési) lehetőségeket az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) 1,5°C-os speciális jelentése fogja a leghitelesebben összefoglalni, melynek kiadása ez év végére várható. Jean-Pascal van Ypersele, a jelentés egyik szerzője így foglalta össze a véleményét3:

  • Hatásait és az adaptációs költségeket tekintve nagy különbség van az 1,5 és a 2°C-os hőmérséklet emelkedés között. A „költségek” nem csak pénzügyi kiadásokat jelentenek, hanem a természet pusztulását, gazdasági károkat és az emberi élettér romlását.

  • A 1,5°C-os cél elérése a jelenlegi trendek mellett lehetetlen. A cselekvési tér napról napra szűkül.

  • Az ember ahelyett, hogy ismert takarékossági megoldásokkal csökkentené hatását, bizonytalan és kockázatos technológiáktól (CSS, a CO2 kivonása a levegőből, a napsugárzás manipulálása stb.) vár megegoldást.

  • Az éghajlatvédelemmel kapcsolatos döntéseket gyakran rövid távú politikai és üzleti érdekek vezérlik, a tudomány elérhető legjobb eredményei helyett.

Kétarcú tagállamok az EU-ban

Az ún. „Téli csomag4” 2016. novemberi publikálása óta zajlik az EU 2020 utáni klímapolitikájának végrehajtását célzó jogalkotási folyamat. Az eljárásrend a szokásos. Az Európai Bizottság által kidolgozott irányelv-tervezeteket megvitatja az Európai Parlament és az Európai Tanács. Kialakítják véleményüket, melyek a legritkább esetben egyeznek meg. A Parlament általában progresszívebb, míg a Tanács, melyben a programok végrehajtásáért felelős kormányok vezetői ülnek, kevésbé lelkes. A kormányok ugyanis kétarcúan viselkednek. A közfigyelem által kísért, össz-uniós célokat megfogalmazó klímahatározatokat megszavazzák, de utána a feladatok tagállami szintre történő lebontását akadályozzák. A kormányok az adott ország egyes, nagy befolyással rendelkező cégeinek rövid távú gazdasági előnyeiért lassítanák a nemzetgazdaság korszerűsítését, és még kevésbé vannak tekintettel a hosszabb távú szempontokra.

A tagállamok klíma-megfelelőségi rangsora

Az Európai Éghajlatvédelmi Hálózat (CAN Europe, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) vizsgálta, hogy a tagállamok mennyire ambiciózusak az éghajlatvédelmi célok kitűzésében és milyen hatékonyan dolgoznak a célok elérésén. A 2018 júniusában kiadott értékelés szerint5 egyetlen tagállam sem érdemli meg a jó minősítést mindkét területen.

Persze a tagállamok között nagy különbségek vannak. Svédország, Portugália, Franciaország, Hollandia és Luxemburg áll CAN Europe éghajlatvédelmi rangsorának az elején, bár közöttük is vannak olyanok, akik a 2020-as karbon-kibocsátási céljaik elérése területén súlyos lemaradásban vannak. Egyes országok, például Görögország, Románia, Horvátország, túlteljesítik 2020-as vállalásaikat, de e mögött az indokolatlanul alacsony szinten megállapított célok vannak. Ezek az országok ellenzik az EU-s ambíció növelését, mert szeretnék „túlteljesítő” pozíciójukat fenntartani.

2_3.jpg

Belgium, Németország, az Egyesült Királyság és Dánia korábban az éghajlatváltozás elleni harc élvonalában volt, de lemaradtak. Ez már csak azért is szomorú, mert gazdag országokról van szó, melyek tudnának megfelelő erőforrásokat biztosítani az éghajlatvédelemre. A legnagyobb csalódást Németország okozza, amely valamikor az éghajlatvédelem világbajnoka pozícióra tört, és mára egy harmadosztályú csapat színvonalára süllyedt. A nagy hírverés mellett elindított „Energiewende” ellenére Németországnak mind az energia fogyasztása, mind az üvegházgáz-kibocsátása növekedett az elmúlt két évben6 (bár ezért elsősorban a közlekedési eredetű kibocsátások a felelősek, miközben a villamosenergia-ipar kibocsátásai továbbra is csökkentek7). Ez rendkívül visszataszító, ha figyelembe vesszük, hogy a német polgárok klímatudatosak és az a néhány cent többlet, amit egy kilowattóra villany megvásárlásánál ki kell fizessenek, nem okoz számottevő terhet. A gazdaság és népesség növekedése mellett a fosszilis ipar behatásáról van szó. A még mindig tőkeerős és befolyásos szénipari vállalatok intenzív munkát végeznek a közvélemény és a döntéshozók meggyőzésére. Azt kommunikálják, hogy megbízható energiaellátás csak fosszilis bázison lehetséges, és a megújuló energiák támogatása nagy terhet jelent. Ez persze nem igaz. A fosszilis iparágak a mai napig, több G20 ígéret ellenére8, még jóval több támogatást kapnak, mint a megújulók9.

