HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (2) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (3) autózás (3) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (10) BKK bérlet (1) BKV (10) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (1) dízelbotrány (3) dugódíj (4) dugók (3) egészség (5) égetés (3) éghajlatváltozás (18) éghajlatvédelem (16) elektromosautó (3) elektromos autó (4) emisszió (1) energia (10) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) Európai Unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (9) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (6) klímamenekültek (2) klímapolitika (2) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (12) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (27) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (29) levegőszennyezés (18) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (6) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (3) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (14) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (2) zöldfelület (10) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Mennyibe kerül egy mázsa lignit? És mennyibe fáj?

2017.02.07. 06:32 Levegő Munkacsoport

Megszokhattuk, hogy a különböző tüzelőanyagoknak megvan az ára, és azt megfizetjük értük. Azonban ez egyáltalán nem egyenlő azzal a költséggel, amit eltüzelésükkor a társadalom egészére rovunk. Azaz a fűtés sokkal többe fájhat, mint amennyibe kerül.

wp_20170203_08_18_37_pro.jpg

Egy átlagos magyarországi háztartás, amely fával, illetve lignittel fűt, száraz fa használata esetén 200.000 forintot, nedves fa esetében 300.000 forintot, a lignit esetében 150.000 forintot fizet évente, amikor megvásárolja a fűtőanyagot. (A nedves fából sokkal többet kell vásárolni, mint szárazból, hogy az adott mennyiségű hőt termelje.1) Ezek az anyagok viszont a légszennyezésen keresztül környezeti és egészségi károkat okoznak, amelyeknek szintén jelentős a költsége. A Levegő Munkacsoport kiszámolta, hogy ez a tényleges költség a következőképpen alakul: száraz fa esetében 365.000 forint, a nedves fánál 630.000 forint, a lignitnél pedig 700.000 forint.

Bár az illegális fűtés (műanyag és egyéb hulladékok égetése) mértékére és költségeire nincsenek számszerű adataink, azt tudjuk, ennek az egészségkárosító hatása többszöröse a lignitének. Ha csak azt feltételezzük, hogy az illegális égetésből származó légszennyezési költség a lignitének csupán a kétszerese, akkor is 1.100.000 forintot kapunk. Más szavakkal: ha egy háztartás a fűtését hulladékokkal „oldja meg”, akkor az neki közvetlenül nulla forintba kerül, azonban a társadalomnak évente több mint egymillió forintjába.

Hogyan jöttek ki ezek a számok? Honnan tudjuk ezt ennyire pontosan? Íme a számolásunk részletes leírása:

A fűtés során képződő, a levegőt szennyező anyagok közül csak a legnagyobb mennyiségben előfordulók (CO2, NOX, SO2, PM2,5) hatásának forintosítására vállalkoztunk. A kisebb mértékben légkörbe kerülő, de komoly egészségkárosító hatású egyéb vegyületek (például a poliaromás szénhidrogének, PAH-ok) és nehézfémek hatásait a szükséges adatok hiánya miatt nem tudtuk számításba venni. (Ezért az a környezeti és egészségi károk költsége minden bizonnyal jóval magasabb, mint amit a számításainkban kimutattunk.)

Az egy lakásra jutó szennyezőanyag-kibocsátási mennyiségeket jellemzően Szuhi Attila egy vonatkozó2 tanulmánya alapján számoltuk. A nemzetközi adatok alapján a Dorogi-medencében végzett számítások szerint egy fával fűtött lakás éves NOx-kibocsátása 6,62 kg; míg a PM2,5 évi 50 kg/év szennyezéssel számolhatunk3. Az EMEP/EEA4 adatainak a figyelembevételével az SO2 esetén éves szinten 1,56 kg kibocsátást feltételeztünk.

Nyersfa égetése esetén a száraz fához képest fele akkora (7 MJ/kg) fűtőértéket feltételeztünk, ami ugyanannyi fa elégetése esetén kétszeres mértékű légszennyezést okoz.

Szuhi tanulmánya csak érintőlegesen foglalkozik a lignittel, így annak tényleges levegőszennyezési adatait több tanulmány5,6 és cikk felhasználásával, saját számításokkal becsültük.

Egy lakás átlagos hőigényét (Szuhi adatai felhasználásával) fűtési módtól függetlenül egységesen 77,88 GJ/év értéknek tekintettük.

A széndioxid-kibocsátást csak a lignitnél vettük figyelembe, mivel a fát megújuló energiaforrásnak tekintik. (Bár ezt sokan vitatják, de ebbe a vitába itt nem kívánunk belefolyni.)

