HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (2) autómentes nap (2) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (9) BKK bérlet (1) BKV (9) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) Busz (7) busz (1) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (4) dugók (2) egészség (4) égetés (3) éghajlatváltozás (16) éghajlatvédelem (14) elektromosautó (3) elektromos autó (2) emisszió (1) energia (7) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (7) Fák védelme (10) fák védelme (6) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (8) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (6) klímamenekültek (2) klímapolitika (1) klímaterv (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (11) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (3) közlekedés (24) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (28) levegőszennyezés (16) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (6) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (3) parkolás (3) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (4) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (13) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (3) uniós támogatások (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villamos energia (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (9) zöldövezet (2) zöldterület (9) zöld város (4) Címkefelhő

Párizs komolyan veszi a párizsi klímaegyezményt

2018.02.20. 08:38 Levegő Munkacsoport

Irigylésre méltóan ambiciózus éghajlatvédelmi terv elfogadására készül a párizsi városvezetés, amelynek olvastán felmerül a kérdés, hogy Budapest mit tesz az éghajlatvédelemért és hogyan készül az éghajlatváltozásra. De most lássuk a francia főváros terveit.

Párizs városvezetése tavasszal egy ötszáz intézkedésből álló új éghajlatvédelmi terv elfogadására készül, amellyel a francia települések közül elsőként tűzte ki célul a karbonsemlegességet. (A karbonsemlegesség azt jelenti, hogy a lehető legkisebbre csökkentjük az üvegházhatású gázkibocsátásokat, a maradék kibocsátást pedig olyan intézkedésekkel ellentételezzük, amelyekkel jelenlegi vagy jövőbeli üvegházhatású gázkibocsátásokat kerülhetünk el vagy köthetünk meg.)

Mit jelent ez? Párizs területén 2050-ig meg szeretnék szüntetni az üvegházhatású gázok kibocsátását. (A 105 négyzetkilométeres városban 2,2 millió ember él.) Ugyanakkor 2050-re a város energiafogyasztását a 2004-es szint felére csökkentenék, és az száz százalékban megújuló energiaforrásokból fedeznék. A megújuló energia 20 százalékát helyben termelnék meg.

Hogyan gondolják megvalósítani mindezt?

A helyben termelt megújuló energiát a terv szerint többek között egy új naperőmű, egy új geotermikus erőmű és a háztetők 20 százalékára szerelt napelemek biztosítanák.

Az energiafogyasztás felére csökkentését 2050-ig egymillió lakás és több mint 50 millió négyzetméter iroda, kereskedelmi egység, közintézmény és szálloda energetikai korszerűsítésével szeretnék elérni. 2030-ig tervezik a leginkább energiafaló közintézmények, iskolák, kollégiumok felújítását és energetikai korszerűsítését. Az új épületek pedig a tervek szerint csak a lehető legkevesebb fosszilis energiát használhatják majd és energiatermelőknek kell lenniük.

Az új párizsi klímaterv a zöldterületek, a közlekedés és levegőtisztaság-védelem területén is nagyszabású célokat tűzött ki. Ezek közül néhány példa:

– A francia fővárosban a terv szerint 2024-től nem közlekedhetnek dízel gépjárművek, 2030-tól pedig benzines gépjárművek sem. 2020-ig támogatnák a szennyező fatüzelésű kályhák lecserélését, és 2030-ig megszüntetnék az olajjal fűtést.

– 2020-ig Párizst teljesen kerékpárosbarát várossá szeretnék alakítani. 2025-től kezdve csak fosszilis üzemanyag nélkül működő tömegközlekedési járműveket üzemeltetnének, többek között villanybuszokat a legforgalmasabb szakaszokon.

– Párizsban 2017 januárjától hétköznap napközben csak a légszennyezési besorolást jelző ún. ökomatricával rendelkező gépjárművek közlekedhetnek. Az intézkedés célja, hogy szmogriadó esetén a legszennyezőbb járművek közlekedését megtilthassák. A 1997 előtt forgalomba állított gépjárművek nem kaphattak ökomatricát és már nem közlekedhetnek a városban. Az intézkedést 2030-ig kiterjesztenék a Nagy Párizs-metropolisz területére (ez Párizs városát és 130 agglomerációs települést foglal magába; 814 négyzetkilométeren 7 millió embernek ad otthont).

– A lakosságnak 2019-től ingyen fürdőző helyeket szeretnének biztosítani, és 2030-ig legalább 300 új zöldterületet és felfrissülést nyújtó útvonalat kívánnak elérhetővé tenni. 2050-ig el szeretnék érni, hogy a város területének 40 százaléka vízáteresztő, növénnyel borított felület legyen, és kis városi erdőfoltok sokaságát tervezik létrehozni.

