Unásig ismételgetik a Liget Budapest Projekt gazdái, hogy „az öt új múzeumépület a park szélein, illetve a Ligetben található, de lebontásra ítélt építmények, beépítések helyén épül fel, megóvva a park zöldfelületét, amelynek rekonstrukciója és növelése a Liget Budapest Projekt egyik alapvető eleme. A Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum, valamint a Fotó Múzeum Budapest (a mostani Magyar Fotográfiai Múzeum) az Ötvenhatosok terén, a Magyar Zene Háza a lebontandó volt Hungexpo-irodák helyén, míg az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum a szintén lebontandó Petőfi Csarnok helyén épül majd fel.”
Az Ötvenhatosok tere (a volt Felvonulási tér) a Rákosi idők előtt a park része volt, a Hungexpo-irodák helyén ma használaton kívüli romos építmények állnak, és a Petőfi Csarnok is lerobbant, alulhasznosított. Lenne tehát mód arra, hogy valóban növekedjen a Városliget zöldfelülete, és egy részén végre egységes park alakuljon ki.
A Ludwig Múzeum jelenlegi helyéről, a Művészetek palotájába helyezéséről nem Rákosi, de nem is Kádár, hanem már az egyik rendszerváltás utáni kulturális garnitúra döntött. Hogy mennyire volt gondos előkészítése a létesítmények elhelyezésének, azt jelzi a Hagyományok Háza esete is, amely végül a Corvin téren maradt, nem költözött át a Rákóczi híd pesti hídfőjénél kifejezetten számára tervezett épületbe.
Vajon a pestieknek nincs joguk ahhoz, hogy legalább egyetlen nagyobb, összefüggő parkterületen, zavartalanul élvezhessék a kikapcsolódás örömeit?
B.E.
A bejegyzéshez a Facebook oldalunkon szólhat hozzá