A fentiek alapján egy fával vagy lignittel fűtő átlagos magyar lakás éves szennyezőanyag-kibocsátását az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat: Egy lakás éves fűtése során átlagosan kibocsátott szennyezőanyag (kg/év)

NOX
PM2,5
SO2
CO2
Száraz fa
6,6
50
1,6
Nedves fa
13
100
3,1
Lignit
77
40
180
15.000

 

Eddig tehát a szennyezőanyag-kibocsátások. De hogyan számolhattuk ki a társadalmi költségeket? Ehhez az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás7 eredményeit vettük alapul – Magyarországra vonatkozó adatok híján Ausztriára és az EU-15-re vonatkozó értékeket használtuk fel. A széndioxid-kibocsátás értékét a CE Delft tanulmánya8 alapján számoltuk. Az adatok felhasználása (forintra és jelenértékre váltás) során az árfolyam mellett figyelembe vettük az infláció és a vásárlóérték hatásait is. Az egyes vizsgált szennyező anyagok kibocsátásának fajlagos költségeit a 2. táblázatban közöljük.

2. táblázat: Egyes szennyező anyagok kibocsátásának társadalmi költsége

Szennyezőanyag
NOX
PM2,5
SO2
CO2
Fajlagos költség, Ft/kg
1200
3083
1350
5,93

 

A termékek piaci ára jelentős mértékben eltér a beszerzési helytől és a szállítás módjától függően, így a következő, nagyjából átlagos értékekkel számoltunk: száraz fa 35 Ft/kg, nedves fa 27 Ft/kg, lignit 15 Ft/kg.

Számításaink eredményeként a 3. táblázatban látható piaci és társadalmi költségeket kaptuk a felhasznált tüzelőanyag függvényében.

3. táblázat: A fával és lignittel történő fűtés költségei, Ft/év/háztartás
(szakértői becslés)

Tüzelőanyag
Piaci ár (áfával)
Légszennyezés költsége
Összes költség
Fa (száraz)
200.000
165.000
365.000
Fa (nedves)
300.000
330.000
630.000
Lignit
150.000
550.000
700.000

 

A táblázat adataiból látható, hogy a nedves fával fűtés csaknem kétszer akkora költséget okoz, mint a száraz fával fűtés, a lignit eltüzelése pedig még ennél is jóval nagyobbat.

Pál János

 
1 Ld. http://futsokosankampany.hu/fa#tartalom
2 Szuhi Attila 2013: A levegőkörnyezet területi tervezése a Dorogi-medence példáján. Doktori (phd) értekezés. Budapest
3 Fuel combustion in stationary sources, http://www.iiasa.ac.at/~rains/PM/docs/documentation.html
4 Air pollutant emission inventory guidebook 2009. – small combustion. – EEA, Copenhagen. 2009, http://www.eea.europa.eu/publications/emep-eea-emission-inventory-guidebook-2009 .
5 Koós Tamás, Erdélyi János, Szűcs István 2012: Csernely község közintézményei hőigényét ellátó melegvíz-kazánok hatékonyságának javítása, biomassza tüzelésűvé alakítása 1. rész. Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 219–227., http://www.matarka.hu/koz/ISSN_2063-6784/37k_1_2011/ISSN_2063-6784_37k_1_2011_219-227.pdf
6 Lenkei Péter: Lignitárusítással az egészségünkre tör a Mátrai Erőmű, https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lignitarusitassal-az-egeszsegunkre-tor-a-matrai-eromu
7 Estimates of the marginal external costs of air pollution in Europe, http://ec.europa.eu/environment/enveco/air/pdf/betaec02a.pdf
8 CE Delft: Handbook on estimation of external costs in the transport sector, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/doc/2008_costs_handbook.pdf Update of the Handbook on External Costs of Transport, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/studies/doc/2014-handbook-external-costs-transport.pdf

15 komment

Címkék: tűzifa légszennyezés költség fűtés lignit

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr7912188232

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Izga Betyár 2017.02.08. 00:03:19