A terv a közétkeztetésre és a hulladékgazdálkodásra is kitér: a közétkeztetésben például 2030-ig felére szeretnék csökkenteni a húsfogyasztást, a hulladékgazdálkodásban pedig többek között el kívánják érni a százszázalékos újrahasznosítást, illetve újrahasználatot.

Az új Klímatervet a 2,2 milliós Párizs városának lakossága február elejéig véleményezhette. A lakossági véleményeket beépítik a párizsi közgyűlés elé várhatóan márciusban kerülő, végleges dokumentumba.

Párizs városának új éghajlatvédelmi terve kis területet érint ugyan, de óriási változásokat hozhat Franciaország központi részében, az Ile-de-France régióban, és példaértékű lehet más francia és európai városoknak.

Madarassy Judit
geográfus

Az első kép forrása: https://www.pariscityvision.com/en/paris/landmarks/eiffel-tower/address
A 2. és 3. kép forrása: https://www.paris.fr/actualites/nouveau-plan-climat-500-mesures-pour-la-ville-de-paris-5252

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem Párizs Párizsi Megállapodás klímaterv

Uniós támogatások – kockázatok és mellékhatások

2018.02.14. 10:39 Levegő Munkacsoport

 palinka.JPG

Az uniós pénzek eltorzították a hazai gazdasági, társadalmi életet – ezt mutatták be a Budapest Kör* 2018. január 22-i rendezvényének előadói. Kovách Imre szociológus egyenesen azt állította, hogy a – gyakran korrupt módszerekkel osztogatott – uniós pénzekre számít a kormányon lévő pártok holdudvara csakúgy, mint a húsosfazéktól távolabb állók, s ez sajátos stabilitást ad ennek az elosztási rendszernek, hiszen mindenki függővé válik az osztogatóktól. 2007 óta az elosztható uniós pénzek lehívása és a GDP alakulása között szoros összefüggés mutatható ki, „ha nincs projekt, nincs GDP-növekedés” – mondta. Ez önmagában is torzulás egy ideális piacgazdasági működéshez képest.

A társadalmi egyenlőtlenségek – amelyek csökkentése az uniós támogatáspolitika egyik fő elvi célja – egyáltalán nem lettek kisebbek. Hogyan is lettek volna, amikor az uniós forrásból finanszírozott projektek összege a jóléti kiadásokhoz képest a 2007-2014 közötti 5-15 százalékról azok 30 százalékára nőtt, miközben a jóléti kiadások és ezen belül különösen a szociális kiadások összege jelentősen csökkent. A jóléti kiadások például 1029 milliárddal csökkentek 2013 és 2016 között, míg ugyanabban az időszakban a projektek összege 1330 milliárddal növekedett. Az erőforrások ilyen durva átcsoportosítása mellett az is kimutatható, hogy a szociális, oktatási szféra elhanyagolása árán még csak nem is hatékony módon költötte-költi el az ország a rendelkezésre álló hatalmas (2006-2016 között 14 000 milliárd forint) támogatást. Kovách Imre elmondta, hogy minderről részletesen lehet olvasni az általa szerkesztett tanulmánykötetben, amelyet az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja jelentetett meg 2017 novemberében.

Felesleges kapacitások, egyenesen káros vagy legalábbis közpénzből támogatásra nem méltó beruházások (sörfőzde, pálinkalepárló, energiaital-előállító, autógyár), környezetkárosító létesítmények épültek – hozott példákat Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke. De még a helyes beruházási célok esetén is okoz károkat az ingyenpénzért való kuncsorgás: torzítja a piaci viszonyokat. Mindez a környezetvédelemnek is óriási károkat okoz: egyrészt sokkal kevesebb pénz jut például az épületek energiahatékonyságának javítására vagy a tömegközlekedés fejlesztésére; másrészt sokszor jelentős energia- és anyagfelhasználással olyan beruházások történnek, amelyekre valójában nincs is szükség, illetve nem fenntarthatóak. Nemegyszer előfordul, hogy a támogatásokkal „a szennyező fizet elv” helyett a „fizetünk a szennyezőnek” elv valósul meg.

