HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) alacsony kibocsátású övezet (1) alacsony kibocsátású övezetek (1) atomenergia (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (1) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (2) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (6) BKV (6) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (3) dugók (2) egészség (2) égetés (3) éghajlatváltozás (9) éghajlatvédelem (8) elektromosautó (3) elektromos autó (2) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (5) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (6) Fák védelme (9) fák védelme (5) Felújítás (1) felújítás (1) füstköd (1) fűtés (3) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) halálozás (1) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (6) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (1) klíma (5) klímamenekültek (2) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (8) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (2) közlekedés (20) közlekedéstervezés (11) Közösségi kert (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (25) levegőszennyezés (13) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (5) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metró felújítás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) négyes metró (2) nyári programok (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) park (3) parkolás (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (1) PM2.5 (1) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (3) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (1) szelektív (1) szemétégetés (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (2) szmogriadó (1) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) tájékoztatás (1) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (12) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (2) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (8) zöldövezet (2) zöldterület (8) zöld város (4) Címkefelhő

Túlzottan autó(s)barát adójogszabályok

2017.04.20. 07:08 Levegő Munkacsoport

Ma az adójogszabályokon keresztül jelentős támogatást kap mindenki, aki személygépkocsiját cégautóként üzemelteti. Egy nulla kilométeres, bruttó 5.000.000 forint vételárú személygépkocsi példáján keresztül mutatjuk be, hogyan is támogatjuk adóforintjainkból az autóhasználatot.

img_6964.jpg

60 komment

Címkék: autózás cégautó adó

Lopott fa és szemét égetésével teljesítjük a megújulós célokat

2017.04.18. 08:22 Levegő Munkacsoport

Magyarország a megújuló energiák területén Európa legjobbjai közé tartozik – nyilatkozta Szabó Zsolt klímaügyekért felelős államtitkár egy idén március elején tartott rendezvényen. Sőt annyira jól teljesítünk, hogy 2018-tól már nem a 2020-as, hanem a 2030-as EU célok teljesítésén tudunk dolgozni.

img_5526_fatolvaj.JPG

Fotó: Lenkei Péter

Az államtitkár bejelentését kételkedéssel fogadtuk, ismerve például az Energiahivatal honlapján található beszámolót1, mely szerint 2014-ben a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználáson belül 9,61% volt, és ez az arány az elmúlt években alig növekedett (2010 és 2014 között például mindössze 1%-ponttal), miközben EU-tagként 14,65%-ot vállaltunk. Éllovasnak mondott pozíciónk azért sem volt érthető, mert 2006. óta nem létesült új szélerőmű, EU-ba történt belépésünk óta mindösszesen egy zöldmezős bioerőmű épült, a magyar biogáz szektor válságban van, és eddig a napenergia-hasznosítás területén sem jeleskedtünk.

Az államtitkár célzott a KSH egy új felmérésére, mely szerint a lakossági tűzifa-felhasználás drámaian meghaladja az eddigi statisztikákban szereplő értéket. Egészen március 30-ig kellett várjunk, hogy megértsük, miről van szó. Ekkor jelent meg a Portfolio.hu-n egy cikk2, amely közölte, hogy az Energiahivatal újraszámolta3, sőt visszamenőlegesen is újraszámolta a lakossági tűzifa-statisztikát, és kiderült, hogy ez 151%-kal (!) nagyobb, mint azt korábban hittük. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) feldolgozta a statisztikát4 és megállapította, hogy az új számokkal Magyarország megújulóenergia-felhasználása elérte a 14,5%-ot, ami meghaladja az EU által 2020-ra elvárt 13%-ot, és gyakorlatilag eléri a kormány által önkéntesen vállalt 14,65%-ot. Az is kiderül a REKK elemzéséből, hogy a hazai megújuló termelésnek így már közel 80%-át a lakossági tűzifa felhasználás teszi ki.

Két kérdés merül fel:

  1. Mennyire tekinthetők megbízhatónak az adatok?
  2. Milyen következményekre kell számítsunk?

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatban megnyugtató lenne megismerni a statisztika készítésének módszertanát. A lakossági tűzifa felhasználást nem mérik, mint a gázt vagy a villanyt, a statisztikát becslésekre alapozzák. A korábbi becsléseket – a közlemények szerint – az erdészeti értékesítési statisztikákra alapozták. Ebben nem volt benne az illegálisan felhasznált – mondjuk ki: lopott – fa. A REKK 2009-es elemzése szerint5 az illegális felhasználás országos szinten eléri a 2-4 millió m3-t. Az új módszertan már az illegális felhasználást is figyelembe veszi a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele alapján. A korrigált statisztika például a 2015. évre 73,9 PJ tűzifa-felhasználást jelez, ami megfelel kb. 7,4 millió tonna vagy 9,6 millió m3 (1,3 m3/t fajlagos térfogattal számolva) fának. A KSH kimutatása szerint6 ugyanakkor ebben az évben a teljes hazai kitermelés csak 7,35 millió m3 volt. Vagyis az illegális felhasználás kellett fedezze a hiányzó 2,25 millió m3 tűzifát, az összes többi felhasználási célt (több millió m3 bútor, raklap, farostlemez, cellulóz stb.), valamint a pozitív export-import szaldót. Azt hiszem, okunk van az adatok megbízhatóságában kételkedni. Hogyan is történik a lakossági költségvetési adatfelvétel? Kellően megbízható és pontos adatokat szolgáltat?