A kelet-európai országok többnyire ellenzik az uniós klímapolitika továbbfejlesztését. Közülük is kirívóan szégyenteljes a cseh, lengyel, magyar és szlovák kormány szereplése. Pedig ezen országoknak a viszonylag alacsony gazdasági teljesítményük miatt eleve csak szerény célokat kell teljesíteniük 2020-ig, és a „teljesítés” mögött sok esetben kimutathatóak a zöldre mosás szándékai, például a statisztikai trükkök.10 Ezek az országok már az EU vezetőinek 2014-es klíma- és energiapolitikai döntésénél11 megakadályozták azt, hogy számonkérhető tagállami célokat határozzanak meg, és a most folyó jogalkotási munkában is minden ambiciózus kezdeményezést elleneznek.

A CAN Europe által összeállított éghajlatvédelmi rangsorban Magyarország a 22-ik helyet foglalja el a 28 uniós tagország között. Olyan országok állnak mögötte, mint a szénre építő Lengyelország, a megújuló potenciállal alig rendelkező Észtország vagy a legszegényebbek közé tartozó Bulgária. A magyar kormány is hivatkozik arra, hogy az éghajlatvédelem terheit a gazdaság nem tudja elviselni. („Ha valamit akar az EU, akkor fizesse meg” – nyilatkozta egy kormányzati tisztviselő egy nyilvános rendezvényen.) Pedig tanulmányok sora bizonyította már évekkel ezelőtt, hogy a komolyabb éghajlatvédelmi intézkedésekkel a magyar gazdaság is jól járna.12

A klímapolitika alakítása az EU-ban

A tagállamok kötelesek az Unió jogi anyagait a saját jogrendjükbe illeszteni, de szabad kezük van ennél ambiciózusabb jogszabályok létrehozásában. A Grantham Research Institute az egész világra kiterjedő adatbázist13 tart fenn arról, hogy az egyes országok jogrendjében milyen törvényekkel gondoskodnak az éghajlatvédelemről. Az EU számos tagállama az uniós kötelezettségeken túlmutató szabályozást vezetett be. A magyar helyzetről azt lehet az adatbázisból megtudni, hogy a hazai klíma-jogszabályok szinte kivétel nélkül az EU irányelvek adaptációi.

Az uniós és tagállami szintű politikacsinálás mellett van alsóbb szintű, önkormányzati és vállalati politikacsinálás is. A demokratikus berendezkedésű országokban ennek az alsó szintnek komoly mozgástere, kezdeményezési lehetősége van.

A következő cikkünkben nagyon röviden áttekintjük az európai klímapolitika fő területeit.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja 

1 https://www.theatlantic.com/international/archive/2018/06/can-anyone-fill-the-us-leadership-vacuum-on-climate-change/563594/
2 http://openclimatedata.net/climate-spirals/from-emissions-to-global-warming-line-chart/
3 http://www.climate.be/users/vanyp/presentations/2018-4-19_jpvy_brussels_climate_action_network_global_warming_of_1.5.pdf
4 Hivatalos címe „Tiszta energiát minden európainak”, lásd pl. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-16-4009_hu.htm
5 http://www.caneurope.org/docman/climate-energy-targets/3357-off-target-ranking-of-eu-countries-ambition-and-progress-in-fighting-climate-change/file
6 https://www.cleanenergywire.org/news/germanys-energy-use-and-emissions-likely-rise-yet-again-2017; http://www.dw.com/en/germany-to-miss-2020-greenhouse-gas-emissions-target/a-44199562
7 https://www.agora-energiewende.de/fileadmin/Projekte/2017/Jahresauswertung_2016/Die_Energiewende_im_Stromsektor_2016_EN.pdf
8 Ld. https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/az-oecd-az-energiatamogatasok-felszamolasaert/, http://mehi.hu/hir/europa-meg-mindig-a-fosszilis-energiat-tamogatja,
9 A témának nagy irodalma van, lásd pl.: https://www.reuters.com/article/us-global-climatechange-subsidies/rich-nations-spend-100-billion-a-year-on-fossil-fuels-despite-climate-pledges-idUSKCN1J000A
10 Ld. például: http://levegomunkacsoport.blog.hu/2017/04/18/lopott_fa_es_szemet_egetesevel_teljesitjuk_a_megujulos_celokat
11 https://ec.europa.eu/energy/en/news/european-council-agrees-climate-and-energy-goals-2030
12 Ld. például: https://www.levego.hu/sites/default/files/tenyek_piaci_eszkozokrol_0911.pdf
13 http://www.lse.ac.uk/GranthamInstitute/climate-change-laws-of-the-world/

A képek forrása:
http://www.trt.net.tr/magyar/nagyvilag/2018/06/25/tuz-pusztit-kaliforniaban-999578
https://elpais.com/elpais/2015/12/29/album/1451379462_917642.html#foto_gal_1

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr6314150245

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.