HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (2) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (3) autómentes nap (4) autótesztelés (3) autózás (3) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (10) BKK bérlet (1) BKV (10) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (5) Busz (7) busz (1) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (3) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízel (1) dízelbotrány (3) dugódíj (4) dugók (3) egészség (5) égetés (3) éghajlatváltozás (18) éghajlatvédelem (16) elektromosautó (3) elektromos autó (4) emisszió (1) energia (10) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (1) európai unió (1) f (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (7) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) Franciaország (1) furgon (3) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (9) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (6) klímamenekültek (2) klímapolitika (2) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (12) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korrupció (1) közautó (4) közlekedés (27) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (29) levegőszennyezés (18) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (7) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (4) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (5) roncsautók (3) sajtó (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (2) szemétégetés (2) szén-dioxid (6) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) teherszállítás (3) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (14) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (2) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag-fogyasztás (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (6) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (2) zöldfelület (10) zöldövezet (2) zöldterület (10) zöld város (4) Címkefelhő

Tervszerű városfejlesztés? Ismét napirenden a Nagymező utcai mélygarázs

2016.09.05. 07:02 Levegő Munkacsoport

A globális gazdasági válság enyhülésével ismét veszélyben vannak a Budapest VI. kerületi Nagymező utca fái, és felfordulhat a környék közlekedése is. Újra próbálkozik ugyanis az a külföldi befektető, aki a 2008-as gazdasági válság előtt mélygarázst akart építeni a Király utca és Andrássy út közötti szakasz alá.

nagymezo061125_005.jpg

A beruházás engedélyezési eljárásának keretében augusztus 23-án reggel 9-kor helyszíni szemlét tartottak a beruházó, valamint az V. és VI. kerületi polgármesteri hivatal képviselői. A bejáráson megjelent mintegy 20 helyi lakos is, akik közül többen már a 2006-2007-ben zajlott tiltakozásokon is aktívan részt vettek. Kiderült, hogy a mélygarázst ugyanaz a két német befektető kívánja megépíteni, mint tíz évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy az akkori kilenc komoly tüntetés nem volt elég, hogy lemondjanak a bizniszről, és tiszteletben tartsák az ott élők véleményét, valamint azt a tényt, hogy az ott álló platánfák fővárosi szintű védelmet élveznek. Próbálna valaki hasonló fapusztítási tervvel előállni Bécsben, amely – nem mellesleg – hosszú ideje a világ 10 legélhetőbb városai közé tartozik! (Lásd a die Presse napilapban nemrég megjelent szatirikus írást, amelynek magyar fordítását írásunk végén közöljük.)

A beruházók szerint most nem a környéken épülő szállodák miatt kell a mélygarázs, hanem a színházba járók, a környéki boltok, irodák és éttermek miatt. (Korábban ugyanis a Balettintézetbe és egyéb, a környékre tervezett szállodák előírt parkolási helyeinek kielégítésére hivatkoztak.) A parkolóhelyek 20 százalékát a helyi lakosok számára biztosítanák. Szerintük sokkal tisztább és csendesebb lesz a környék, ha megépül a mintegy 390 férőhelyre tervezett létesítmény. A zavartalan és csendes működés érdekében két(!!!) sávban fog tudni kihajtani a mélygarázsból az a „néhány” gépkocsi, amelyik például egy színházi előadás után távozik onnan.

Jelenleg több kormányhivatalban, más-más helyszínen folyik a beadott engedélyezési tervvel kapcsolatos ügyintézés. Az eljárás még 2015-ben kezdődött, de a lakosságot akkor még nem tartották érdemesnek arra, hogy értesüljenek a tervezett beruházásról, például az önkormányzat ingyenes lapjában vagy – ahogy számolatlanul szokták reklámozni a Hunyadi téri zenés rendezvényeket – a házak kapujára kifüggesztett felhívással. A fellebbezést benyújtó néhány elszánt helyi lakó, valamint a VI. kerületi önkormányzat szakemberei azonban, a dokumentumok tanulsága szerint, számos kételyüknek adtak hangot a tervezett beruházással kapcsolatban. Ezek egy része a környező házakra gyakorolt hatásra, az építés idején keletkező komoly zavarásokra, egyebek mellett a zaj- és légszennyezésre, a felszín alatti vízmozgások hatásaira vonatkozik. Abban is egyetértés van a helyi lakosok és az önkormányzat szakemberei között, hogy a parkolást számos más – a környéket jóval kevésbé veszélyeztető – módon is meg lehetne oldani.

A környezeti hatások vizsgálatával, ellenvetésekkel és a hatóság válaszaival kapcsolatos „Budapest VI. kerület, Nagymező utcában tervezett mélygarázs építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás – másodfokú döntés” című anyagot az olvasók figyelmébe ajánljuk. Letölthető a kormányhivatal honlapjáról. (Kifüggesztve is megtalálható a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. szám alatti Zöldpont Irodájában. Kifüggesztés napja: 2016.08.10. Levétel napja: 2016.11.10.)

A 35 oldalas dokumentációnak alig van olyan oldala, amely ne ébresztene kételyeket a hatósági döntések, válaszok megalapozottságával kapcsolatban. Többször előfordul például a szövegben, hogy a felvetett környezeti problémákra nincs megfelelően alátámasztott állítás a beadott beruházói anyagban. Hiányoznak alapvető vizsgálatok a közlekedés megváltozott rendjével kapcsolatban, és az sem világos, hogy miért nem vizsgálnak alternatív gépkocsielhelyezési megoldásokat. Sajátos, hogy ezek után a hatóság – élve a rendelet által biztosított jogával – nem tartja szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítését, mondván, hogy „a létesítménynek nem lesz jelentős hatása a környezetre”.