Van egy másik gondunk a lakossági megújulós adattal. A Levegő Munkacsoport sorozatban kapja a bejelentéseket arról, hogy a háztartásokban nagy mennyiségben égetnek műanyagot, gumit és egyéb hulladékokat.7 Nem találtunk a hivatkozott anyagokban utalást arra, hogy a hulladékok – illegális – égetését miként vonták le a szilárd tüzelés volumenéből.

A harmadik aggályunk a tűzifa-felhasználási adattal kapcsolatban az, hogy a tűzifát használó háztartások mintegy felében gázfűtés is van, és a rezsicsökkentett gáz – figyelembe véve a fa- és gázkazánok eltérő hatásfokát – olcsóbb, mint a fa. Tehát a gázzal is ellátott háztartásokban – a lopott fával való tüzelést kivéve – nem racionális a fafűtés. 

Sajnálattal összegezhetjük, hogy Magyarország megújulós statisztikájának közel 80%-át a lakossági szilárd tüzelés teszi ki, melynek hivatalos adatok szerint mintegy 60%-a lopott fa és pontosan nem kimutatott hányada szemét. Tehát a nagyszerű eredményt a széles körben elkövetett jogsértéseknek, bűncselekményeknek köszönhetjük. Ezzel aligha dicsekedhetünk.

Ennél súlyosabb a másik kérdés, hogy milyen következményekre kell számítanunk. Az ismertetett statisztikai korrekcióval jelenthetjük, hogy teljesítettük a 2020-as vállalásainkat. Nem lesz 2021-ben kötelezettségszegés – feltéve, ha az Európai Bizottság a magyar kormány által szolgáltatott adatokat úgy, ahogy vannak, elfogadja. Ebben az esetben tehát rövid távon, 2020-ig költségmegtakarítás jelentkezik. Az EU illetékes testületei most dolgoznak a 2020 és 2030 közötti időszak megújuló energiákra vonatkozó szabályozásáról. A biomassza energetikai felhasználását lényegesen szigorítani fogják8, csak azt a biomasszát szabad majd megújulónak elszámolni, mely igazoltan fenntartható módon lett előállítva. Ez az illegálisan felhasznált tüzelőanyagok statisztikai elismerését kizárja. Ha ez bekövetkezik, akkor a magyar teljesítés 14,65%-ról azonnal lecsökken kb. 7,6%-ra9, amivel a 2020-ra tervezett európai rangsor utolsó helyére kerülünk. 2030-ra össz-európai szinten lett kötelező, 27%-os cél megállapítva. Ha az Európai Parlament és a tagállamok illetékes miniszterei az Európai Tanácsban nem határoznak meg kötelező tagállami célokat, akkor a Bizottság feladata lesz a cél elérésének biztosítása. Ennek keretében a Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni10. Ezek között szerepel egy olyan pénzügyi alap felállítása, melynek befizetői a rosszul teljesítő tagállamok lesznek, így várhatóan Magyarország is. Az alap felhasználásáról pedig a Bizottság vélhetően a hatékonyság elveinek megfelelően fog dönteni, ami azt jelentheti, hogy a Magyarország által befizetett pénzt esetleg nem Magyarországon, hanem más tagállamokban fogják fejlesztésre fordítani.

A 2020-ig terjedő időszakban a kiválónak minősített teljesítésünk alapot szolgáltat ahhoz, hogy a kormány a megújulós fejlesztéseket leállítsa. Hátradőlhetünk – állapítja meg a Portfolio.hu cikke. Már a 2011 óta tervezett METÁR rendszert se kell életbe léptetni, el lehet kerülni a tervezett 45 milliárd forintos támogatási keret elköltését.

Most olcsó az energia, ami egy közel 70%-ban importra szoruló ország számára nagy könnyebbség. A legtöbb ország viszont most hajtja végre a fordulatot a tiszta energiák irányában. 2015-ben a létrehozott energiatermelő kapacitásoknak már a nagyobb hányada megújuló volt a világban, köszönhetően annak, hogy 286 milliárd USA dollárt költöttek erre11. A világ a megújulók felé halad, ahogy a 70-es évek elején az olajárak drágulása irányába haladt. Akkor Magyarország úgy vélte, hogy a magas olajárak nem fognak begyűrűzni hozzánk. Most pedig arra alapozzuk az energiastratégiánkat, hogy a megújulók nem fognak begyűrűzni hozzánk, a 2020-as években is boldogulni lehet majd meghatározó mértékű energiaimporttal, és az EU klímapolitikájában megjelenő célokat kezelni lehet a Brüsszel elleni harccal. Pedig a hazai előállítású tiszta energiák fejlesztése, a vonatkozó infrastruktúra és technológiai kapacitások létrehozása elsősorban magyar nemzeti érdek.

Lontay Zoltán

a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

8 Lásd pl. a Bizottság által javasolt Megújuló Direktíva átdolgozás 26. cikkelyét itt: http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:3eb9ae57-faa6-11e6-8a35-01aa75ed71a1.0022.02/DOC_1&format=PDF.

9 Figyelembe véve, hogy a teljesítés 80%-át kitevő lakossági tűzifa felhasználásnak csak a 40%-ára lehet majd igazolást beszerezni.