Szevasztok fotel-környezetvédők.. Zöldek.. Ér(t)etlenek? Élni olyan helyen, ahol nincs gáz, ivóvíz, korlátozottan van villany, a tél meg jön.. ..s én is ugyanúgy fizetek adót, mint "bárki" más. Büdipesten bulikából hazafelé kinyitod az ajtót otthon, s örülsz a termosztátodnak, mert belőtted 21 fokra, leveszed a cipőd, kabátod, és simogat az otthonod melege. Kényelmes, mert életvitel szerűen tapasztaltam.
Hazamegyek, viszek vizet a kútról, hogy reggel legyen meleg teám. Nem gondolnád, de nagyjából 1 kubikméter ivóvizet használok el évente. (főzés, befőzés, ivás, fogmosás..) Te mennyi ivóvizet küldesz le a fajanszon egy év alatt? Mennyit mosogatással? Nekem fúrt kutam van, nem ivóvíz minőség, szóval k@kszit kergetek ezzel a vízzel, mosogatok, s utána serényen törölgetek.
Igen, fával fűtök. CSAK fával! Szenet is dobhatnék a tűzre, kényelmesebb lenne, de a füstjéből visszaszáll a kertemre a.. a kén-mittomén-hanyad-oxid. Tudod, talaj, meg palánta, végül paradicsomlé, amit épp kortyolgatok a pincéből felhozott üvegből. Ehhez szili-szalicilt se használok, kifőzöm az üveget, a termésemet, s dunsztolom.
A tüzifámat olyan helyről szerzem be, ahol területet kapok, hogy tartsam rendben. Mérnöki létesítmény mellől, ahol a Te biztonságod érdekében irtom a "susnyát", a munkám fizetsége az, hogy a kitermelt cuccokat hazavihetem. Kéz - kezet mos.(Egy közlekedési létesítmény alépítménye mentén gátlom a túlburjánzást) Ez nem az üzemeltető költségét terheli, azaz Téged (tudod - adó)
E mellet 3* melegszik meg a paraszt: 1., kitermel, hazavisz (megjegyzem költség), 2., felaprít, besarangol. 3., begyújt, meleg van odabenn.
Reggel (neked hajnalban) bicikli, s munkahely (nem képzek akármilyen mittomén vegyületeket az autómmal) Megtehetném.. ..de kerékpár. Lehetne még sorolni.. de van egy arány PARIZERZABÁLÓ.. mert normális húskészítményt, pölö kolbászt csak hírből hallottál.. Nem a lehetőségeidet fikázom, csak.. Nézd meg egy éven mennyi szén-dioxidot termelsz a tüp-türüpp gépjárműveddel, meg mit teszek meg én PARASZT, hogy törekedjek az egyensúlyra

laci_52 2017.02.08. 00:11:12

A fa megújuló energiaforrás, de az hiányzik a cikkből, hogy valóban megújul-e évente annyi, amennyit tüzelési céllal kitermelünk? Mert ha nem, nagy baj van, el fognak tűnni az erdőink.

Nemcsak a levegő tisztaságának, hanem erdőinknek a védelme is azt diktálná, hogy csökkentsék a gáz árát és ezáltal minél többen azzal fűtsenek.

Kormányunk döngette a mellét, hogy mekkora rezsicsökkentést hajtott végre, de a gáz esetében ez kevés volt.

Csokis2 2017.02.08. 08:15:23

@Izga Betyár: Az ökológiai lábnyomod nyilván neked kisebb, és én a cikkből is inkább a tényközlés szándékát, mint a megrovást veszem ki. Valószínűleg nem is neked íródott a cikk, hiszen egyrészt nálad nincs alternatíva, másrészt nem tőled szmogosak a városok.
Szerintem, aki fával tüzel, az pontosan tudja, hogy a vizes fa rosszabbul ég, mint a száraz, legfeljebb az nem ismert, hogy ennyivel. Az meg egy másik dolog, hogy hány család engedheti meg magának, hogy egy évre előre megvegye a teli tüzelőt, hogy annak legyen ideje kiszáradni.
Aminek lenne értelme: aki a hangulatért, a gázfűtés melletti temperálás kedvéért fűtenek fával, na azok elgondolkodhatnak, "illik-e" szmogos időben beröffenteni a kandallót.

Levegő Munkacsoport 2017.02.08. 10:32:05

@Izga Betyár:
Gratulálunk a környezetkímélő életmódhoz, elismerésre méltó!

A fenti blogbejegyzés egy uniós módszertan szerinti számítás eredményeit ismerteti. Ezek tudományos tények. Más kérdés, hogy mindebből milyen következtetéseket vonhatunk le, milyen intézkedések szükségesek. A Levegő Munkacsoport a témával kapcsolatos javaslatait már számos helyen ismertette (lignit betiltása, száraz fa szélesebb körű elérhetőségének biztosítása, a helyes tüzelési technikák megtanítása, épületek szigetelése stb. - amihez a jelenleginél sokkal több állami forrást kellene biztosítani).