Persze – visszatérve Kovách provokatív állításához – az EU-s „lélegeztetőgép” a piacgazdaságnak ugyan nem, de a politikai vezetésnek nagyon is kedvező saját hatalmának erősítésére. 2010 óta lépésről lépésre vontak el például hatásköröket a települési önkormányzatoktól azzal a hamis érveléssel, hogy a központi elosztás hatékonyabb. (Ennek eredményei jól láthatók az oktatásban, egészségügyben.) Így az önkormányzatok túlélése, de legalábbis a települések fejlődési lehetősége döntően a központi akarattól függ. Az uniós pénzből aztán a kormány nagylelkű osztogatásba kezdhet, ha politikai okokból ez látszik célszerűnek. Markáns példa erre a ma már 3200 milliárd forintnyi (EU-s pénzből finanszírozott) igérvényt tartalmazó, a megyei jogú várásoknak szánt Modern városok program. Ennek keretében az ellenzéki vezetésű Salgótarján vagy Szeged vezetői épp úgy pózoltak a miniszterelnök oldalán, mint a párttársai által vezetett városokbeli polgármesterek annak érdekében, hogy a fejlesztéseket megkapják. Persze – hívta fel a figyelmet Tosics Iván – a településvezetőknek sem kötelező a politikai megfontolások alapján elosztott uniós sültgalambot várni. A politikai okokból kevesebb támogatáshoz jutó, ellenzéki vezetésű Nyírbátornak például több piaci munkahelyteremtő beruházást is sikerült a városba vonzania, és ezek jótéteményeit igyekszik a városvezetés a szegények felemelésére is fordítani: az „Esély a jövőért” progamja keretében az 1200 fős szegregátumból több száz ember számára nyílik majd teljes foglalkoztatásra lehetőség.

A magyar példa jól mutatja, hogy döntően nem az unió, nem a brüsszeli bürokrácia hibája, ha egy ország nem hatékonyan, fölösleges beruházásokra, korrupt módon költi el a társadalmi felemelkedésre szánt pénzeket. Úgy tűnik, az uniós intézményrendszer nincs felkészülve a tájainkon szokásos gazdasági-politikai „kultúrára”. Ez azonban, ha megzabolázatlan marad, magát az uniót, annak központi hatalmait is fenyegeti, így az optimisták szerint előbb-utóbb vége lesz a rosszul kontrollált ingyenpénz-költésnek.

Az EU más módon sincs felkészülve a rendszerszintű korrupció leleplezésére. A visszaélések, szabálytalanságok vizsgálatára felállított uniós hivatal, az OLAF a 2007 és 2013 közötti, részben vagy egészében uniós támogatással végrehajtott 60 ezer projektből mindössze néhány tucatnyit volt képes ellenőrizni – ráadásul intézkedni már nincs joga, jelentéseit a magyar hatóságoknak kell átadnia. Épp azoknak a kecskéknek, amelyek már nagyokat falatoztak a káposztából…

Ha megvalósulna a döntések átláthatósága, érdemi korrupcióellenes lépések történnének, és a magyar kormány valóban végrehajtaná az Európai Bizottságnak évről évre megküldött Nemzeti Reform Programját, akkor teljes mértékben rá lehetne bízni a kormányra az uniós pénzosztást – vázolt egy lehetséges jövőképet Lukács András. Ám a Kör vitájából az szűrődött le, ilyen ideális körülmények aligha következnek be. „Legalább az lenne hasznos, ami a korrupciós lenyúlások után megmaradó pénzből megvalósul” – adott hangot minimáligényének az egyik hozzászóló. Komolyra fordítva a szót, az összejövetelen elhangzottakból az szűrhető le, hogy a mégis megmaradó támogatási rendszert a normativitás felé kellene elmozdítani. Továbbá – ahogy egy urbanista említette – egységnyi közpénz többször annyi magántőkét mozdítson meg, mint jelenleg. Most épp fordított a helyzet, gyakran minimális vagy épp nulla önerővel folyósítanak támogatásokat, érthető, hogy ilyenkor a pénz minden áron való megszerzése lesz a fő cél, a tényleges hasznosság háttérbe szorul.

Szabó Gábor
környezetvédelmi újságíró

*A 2004 májusában megalakult Budapest Kör célja az, hogy a várost szerető, a városért aggódó szakemberek havonta találkozhassanak és megvitathassák a város fejlődésének legérdekesebb kérdéseit. A Budapest Kör tagjai minden vitát a szakmaiság keretei között tartanak és elkerülik konkrét politikai viták szervezését és véleményezését. A találkozókra (most már a 150. találkozó környékén tart a Kör!) egy zárt levelezőlistán keresztül kerülnek a tagok meghívásra. A havonkénti találkozók egy-egy előre meghirdetett téma köré szerveződnek, esetenként meghívott előadókkal. A Budapest Kör sajátossága tehát a megbeszélések informális jellege és nyitottsága. Az alkalmanként összegyűlő 15-50 résztvevő számára minden adott az ellentétes elképzelések ütköztetésére.

5 komment

Címkék: uniós támogatások OLAF

Az energetikában is az üléspont határozza meg az álláspontot

2018.02.09. 09:53 Levegő Munkacsoport

energy-gp.jpg

Gondolatok az ETE Energetikai Tudományos Tanács
2018. január 31-i konferenciájáról

A konferencia „Az EU villamosenergia-ellátás biztonságának és az áramárak alakulásának kérdései” címmel került megrendezésre reprezentatív előadói gárdával és közönséggel. Bár a rendezvényt „tudományos” eseményként hirdették meg, valójában a fosszilis és nukleáris ipar klubdélutánja volt. Az ipar képviselői érzékletes, esetenként drámai módon mutatták be a villamosenergia-piac feszültségeit, mint a közjót veszélyeztető jelenségeket, és okként az időjárásfüggő termelés terjedését és a villamosenergia-piac liberalizációját nevezték meg.