10 Lásd pl. az energia-kormányzásról szóló sajtóanyagot: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/technical_memo_energyuniongov.pdf

7 komment

Problémák az ingyenes tömegközlekedéssel szmogriadó esetén

2017.03.23. 08:29 Levegő Munkacsoport

Vendégposzt

Nemrég a Levegő Munkacsoport közlekedési témafelelőse amellett foglalt állást a blogunkon, hogy helyes intézkedés a tömegközlekedés ingyenessé tétele szmogriadó idején. Egyik aktivistánk ezzel ellentétes véleményen van. Alább közöljük írását.

stopszmog.jpg

Abban szinte mindenki egyetért, hogy szmogriadó esetén korlátozni kell az autóforgalmat (illetve hát inkább előtte kellene, előrejelzés alapján, de ebbe most ne menjünk bele). Szinte adja magát az elképzelés, hogy legyen ingyenes a tömegközlekedés, hogy átcsábítsa az autóhasználók jelentős részét, így csökkentve a forgalmat. De mivel a mindenkinek ingyenes tömegközlekedés nagy bevételkieséssel jár és még macerás is– hiszen a tömegközlekedés csak úgy ingyenes mindenkinek, ha a bérletek érvényességét is meghosszabbítják, esetleg visszatérítik az áruk megfelelő részét–, a gyakorlatban a részleges ingyenessé tétel terjedt el. Csak a bérlettel nem rendelkezők utazhatnak ingyen, vagy csak az autósok, ha náluk van az autóforgalmija. A legutóbbi szmogriadó idején Budapest vezetése ennél is messzebbre ment, és csak a kitiltott autósokat engedte ingyen utazni. Mi ezekkel az intézkedésekkel a baj?

Nem igazán működik

Valószínűtlen, hogy az ingyenes tömegközlekedés autósok tömegeit tudná átcsábítani. Nézzük konkrétan Budapestet, ott is először a kitiltott – leginkább szennyező – autókat. Ha valakia leállításra való felszólítás ellenére mégis használja az autóját szmog idején, akkor elvben mintegy 15 ezer forintot kockáztat. Ezek után naivitás azt feltételezni, hogy mégis az ingyenesség (amivel 1-2 ezer Ft-ot spórolnak meg) miatt fognak sokan BKV-ra váltani. Ugyanakkor ez az intézkedés a nem kitiltott autósokat még több autózásra csábítja. Egyrészt a nagyon szennyező autók kitiltása azt sugallja, hogy a többi autó használatával nincs semmi baj. Másrészt a kitiltott autók miatt kevesebb lehet a dugó, viszont valamivel zsúfoltabbak a tömegközlekedés járművei, miáltal érdemesebbé válik nem kitiltott autóval közlekedni! Nem csodálkoznék rajta, ha egy felmérés azt mutatná ki, hogy szmog idején a kitiltás hatására több lesz a nem kitiltott autó a forgalomban. Nem is volt érzékelhető különbség a legutóbbi szmogriadó alatt a szerdai és csütörtöki autóforgalom között (szerdán még nem lehetett a kitiltott autósoknak ingyen utazniuk a BKV-n, csütörtökön pedig már igen).

Bár Szegeden pedig, ahol a tömegközlekedést a nem bérlettel utazóknak tették ingyenessé, néhány százalékkal nőtt az utasforgalom a tömegközlekedési járműveken, azonban semmit nem tudunk arról, hányan vették azt igénybe az autók helyett; feltételezően a szmog és az ingyenes utazási lehetőség hatására sokan a gyaloglás vagy a kerékpározás helyett választották az ingyenes tömegközlekedést.

Nem hatékony

Nézzük, mit eredményezhet az a változat, amikor mindenkinek ingyenes a tömegközlekedés, és a bérletek érvényességét meghosszabbítják. Tegyük fel, hogy ennek hatására az autóforgalom 2-3%-kal csökken –a kitiltás miatti 10-20%-os csökkenésen fölül. Budapesten az egy napra eső BKK menetdíj-bevétel (bérlettel együtt) körülbelül164 millió Ft. Ha a tömegközlekedés ingyenes, ez a bevétel kiesik. Szmogriadó idején az elmaradó bevétel több, hiszen ha nem ingyenes a tömegközlekedés, a villamosra szálló autósok extra bevételt generálnának, ráadásul elég nagyot, mert bérlet híján csak drágán tudnak utazni. Feltéve, hogy 50 ezer autós átlagosan 3 jegyet használ el 1050 Ft értékben, az extra bevétel napi 50 millió Ft-ra rúghat. Mivel a BKV alapvetően veszteséges, ez a bevétel a hiányt, és ezzel a támogatási igényt csökkentené. Biztos, hogy 2-4 napos szmogra számolva ez a leghatékonyabb módja 400-800 millió Ft elköltésének? Ennyi pénzből lehetne például több felvilágosító kampányt csinálni a légszennyezésről, dugódíjról, esetleg kerékpárutat fejleszteni, elektromos buszokat venni. De ha mindenképp ragaszkodunk az ingyenes BKV-hoz, akkor is sokkal hatékonyabb lenne például egy jól szervezett 'tömegközlekedés napja' örömünnep ingyenes BKV-val, programokkal, mint egy ad hoc szmogriadós ingyenes BKV-nap.