Levegő Munkacsoport 2017.02.08. 10:41:13

@Izga Betyár: Nem szokásunk a személyeskedés, illetve arra válaszolás, de most kivételt teszek.
Az autóm széndioxid-kibocsátása nulla, mert nincs és soha nem is volt autóm, tömegközlekedéssel, kerékpárral, gyalog járok.
Nem eszem húst, így négyszer-hétszer kevesebb széndioxid-kibocsátással fedezem az ennivaló-szükségletemet, mint ha húst ennék. Nem vásárolok italokat műanyagpalackokban vagy alumíniumdobozban.. és még folytathatnám. Tehát a városban is sokat lehet tenni azért, hogy környezetkímélőbb módon éljünk, ez már nagyrészt egyéni döntés kérdése.

Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke

Skywatcher 2017.02.08. 11:04:50

Jó cikk, bár a közepén a mértékegységekben és a kémiában elvesztem (ez az én hiányosságom)
A lényeg azonban lejött. Számomra is releváns kérdés, ugyanis falun lakom, nem messze Bp-től, és az utcában van gáz, de annak bevezetése és beüzemelése (Tigáz engedély+munka, kerten belüli elvezetés, tervezés, beszerelés, kazán, rákötés, kémény, stb) bőven 1 milla fölött lenne. Így hát költségtakarékosság szempontjából 200ért vettem egy vizteres kandallót + berakattam 3 radiátort a házba. 1 évig száradt fával tüzelek, de igyekszem ezt mostmár 2 évre kitolni. (szerencsére nem gond megvennem 150ezerért minden tavasszal 60q fát)
Ez bizonyítottan kb felébe kerül, mintha gázzal fűtenék amúgy is.
Most tervezem 2 hűtőfűtő klíma beépítését (cop4), amivel el tudom érni, hogy csak 0 alatt kell bedurrantanom a kandallóba, valamint otthagyhatom a házat karácsonykor is több napra, nem kell félni, hogy mire hazaérek szétfagy minden. (plusz estére sem 15 fok fogad a melóból hazaesvén)

Kérdések: mennyi a károsanyagkibocsátása/társadalmi ártalmassága a gáznak? Mondjuk egy 20 éves FÉG konvektorral / kazánnal számolva?
Mennyi a távhőnek? (millió panellakás)
Mennyi az áramnak, amiből a klímával fogok fűteni ezer kw-okat?

Ugyanakkor: nem csak rezsit kell csökkenteni, meg sajnálkozni ott fent a vezetőségben, hogy hajaj, szmog, meg kérjük ne tüzeljenek szárazanyaggal (hát? fagyjanak meg otthon?), hanem mondjuk államilag támogatni a gázbevezetést (0 ft rákötés!), és mondjuk nem nehezíteni a kazánbeszerzést (csak 500ezres kazánokat fogadnak el, gyémántkéménybe kötve), hanem egyszerűsíteni és támogatni!

Izga Betyár 2017.02.08. 11:47:51

Tisztelt Lukács András Úr!

Elsősorban Öntől és Önöktől kérnék elnézést a nem megfelelő helyen eldurrantott véleménykifejtésért. Tisztelem a munkájukat! Tegnap jó ötletnek tűnt mindezt idefirkálni, ma pedig ma van. ;) Nagyon köszönöm a válaszát!

Bekre_Pál 2017.02.08. 14:00:24

jajmán.

mindenki fagyjon meg és jónapot.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.02.08. 14:07:28

@laci_52:

"A fa megújuló energiaforrás, de az hiányzik a cikkből, hogy valóban megújul-e évente annyi, amennyit tüzelési céllal kitermelünk? Mert ha nem, nagy baj van, el fognak tűnni az erdőink."

A fa csak részben megújuló energiaforrás. Egyrészt azért, amit te is írsz, vagyis a túlvágás miatt, másrészt pedig azért, mert a fa kivágása (benzines fűrész), szállítása, "kuglira" fűrészelése bizony fosszilis energiaforrásokat igényel.

Ha nagyon gonosz akarnék lenni, és hát miért ne legyek az, akkor az otthoni favágást is ide számolnám, hiszen a fát hasogató embernek többet kell ennie. :D

Levegő Munkacsoport 2017.02.08. 16:41:39

@Skywatcher: Jogosak a kérdései, egyelőre nem tudjuk a választ. Legutóbb 2010-ben végeztünk számításokat a fosszilis energiahordozókra vonatkozóan, de akkor is csak országos szinten, minden forrást beleértve, és nem háztartásokra lebontva. Sajnos a civil szervezetek helyzete azóta jelentősen romlott, és így nem volt kapacitásunk érdemben tovább dolgozni a témán. Ugyanakkor nagyon fontos a felvetése, ezért igyekszünk kiszámolni. Amint meglesznek az adatok, jelentkezünk.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.02.09. 00:14:33

@Skywatcher:

"Mennyi az áramnak, amiből a klímával fogok fűteni ezer kw-okat?"