24 komment

Címkék: éghajlatváltozás energia villamos energia

Tavaszi meleg – karácsonykor

2018.01.21. 09:43 Levegő Munkacsoport


Megoldás-e Párizs?

lontayblog1.png

A kép forrása: https://pixabay.com/hu/f%C3%B6ld-globe-v%C3%ADz-t%C5%B1z-l%C3%A1ng-m%C3%A1rka-1023859/

Érzékeljük az éghajlatváltozást

Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás fenntartható fejlődés

Lassan járj, tovább élsz – egy kutatás margójára

2018.01.05. 06:23 Levegő Munkacsoport

raday.jpg

Egy átfogó nemzetközi felmérésben korábbi tanulmányok alapján értékelték, milyen hatása van a légszennyezésnek a különféle közlekedési módok használóira. A kutatás eredményei szerint az egyes szennyező anyagok (elsősorban a szálló por, korom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid) eltérő koncentrációban érik el a más-más módon közlekedőket. Sok esetben az autósok a legveszélyeztetebbek, de például az ülepedő port leginkább a kerékpárosok lélegezték be.

2 komment

Címkék: légszennyezés kerékpározás levegőszennyezés gyalogos közlekedés

Bízhatunk-e a negatív emissziókban?

2017.12.27. 10:49 Levegő Munkacsoport

 gp0stouom.jpg 

A politikai tétlenség miatt kerültek napirendre a negatív emissziók

Az éghajlatvédelemben emissziónak nevezzük az üvegházhatású gázok (ühg-k) kibocsátását a levegőbe. A negatív emisszió pedig ennek az ellentétje: a korábban kibocsátott ühg-k kivonása a levegőből.

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem negatív emissziók

Lehet-e a közautózás a saját autótartás alternatívája Budapesten?

2017.12.17. 08:38 Levegő Munkacsoport

kozauto.jpg

Sokféle megoldás terjed a világban a közösségi autóhasználatra, egyiknek ez, másiknak az az előnye, mindegyik más és más célra optimális. Ha azt akarjuk, hogy az emberek, cégek saját gépkocsi vásárlása helyett az alkalmankénti autóbérlést, vagyis a közautózást válasszák Budapesten, mindegyik formára szükség lesz.

36 komment

Címkék: közautó autómegosztás

Az EU céljai nincsenek összhangban a Párizsi Megállapodással

2017.12.06. 08:16 Levegő Munkacsoport

fire.jpg

Még ha sikerül is teljesíteni az előző írásomban már említett 2030-as célokat, Európa nem fog megfelelni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os követelménynek. A jogalkotási folyamat napirendjén lévő célok nem elég ambiciózusak.

2 komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem Párizsi Megállapodás

Uniós szintű éghajlatvédelmi célok tagállami kötelezettségek nélkül

2017.12.01. 21:24 Levegő Munkacsoport

screenshot_3.jpg 

Európa mindig is az egyik vezető ereje volt az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek. Példamutató klímapolitikát alakított ki, nagy szerepet vállalt a Párizsi Megállapodás létrehozásában. E mögött az áll, hogy az európai polgárok hisznek a tudománynak és kevésbé hagyják magukat hamis információkkal félrevezetni.

Szólj hozzá!

Címkék: klímapolitika éghajlatvédelem

Tisztviselői ellenállás

2017.11.24. 10:44 Levegő Munkacsoport

zona.jpgVan egy angol sorozat, az Igenis miniszter úr! , ami azt mutatja be szatírikus eszközökkel, hogyan vezeti az orránál fogva a tisztviselői kar a választott politikai tisztségviselőket. Ebben jeleskednek magyarországi tisztviselők is, legalábbis ezt tapasztaltam negyed évszázada a Fővárosi Közgyűlésben. Két jellemző tapasztalatról is beszámolhatók. Az egyik a dobozos üdítős és sörös dobozok betétdíjával kapcsolatos. Próbáltam elérni, hogy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya csináljon erre egy javaslatot. Addig-addig piszkáltam őket, míg az orrom alá dugtak egy állásfoglalást a Környezetvédelmi Minisztériumból, miszerint önkormányzatnak erre nincs törvényi felhatalmazása. Arra pedig már igazán nem kérhettem őket, hogy a szükséges tövénymódosításra is dolgozzanak ki javaslatot, ugye? Nem hiszem, hogy rajtuk múlott volna, hogy mára mégis lett betétdíja sörös doboznak.

24 komment