Igazságtalan

Két szempontból is igazságtalan az ingyenes tömegközlekedés szmog idején. Először is érvényteleníti a ’károkozó fizet’ elvet, sőt inkább annak fordítottját érvényesíti. Szmog idején ugyanis az autóhasználók jelentős egészségügyi, illetve jelentős nem vagyoni kárt (például ha a szmog jelentette veszély miatt a budapestiek lemondanak szabadtéri időtöltésükről) okoznak a budapestieknek, különösen a belvárosiaknak. A 'károkozó fizet' elv alapján az lenne az alap, hogy az autóhasználók megtérítik ezt a kárt, például úgy, hogy mindenki, aki autót használt a szmog előtti napokban (illetve szmog idején), befizet egy bizonyos összeget, amit részben szétosztanak a budapestiek, illetve a belvárosiak között, részben meg kifizetnek azoknak, akik a szmog miatt megbetegedtek (persze a fával, szénnel, szeméttel fűtőknek is illene fizetniük). Mivel ennek nincs komoly realitása, a budapestiek már azt is ellentételezésnek érezhetnék, ha az autóhasználók legalább drágán vehetik igénybe a tömegközlekedést (mint ahogy mindenki más teszi, aki csak alkalomszerűen használja,mint például a kerékpárosok, Budapesten ügyet intéző vidékiek, külföldiek), és a többletbevételből esetleg fejlesztéseket lehet végrehajtani. Ehelyett az autósok még támogatást is kapnak az ingyenes BKV formájában, ami ráadásul zsúfoltabbá és így kényelmetlenebbé teszi a bérlettel rendelkezők tömegközlekedését is. Az ingyenes tömegközlekedés tehát jutalmazza azokat, akik a kárt okozzák. Mintha az ónos eső idején bekövetkezett közlekedési balesetek esetén másnak okozott károkat nem térítené a biztosító, de a károkozónak elengednék az önrészt, hiszen van elég bajuk szegényeknek. Az ingyenes BKV a csak kitiltott autósoknak meg olyan, mintha a télen azoknak, akik nyári gumi miatt okoznak balesetet, nem kellene kárt fizetniük, hanem kapnának ingyen egy téli gumi szettet.

Társadalmi szempontból is igazságtalan az ingyenes tömegközlekedés szmog idején. Társadalmi szempontból egy intézkedés ugyanis akkor igazságos, ha szükség, érdem vagy egyenlőség alapján történik. Szükség alapú intézkedés a munkanélküli segély, érdem alapú a kiemelt művészek, sportolók díjazása, egyenlőség alapú a közoktatás. Az autósoknak járó ingyenes tömegközlekedést nem igazolja az autóhasználók szüksége, hiszen nem valószínű, hogy egy autóhasználónak olyan nagy terhet jelentene a jegyvásárlás pár napig. Érdem alapján sem igazolható. Marad tehát az egyenlőség. Azonban az ingyenes tömegközlekedés szmog idején még akkor is egyenlőtlen, ha mindenkinek ingyenes, hiszen a jellemzően bérlet nélküli autósoknak egy nap ingyenes tömegközlekedés akár 1-2 ezer Ft megtakarítását is jelentheti, míg a bérletes tömegközlekedők csak 3-400 Ft-tal lesznek beljebb (amennyiben meghosszabbítják bérletük érvényességét). De persze ekkora társadalmi igazságtalanság még nem lenne probléma. A csak autósoknak biztosított ingyenes tömegközlekedés viszont már sokkal igazságtalanabb a bérletesekkel – hiszen ők fizetnek a tömegközlekedésért – és különösen igazságtalan a kerékpárosokkal szemben, akik teljesen vétlenül kényszerülnek a drága BKV használatára, nehogy a szmogban kerékpározás károsítsa az egészségüket. A csak kitiltott autósok ingyenes utazása a tömegközlekedésben pedig még a nem kitiltott autósokkal szemben is igazságtalan.

Miért baj, ha egy intézkedés igazságtalan? Morális szempontból sem jó, de gyakorlati szempontból is gond van vele. Egyrészt az emberek nem szeretik az igazságtalanságot (mellesleg a majmok sem), és frusztráltak lesznek tőle. A frusztráció hatására pedig akár a kívánttal ellentétes módon is viselkedhetnek. Nem lennék meglepve, ha kiderülne, hogy csütörtökön, mikor ingyenessé tették a tömegközlekedést a kitiltott autósok részére, azok a nem kitiltott autósok, akik előző nap lelkiismereti okokból autójuk helyett BKV-t használtak, újra autóba ültek. Akár még kerékpárosok is lehettek, akik az igazságtalan intézkedés hatására beültek addig nem használt autójukba. És azon se csodálkoznék, ha a szmogriadó után megnőne a bliccelők száma, akik joggal kérdőjelezik meg, hogy nekik miért kell fizetniük, ha az autósoknak nem kellett.

Persze lehet olyan helyzet, mikor egy igazságtalan intézkedés hasznos és elfogadható. Ha az ingyenes tömegközlekedés hatására 50%-kal csökkenne az autóforgalom, és a kitiltott autók behajtása esetén a szankció esélye nulla lenne (például mert a rendőrök nagy része megbetegedett a rendőrségi menzán), akkor más megoldás híján elfogadható lenne. De a fentiek alapján valószínű, hogy az ingyenes tömegközlekedés hatása az autóforgalomra minimális, és ezért morálisan semmilyen értelemben nem fogadható el.

Összefoglalva:

Az ingyenes tömegközlekedés mindenkinek a szmog szempontjából minimális hatású, részben igazságtalan és nagyon drága.
Az ingyenes tömegközlekedés a bérlettel nem rendelkezőknek a szmog szempontjából minimális hatású, igazságtalan és drága.
Az ingyenes tömegközlekedés csak autósoknak a szmog szempontjából hatástalan, elképesztően igazságtalan és drága.
Az ingyenes tömegközlekedés csak kitiltott autósoknak a szmog szempontjából kontraproduktív, elképesztően és fájóan igazságtalan és drága.