Ez igen nagy mértékben attól függ, milyen forrásokból származik a villamos áram (energiamix). Minél nagyobb az atomenergia hányada, annál kisebb a környezetterhelése a klímás fűtésnek.

A napelemeket szándékosan kihagytam, mert egyrészt egyelőre nem ismert a napelemek ártalmatlanításának környezeti terhelése, ami az élettartamuk végén egyszerre fog jelentkezni (ui. jellemzően még igen kevés napelem jutott el az élettartalama végéhez), másrészt ez függ a napelemek miatt szükséges backup kapacitás környezeti hatásaitól is (széntüzelésű erőmű vagy gázturbinás, az utóbbi kedvezőbb).

Skywatcher 2017.02.09. 08:52:17

@Levegő Munkacsoport: @Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszönöm a válaszokat!
"Minél nagyobb az atomenergia hányada, annál kisebb a környezetterhelése a klímás fűtésnek. "
Ez komolyan érdekelne! Tudtommal az atomenergia a legveszélyesebb energiaforrás. Nem csak az üzemeltetése, de a ciklus végén a hulladék "eltüntetése" is. Mi lesz a rengeteg elhasznált urániummal? Hova tesszük? Elássuk? Annak a környezetterhelését mérte valaki? Ha meg neadjisten történik pár Chernobil vagy Fukusima, akkor azt hozzáadjuk a nagy szaldóhoz?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2017.02.09. 12:53:59

@Skywatcher:

"Tudtommal az atomenergia a legveszélyesebb energiaforrás."

Rosszul tudod, olvasd el ezeket:

www.reddit.com/r/dataisbeautiful/comments/3ug7ju/deaths_per_pwh_electricity_produced_by_energy/

vagy:

www.newscientist.com/article/mg20928053-600-fossil-fuels-are-far-deadlier-than-nuclear-power/

Ha ezeket áttanulmányoztad, akkor talán megváltozik a véleményed, de ha nem, akkor sincs semmi gond. Ám ezen nem érdemes vitatkoznunk, egy ilyen vita sehova nem vezet, max. személyeskedéshez és anyázáshoz, amit egyőnk sem akarhat.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2017.02.10. 12:09:48

Érdekes, hogy nem igazán került arról szó a hozzászólásokban sem, hogy a házak szigetelésével, a fűtésből adódó fűtőanyag felhasználás, ezzel az abból adódó légszennyezőanyag kibocsátás is NAGYON NAGY MÉRTÉKBEN CSÖKKENTHETŐ (40-85%) attól függően mihez viszonyítjuk. Ma a passzívház technológia elérhető, aminek egy normál házhoz képest a költsége egy használt Suzuki ára többelt, ami a ház több tíz éves élettartama alatt sokszorosan, már a fűtés költség megtakarításból visszajön (a társadalmi haszon nincs beleszámítva).
Passzívházban élek, eléggé tisztában vagyok az építési és fenntartási költségeivel.

deliszello 2017.02.10. 19:49:24

@Levegő Munkacsoport:
Eleg lett volna az elozo bejegyzes is valaszkent Izga Betyarnak, h elismeresre melto kornyezetkimelo eletmodja (annyi meg, h a cikk nem tudomanyos tenyek, hanem tudomanyos becslesek alapjan keszult), de hat az elnok valamiert szemelyeskedesnek vette, ami nem is baj, tele a padlas hiteltelen, alszent megmondokkal, igy jo tisztazni a helyzetet. (Amugy nem latom miert lenne ez szemelyeskedes, vonatkozo dolgokkal foglalkozott, nem a zoldek vallasaval v szexualis orientaltsagaval.)
Elismeresre melto, h az elnok nem hasznal autot esatobbi, de nem kell csusztatni. Onmagaban a husmentes etkezes nem garantalja a 4-7* kevesebb CO2 kibocsatast es bar lehet a varosban is kornyezetkimelobb eletet folytatni (mihez kepest?), de az elohelybeepites, az infrastruktura, logisztika, egyebek, adottak, alapbol jelentos okologiai labnyommal jarnak, minden varoslako szamara. Tehat, az h valaki paraszt meg nem garancia arra, h kisebb kornyezetterhelessel jar az eletmodja, mint egy varoslakoe, de azt is el kell fogadni, h minden varosi komoly, sokszor behozhatatlan, hatranybol indul okologiai labnyomat tekintve.
Haag Ders