071110-vidamtuntetes_005.jpg

Azt hiszem, joggal merül fel mindenkiben a tervezett beruházással kapcsolatban, hogy hol van a – sokat emlegetett – helyi döntéshozatal, illetve a magántulajdon védelme. A helyi lakosoknak nincs joga eldönteni, hogy akarnak-e a belső kerületekben újabb mélygarázsokat? (A beadott fellebbezésért nemcsak megfelelő szakértőket kellett felkérni a helyi lakosoknak, de illetékmentességet sem élvezhettek.) Bécsben, ahol sokkal magasabb az életszínvonal (tehát sokkal inkább megengedhetik maguknak az autózást), a tervek szerint 2025-re az ott lakók 80 százalékban gyalog, kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel oldják majd meg a mobilitási szükségleteiket. Vagyis nem a máshonnan érkező autósoké lesz az elsőbbség az itt élők igényeivel szemben. Ezt tartalmazza az osztrák főváros 2015 novemberében elkészült stratégiája.

Továbbá szerepel-e vajon ez a mélygarázs – egy vizsgálatokkal alátámasztott, az érintettekkel előzetesen egyeztetett, egységes közlekedési koncepció keretében – Budapest vagy a kerület fejlesztési terveiben? Ha pedig nem szerepel, akkor mire alapozza a hatóság azt a döntését, hogy nem szükséges a létesítményhez hatásvizsgálatot készíteni, közmeghallgatást szervezni?

A Ket. a közmeghallgatás körében az alábbiakról rendelkezik:
63.§(1) A hatóság közmeghallgatást tart, ha …
c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja
.”

Tehát ha nem tartja szükségesnek, akkor nem kell; ugyanaz a hatóság, amely úgy döntött – meggyőző alátámasztás nélkül –, hogy nincs jelentős környezeti hatása a létesítménynek… Az az apróság, hogy a nyilvánosság kilencszer tüntetett, valamint korábban is és most is fellebbezést adott be, nem számít. Pontosabban, a hatóság úgyis tudja a nyilvánosság 10 éve változatlan véleményét, akkor pedig minek is a közmeghallgatás?

Éveken át hasonlókat kérdeztek, szorgalmaztak országszerte a helyi lakosok a 2008 előtti ingatlanépítési roham idején is. Vajon újra indul a régi gyakorlat? Pártsemleges módon várhatók a jövőben is követhetetlen bürokratikus eljárásokkal ködösített, ötletszerű beruházások? A stratégiai tervezésre, az érintettekkel egyeztetésre, a demokratikus döntéshozatallal harmonizáló gyakorlatra legfeljebb az unokáink számíthatnak?

A Die Presse 28.06.2016. június 28-i számában megjelent cikk magyar fordítása:

 

Nem fog összejönni a Brexit a bécsi Fogadalmi Templom előtt

Wolfgang Freitag

 

Mindennek semmi köze azokhoz a centrifugális erőkhöz, amelyek az (ugyan még meddig?) Egyesült Királyságban a múlt csütörtök óta bontakoztak ki, és még kevésbé Brüsszelhez, az Európai Parlamenthez vagy a maradék EU27-hez, hanem egy olyan szabályozáshoz, amely a brit törekvésekkel kapcsolatban eddig még kevés figyelmet kapott: ez pedig a bécsi favédelmi törvény.

A helyzet ugyanis a következő: 1997 márciusában a bécsi Sigmund Freud parkban, ahogy bizonyára Önöknek is rögtön beugrik, a Votivkirche (Fogadalmi Templom) körút melletti zöld sávjában, egy EU fakört ültettek el. Akarom mondani, egy-egy fát minden (akkori) tagországnak, azaz 15 darabot, és még egyet magának az Uniónak. Ez összesen 16 fa. E miniarborétum létrehozásának indoka a Római Egyezmény aláírásának 40 éves évfordulója volt, azé az egyezményé, amely az európai egyesülés gondolatának a kvázi születési okmánya.

Azóta tehát az EU körben áll a Votivkirche előtt: Németország – ugyan mi mást? – egy valódi tölgyfát hozott, Franciaország csak egy fehér akácot, Ausztria egy gyengéd hárssal rukkolt elő és így tovább, keresztül-kasul különféle fák a régi világból. No és az Egyesült Királyság? Az most ott található vörös bükként a városi kert pázsitjában gyökeret eresztve.

A brit bükkfa, a természet előírása szerint, az elmúlt majdnem két évtizedben igencsak daliás fává nőtte ki magát. Mégpedig annyira tekintélyessé, hogy már hosszabb ideje a bécsi favédelmi törvény különleges védelmét élvezheti. A következmények egyértelműen a városi kertészet kezében vannak: a favédelmi törvények nemzetközi szakértőinek jogi véleménye szerint a britek eltávolítása az EU fakörből szóba se jöhet. És kedves angolok még egy figyelmeztetés: az engedély nélkül eltávolított fa után fizetendő bírságot Ti pillanatnyilag úgysem engedhetnétek meg magatoknak.

Szólj hozzá!

Címkék: mélygarázs építészet fairtás zöldfelület zöldterület fák védelme Fák védelme

A bejegyzés trackback címe:

https://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr5911676673

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.