Tóth Csaba

A képen: 
Tüntetés a tiszta levegőért Budapesten 2008-ban

68 komment

Magyarországon a légszennyezés is erősödik

2017.02.26. 07:25 Levegő Munkacsoport

 

Már hat hazai mérőállomáson haladta meg 35-nél több napon az egészségkárosító részecskeszennyezés az egészségügyi határértéket, ami az utóbbi években rekordnak számít. Bár jogszabályok előírják, hogy ilyenkor haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentésére, a kormány és az érintett önkormányzatok tétlenkednek.

Előírja az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről, hogy „Az emberi egészség védelme érdekében (…) A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.” (13. cikk (1)). A XI. melléklet szerint mérőállomásonként legfeljebb 35 olyan nap lehet egy naptári évben, amikor a szálló por (PM10) napi átlagos koncentrációja magasabb, mint 50 mikrogramm köbméterenként. Megnéztük, hogyan állunk 2017. február 21-én. Sajnos már hat állomáson is sikerült túlszárnyalni ezt a határértéket, kettő pedig a határon van, pedig hol van még az év vége! Tehát február 21-ig Sajószentpéter 44 nap, Kazincbarcika 43 nap, ÉMI mobil 1 (idén január 12-e óta Putnokon mérnek vele) 42 nap, Miskolc, Búza tér 38 nap, Miskolc, Alföldi 37 nap, Vác 36 nap. A határon volt Salgótarján (35 nap) és a budapesti Széna tér (34 nap)

Tavaly, tavalyelőtt a mérőállomások nem mutattak ilyen rossz helyzetet. Már azt hihettük, hogy a Kisméretű Szálló Por (PM10 részecske) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja sikeres végrehajtásának köszönhetően javul hazánk levegőjének minősége. De nem. Lehet, hogy inkább csak kegyes volt hozzánk az időjárás az utóbbi években, idén viszont nem az, de az is lehetséges, hogy azért lehetett javulást kimutatni, mert túl sokszor nem működtek a mérőállomások. Svájci támogatásból többszöri nekifutásra mostanra sikerült végre korszerűsíteni a mérőhálózatot, bár például Salgótarjánból még idén is csak január 12. óta van PM10 adat. De hozzájárul a magasabb levegőszennyezettséghez az is, hogy az olcsó üzemanyag pazarlásra csábít, a hideg tél pedig intenzívebb fűtésre kényszerít.

Így állunk, pedig az intézkedési programot tartalmazó kormányhatározat 2011 őszi elfogadása óta már több mint öt év telt el! Mennyi mindent tehetett volna a kormányzat ez alatt azért, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyének! Betilthatta volna a lignit és más – háztartási tüzelőanyagnak nehezen nevezhető – szenek eladását a lakosságnak. Kiterjeszthette volna a lakossági tűzifaprogramot, arról is gondoskodva, hogy minden kályhába száradt tűzifa kerüljön. De gondoskodhatott volna arról is, hogy akinek feladata, az szerezzen érvényt a hulladékégetés tilalmának, és általánosan betilthatta volna az avarégetést is. A lakossági hőszigetelési program keretét is már régen meg kellett volna többszörözni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb épület fűtése legyen megoldva a mainál jóval kevesebb tüzelőanyaggal és légszennyezéssel. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság is beindíthatta volna a gépkocsik kipufogógázának ellenőrzését a forgalomban. Ha csak a legjobban füstölő autók megállításával kezdik, és fokozatosan terjesztik ki az ellenőrzést a többi gépkocsira is, pár év alatt komoly eredményt lehetett volna elérni. Mellékhatásként talán sok ember kedve elment volna akár attól, hogy leharcolt 10-15 éves import autót vegyen, aminek a kipufogórendszerét sokba kerül kijavítani, akár attól, hogy lazán kiiktassa a kipufogógázt tisztító részegységeket.

Vagy ott van az alacsony kibocsátású zóna. Évek óta szorgalmazza nemcsak a Levegő Munkacsoport, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is, hogy az önkormányzatok jelöljenek ki zónákat, ahova ócska autóval egyszerűen nem szabad behajtani. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés a szmogriadó-rendelet módosításával együtt feladatául is adta a főpolgármesternek, hogy készíttessen tanulmányt ilyen zónák kijelöléséről Budapesten. De öt év kevés volt arra, hogy akár egyetlen ilyen zónát is kijelöljenek Budapesten. A gépkocsik átlagéletkora pedig csak nő. Ráadásul egy-két év, és itt van a nyakunkon az állam által támogatott villanyautódömping az EU gazdagabb országaiban, amitől hirtelen drasztikusan esik majd a régebbi dízelgépkocsik ára. Most kell(ene) olyan – szállópor-mentes – környezetet kialakítani, ahova nem érdemes ilyet importálni, mert amikor már egymás érik az autószállító trélerek az M1-en, akkor késő lesz.

Mit válaszolunk az Európai Bizottságnak, amely rendszeresen számon kéri, mit is tettünk a levegő tisztaságáért, a 2008/50/EK rendeletben foglaltak érvényesítéséért. Nem biztos, hogy elég lesz azt mondani, hogy a levegő ugyan koszos, de „Magyarország erősödik!”.

vamá

 

14 komment

Címkék: levegőszennyezés mérőállomás PM10

Öt év alatt ennyit nőtt Liget projekt költsége

2017.02.23. 07:16 Levegő Munkacsoport

liget_koltseg2-02.jpeg

Most, hogy a budapesti népszavazások korát éljük, érdemes lenne mégis megkérdezni a városlakókat egy 4-es metró nagyságrendű beruházásról – különösen, ha az úgy hízik, mint egy kisgömböc.

Az ábrát készítette:
Bardóczi Sándor tájépítész, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja

25 komment

Címkék: Városliget Liget projekt

Ad a Közút a látszatra!

2017.02.17. 07:11 Levegő Munkacsoport

Fennállása óta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport a tehergépkocsik útdíját, nem mint feneketlen pénzeszsákét, hanem mint forgalomszabályozó eszközét. Azt mondjuk, hogy legyen az útdíj a megtett kilométerrel és a levegőszennyezéssel arányos. A díjszabás pedig olyan, hogy a teherautósnak az autópályán haladás érje meg legjobban, így legalább nem teszi tönkre a házakat a rezgés, és nem ömlik az emberek arcába a korom, a nitrogéndioxid és a kipufogógáz többi mérgező anyaga. 2013-ban, négy éve nem ilyen útdíjat vezettek be. A döntéshozók tartották magukat ahhoz, hogy az útdíjnak a pénzforrás-teremtő ereje legyen a legnagyobb, az emberi egészség, az épített környezet megóvása nem érdekelte őket. Hiába hívtuk fel a figyelmet az ingyenes alsóbbrendű utak fokozódó igénybevételére, vagy arra, hogy ha olcsóbb lesz a párhuzamos főút, mint az autópálya, akkor arra mennek majd a tehergépkocsik. A válasz az volt, hogy majd táblákkal kitiltják őket az ingyenes elkerülőutakról. Arról már nem esett szó, hogy a táblás tiltás magától nem hatályosul, azt ki kell kényszeríteni. Akár minden tábla mellé állíthatnának egy rendőrt, akkor is lennének, akik a nem fizetős utakra tévednek.

tokajkamion3.jpg

Most mintha fény gyulladt volna a döntéshozók fejében: rájöttek, hogy nem jó az, ha a kamionok – a 20 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik – a településeken száguldanak keresztül ott is, ahol választhatnák az autópályát. Legalábbis a Magyar Közút január ötödiki közleménye szerint meghallották a „különböző szintű (lakossági, országgyűlési képviselői, ombudsmani)” panaszokat „az új útdíj rendszer bevezetése óta a főúti szakaszokon tapasztalható teherforgalom-növekedésre és az ebből származó környezetterhelésre”. Vizsgálatot indítottak, és kiderült, hogy „a teherforgalomnak a főutakról a gyorsforgalmi hálózatra történő leghatásosabb átterelése az egyes főúti szakaszok forgalomkorlátozásával érhető el”.

A vizsgálat nem lehetett valami nagyon alapos, mert egy tokaji lakos nemrég pert nyert a Magyar Közút ellen egy hasonlóan táblásított útszakasz védetlensége, az ott száguldozó kamionok miatt. A közleményben is benne van, hogy „Az érintett településeken működő vállalkozások számára a tilalom hatálya alá eső, a tiltott szakaszokat nem áruszállítás céljából igénybevevő teherjárművek közlekedéséhez a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatóságai éves behajtási engedélyt fognak kiadni.” Nos, birtokomban van a lista, miszerint 2015-ben ezernél is több kamion bármikor végigdöngethetett ilyen engedéllyel Tokajban a 38-as út táblával védett szakaszán…

Az engedékeny engedélykiadási politika ismeretében különösen nehezen hihető, hogy a döntéshozók még ma is, 26 évvel a rendszerváltás után jobban bíznának a tiltó táblában, mint a piaci megoldásban, vagyis egy olyan útdíjrendszerben, amitől a teherautók tódulnak a minél magasabb rendű utakra. Valószínűleg nem is a lakosság megvédése lebegett azok szeme előtt, akik ezeket az új táblákat kihelyeztetik, hanem a bevételnövelés!

Ugyanis az is jelentős bevételtöbblettel jár majd az útdíjszedőnél, ha csak az útdíjbevétel jelentős részét befizető külföldi kamionokat sikerül átszoktatni a drágább autópályára a párhuzamos főutakról (az arra járó magyarok ugye engedélyt kapnak a tábla figyelmen kívül hagyására). Igaz, ezzel az érintett főúti szakaszok terhelése valamelyest csökken, csakhogy a 20 tonnánál kisebb tömegű tehergépkocsik mind ott maradnak. Márpedig azok kipufogójából jóval több méreg kerül a levegőbe, mint a nemzetközi forgalomban járó korszerű kamionokéból.

Akkor talán hinni lehetne abban, hogy a döntéshozókat érdekli az emberek vagyonának, egészségének a védelme, ha a teherautók útdíjának a környezetterhelési összetevője nem NULLA forint lenne, hanem annak a kárnak az értéke, amit okoznak a házakban a rezgéssel és az emberek egészségében a sok méreggel, ami kipufog belőlük. Na de így?

vamá

Fotó: http://www.tokaj.hu/hirek/zonasitottak-tokajt/

4 komment

Címkék: kamion útdíj

Mennyibe kerül egy mázsa lignit? És mennyibe fáj?

2017.02.07. 06:32 Levegő Munkacsoport

Megszokhattuk, hogy a különböző tüzelőanyagoknak megvan az ára, és azt megfizetjük értük. Azonban ez egyáltalán nem egyenlő azzal a költséggel, amit eltüzelésükkor a társadalom egészére rovunk. Azaz a fűtés sokkal többe fájhat, mint amennyibe kerül.

wp_20170203_08_18_37_pro.jpg

Egy átlagos magyarországi háztartás, amely fával, illetve lignittel fűt, száraz fa használata esetén 200.000 forintot, nedves fa esetében 300.000 forintot, a lignit esetében 150.000 forintot fizet évente, amikor megvásárolja a fűtőanyagot. (A nedves fából sokkal többet kell vásárolni, mint szárazból, hogy az adott mennyiségű hőt termelje.1) Ezek az anyagok viszont a légszennyezésen keresztül környezeti és egészségi károkat okoznak, amelyeknek szintén jelentős a költsége. A Levegő Munkacsoport kiszámolta, hogy ez a tényleges költség a következőképpen alakul: száraz fa esetében 365.000 forint, a nedves fánál 630.000 forint, a lignitnél pedig 700.000 forint.

Bár az illegális fűtés (műanyag és egyéb hulladékok égetése) mértékére és költségeire nincsenek számszerű adataink, azt tudjuk, ennek az egészségkárosító hatása többszöröse a lignitének. Ha csak azt feltételezzük, hogy az illegális égetésből származó légszennyezési költség a lignitének csupán a kétszerese, akkor is 1.100.000 forintot kapunk. Más szavakkal: ha egy háztartás a fűtését hulladékokkal „oldja meg”, akkor az neki közvetlenül nulla forintba kerül, azonban a társadalomnak évente több mint egymillió forintjába.

Hogyan jöttek ki ezek a számok? Honnan tudjuk ezt ennyire pontosan? Íme a számolásunk részletes leírása:

A fűtés során képződő, a levegőt szennyező anyagok közül csak a legnagyobb mennyiségben előfordulók (CO2, NOX, SO2, PM2,5) hatásának forintosítására vállalkoztunk. A kisebb mértékben légkörbe kerülő, de komoly egészségkárosító hatású egyéb vegyületek (például a poliaromás szénhidrogének, PAH-ok) és nehézfémek hatásait a szükséges adatok hiánya miatt nem tudtuk számításba venni. (Ezért az a környezeti és egészségi károk költsége minden bizonnyal jóval magasabb, mint amit a számításainkban kimutattunk.)

Az egy lakásra jutó szennyezőanyag-kibocsátási mennyiségeket jellemzően Szuhi Attila egy vonatkozó2 tanulmánya alapján számoltuk. A nemzetközi adatok alapján a Dorogi-medencében végzett számítások szerint egy fával fűtött lakás éves NOx-kibocsátása 6,62 kg; míg a PM2,5 évi 50 kg/év szennyezéssel számolhatunk3. Az EMEP/EEA4 adatainak a figyelembevételével az SO2 esetén éves szinten 1,56 kg kibocsátást feltételeztünk.

Nyersfa égetése esetén a száraz fához képest fele akkora (7 MJ/kg) fűtőértéket feltételeztünk, ami ugyanannyi fa elégetése esetén kétszeres mértékű légszennyezést okoz.

Szuhi tanulmánya csak érintőlegesen foglalkozik a lignittel, így annak tényleges levegőszennyezési adatait több tanulmány5,6 és cikk felhasználásával, saját számításokkal becsültük.

Egy lakás átlagos hőigényét (Szuhi adatai felhasználásával) fűtési módtól függetlenül egységesen 77,88 GJ/év értéknek tekintettük.

A széndioxid-kibocsátást csak a lignitnél vettük figyelembe, mivel a fát megújuló energiaforrásnak tekintik. (Bár ezt sokan vitatják, de ebbe a vitába itt nem kívánunk belefolyni.)

A fentiek alapján egy fával vagy lignittel fűtő átlagos magyar lakás éves szennyezőanyag-kibocsátását az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat: Egy lakás éves fűtése során átlagosan kibocsátott szennyezőanyag (kg/év)

NOX
PM2,5
SO2
CO2
Száraz fa
6,6
50
1,6
Nedves fa
13
100
3,1
Lignit
77
40
180
15.000

 

Eddig tehát a szennyezőanyag-kibocsátások. De hogyan számolhattuk ki a társadalmi költségeket? Ehhez az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás7 eredményeit vettük alapul – Magyarországra vonatkozó adatok híján Ausztriára és az EU-15-re vonatkozó értékeket használtuk fel. A széndioxid-kibocsátás értékét a CE Delft tanulmánya8 alapján számoltuk. Az adatok felhasználása (forintra és jelenértékre váltás) során az árfolyam mellett figyelembe vettük az infláció és a vásárlóérték hatásait is. Az egyes vizsgált szennyező anyagok kibocsátásának fajlagos költségeit a 2. táblázatban közöljük.

2. táblázat: Egyes szennyező anyagok kibocsátásának társadalmi költsége

Szennyezőanyag
NOX
PM2,5
SO2
CO2
Fajlagos költség, Ft/kg
1200
3083
1350
5,93

 

A termékek piaci ára jelentős mértékben eltér a beszerzési helytől és a szállítás módjától függően, így a következő, nagyjából átlagos értékekkel számoltunk: száraz fa 35 Ft/kg, nedves fa 27 Ft/kg, lignit 15 Ft/kg.

Számításaink eredményeként a 3. táblázatban látható piaci és társadalmi költségeket kaptuk a felhasznált tüzelőanyag függvényében.

3. táblázat: A fával és lignittel történő fűtés költségei, Ft/év/háztartás
(szakértői becslés)

Tüzelőanyag
Piaci ár (áfával)
Légszennyezés költsége
Összes költség
Fa (száraz)
200.000
165.000
365.000
Fa (nedves)
300.000
330.000
630.000
Lignit
150.000
550.000
700.000

 

A táblázat adataiból látható, hogy a nedves fával fűtés csaknem kétszer akkora költséget okoz, mint a száraz fával fűtés, a lignit eltüzelése pedig még ennél is jóval nagyobbat.

Pál János

 
1 Ld. http://futsokosankampany.hu/fa#tartalom
2 Szuhi Attila 2013: A levegőkörnyezet területi tervezése a Dorogi-medence példáján. Doktori (phd) értekezés. Budapest
3 Fuel combustion in stationary sources, http://www.iiasa.ac.at/~rains/PM/docs/documentation.html
4 Air pollutant emission inventory guidebook 2009. – small combustion. – EEA, Copenhagen. 2009, http://www.eea.europa.eu/publications/emep-eea-emission-inventory-guidebook-2009 .
5 Koós Tamás, Erdélyi János, Szűcs István 2012: Csernely község közintézményei hőigényét ellátó melegvíz-kazánok hatékonyságának javítása, biomassza tüzelésűvé alakítása 1. rész. Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 219–227., http://www.matarka.hu/koz/ISSN_2063-6784/37k_1_2011/ISSN_2063-6784_37k_1_2011_219-227.pdf
6 Lenkei Péter: Lignitárusítással az egészségünkre tör a Mátrai Erőmű, https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lignitarusitassal-az-egeszsegunkre-tor-a-matrai-eromu
7 Estimates of the marginal external costs of air pollution in Europe, http://ec.europa.eu/environment/enveco/air/pdf/betaec02a.pdf
8 CE Delft: Handbook on estimation of external costs in the transport sector, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/doc/2008_costs_handbook.pdf Update of the Handbook on External Costs of Transport, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/studies/doc/2014-handbook-external-costs-transport.pdf

15 komment

Címkék: tűzifa légszennyezés költség fűtés lignit

Vörös listán a környezetvédelmi újságíró

2017.02.03. 06:44 Levegő Munkacsoport

Bár a környezetvédelmi szempontok feszegetése olykor vörös posztó a hatalom gyakorlóinak szemében, most azonban nem posztóról, hanem a kihalással veszélyeztetett fajok Vörös Listájáról van szó. Ezen szerepelhetne az újságíróknak ez a – mifelénk mindig is ritka - alfaja.

voros_konyv.jpg

Az 1990-es években szerencsém volt részt venni az amerikai Környezetvédelmi Újságírók Társasága által szervezett éves konferencián, olyan 800 kolléga futott össze. Nyilván nem mindenki jött el, vagyis óvatosan becsülve is lehettek vagy dupla ennyien a környezetvédelmi témákra szakosodott kollégák. Odaát harmincszor nagyobb a népesség, tehát ha idehaza fel tudnánk mutatni ötven ilyen zsurnalisztát, állnánk az összeghasonlítást. De, attól tartok, jó, ha ötöt tudunk. Nem volt ez mindig így, a rendszerváltáskor még nálunk is volt egy tucatnál több tagból álló zöldújságíró csapat, sőt, még az amerikaival azonos nevű társaság is – mára azonban egyik sincs meg.

2 komment

Címkék: sajtó tájékoztatás környezetvédelmi újságíró

Szmog idején forgalmival ingyen a villamoson

2017.01.30. 06:30 Levegő Munkacsoport

judit-szmog.jpeg

Előbb a Fővárosi Önkormányzat, majd a közlekedésért felelős minisztérium is úgy döntött, hogy szmogriadós területeken és a környékükön utazhasson ingyen a tömegközlekedésen, aki fölmutatja egy olyan jármű forgalmi engedélyét, amely nem közlekedhet a szmogriadó ideje alatt. Amint megtörténtek ezek a szükségintézkedések, megindult a vita arról, hogy szükségesek-e valóban. Az első, ami eszébe jut az embernek, hogy „Fúj, nem elég, hogy az autójával előidézte a szmogot, most még utazhasson ingyen?! Micsoda igazságtalanság!” Meg hogy „Inkább büntetni kellene azt, aki mégis autózik, ahelyett, hogy jutalmazzuk azt, aki nem!” Rögtön előkerült az is, hogy „Hú, ez mekkora bevételkiesés a (budapesti) tömegközlekedésnek!”.

24 komment

Címkék: szmog szmogriadó füstköd

Közvélemény-kutatás és közvélemény-kutatás a Ligetről

2017.01.26. 05:50 Levegő Munkacsoport

Gyakran éri a közvélemény-kutatókat az a vád, hogy a megrendelő kívánságainak megfelelő eredményre törekednek. Minden bizonnyal léteznek ilyen, hamiskártyás közvélemény-kutatások, ám ez nem jelenti azt, hogy a közvélemény-kutatásnak ne léteznének szakmai szabályai. Az a közvélemény-kutató, aki ezek szerint jár el, pártatlan eszközökkel készült, értékes és hasznos eredményt tud felmutatni.

13087506_1208586322492412_7404967008871301390_n.jpg

Nemrég Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz „Milyen oka van azt gondolni, hogy a budapestiek szeretnék a Liget Budapest Projekt megvalósítását — vagy a lakosság több mint kétharmados ellenkezése Önnek semmit sem számít?” " címmel. A képviselő az iránt érdeklődött, vajon ismeri-e miniszterelnök azoknak a reprezentatív közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, amelyek kimutatták, hogy a budapestiek túlnyomó többsége ellenzi, hogy új épületeket húzzanak fel a Városligetben.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem civil szervezet tiszta levegő éghajlatvédelem múzeumnegyed Városliget fák védelme Liget Budai Vár városi fák épületfelújítás Liget projekt Fák védelme Városliget beépítése múzeumprojekt épületek felújítása