HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (2) autómentes nap (2) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (9) BKK bérlet (1) BKV (9) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (4) dugók (2) egészség (4) égetés (3) éghajlatváltozás (14) éghajlatvédelem (13) elektromosautó (3) elektromos autó (2) emisszió (1) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (7) fák védelme (6) Fák védelme (10) falevél (1) Felújítás (1) felújítás (2) fenntartható fejlődés (1) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) gyalogos közlekedés (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (8) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (2) klíma (6) klímamenekültek (2) klímapolitika (1) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (11) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (3) közlekedés (24) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (28) levegőszennyezés (16) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (6) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) Párizsi Megállapodás (1) park (3) parkolás (3) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (4) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (13) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (3) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (9) zöldövezet (2) zöldterület (9) zöld város (4) Címkefelhő

Tavaszi meleg – karácsonykor

2018.01.21. 09:43 Levegő Munkacsoport


Megoldás-e Párizs?

lontayblog1.png

A kép forrása: https://pixabay.com/hu/f%C3%B6ld-globe-v%C3%ADz-t%C5%B1z-l%C3%A1ng-m%C3%A1rka-1023859/

Érzékeljük az éghajlatváltozást

Tíz fok fölötti hőmérsékletet és ragyogó napsütést élvezhettek a kirándulni vágyók karácsonykor. Hó nem volt sehol, de ezt már megszoktuk. A gyerekek a meséskönyvek képein találkoznak a Fehér Karácsonnyal, a nagyobbak Móricz Zsigmond vagy Fekete István regényeiben. A téli jégzajlás a Dunán ma már ritkaságszámba megy, míg az aszályok és áradások tipikussá váltak. Szárnyal a légkondicionáló berendezések piaca az egyre hosszabb ideig tartó kánikulák miatt. Mi is érzékeljük az éghajlatváltozást.

A világ más részein hőhullámok, természeti katasztrófák, új fertőző betegségek, a gleccserek és jégmezők olvadása jelzik az éghajlatváltozást. Ez egyre több ember megbetegedését, halálát okozza: egyre gyakoribbak és erőteljesebbek a természeti csapások, terjednek a fertőző betegségek, és a hőség önmagában is 27-féle módon támadja az emberi szervezetet (1. ábra).

 

flowroot13848-7-8-3.png

1. ábra: A hipertermiáról röviden

Az éghajlatváltozás és általában a környezetszennyezés miatt rohamosan növekszenek a gazdasági károk (2. ábra), illetve a vagyonvesztés.

 lontayblog2.png

2. ábra: Gazdasági veszteségek alakulása a világban a természeti csapások következtében 1980 és 2015 között (milliárd dollár)
Forrás: Munich Re

Az egyéni megfigyeléseket és a médiában megjelenő híradásokat a tudományos megfigyelések is megerősítik. 2014 és 2015 az ismert időjárás-történelem két legmelegebb éve volt, 2017-ben pedig újabb rekordot dönt az emberi üvegházgáz-kibocsátás (4. ábra).

lontayblog3.png

3. ábra: Globális szárazföldi és óceán-hőmérsékleti anomáliák 1880 és 2014 között
Forrás: http://geoawesomeness.com/2014-was-earths-warmest-year-ever-recorded/

Az emberi élőhelyek károsodása újfajta népvándorlást gerjeszt. A fejlődő szegény országok érzékenyebbek az éghajlatváltozásra, de a problémák a klímamigránsok mozgásán keresztül a gazdagabb országokat sem fogják kímélni. Egy friss elemzés szerint az Európába irányuló migráció 2100-ra eléri az évi egymillió főt, és ezt békés eszközökkel lehetetlen lesz fékezni. „Barca vagy barzakh” (Barcelona vagy a halál) – tartják az afrikai családok, akik Európába küldik a fiúgyermekeket, hogy a hazautalt pénzből megéljenek.

lontayblog4.png

4. ábra: Migránsok Melillánál a marokkói-spanyol határon
Forrás: http://www.businessinsider.com/photo-of-moroccan-immigrants-in-melilla-spain-2014-10

Párizs nem állítja meg az éghajlatváltozást

A Párizsi Megállapodást az éghajlatvédelem nagy sikereként értékeltük, bár ahogy Faragó Tibor megfogalmazta „a tárgyaló felek jelentősen eltérő álláspontjai, érdekkülönbségei miatt az elfogadott kompromisszumokkal a Megállapodásban foglalt összes lényegesebb témában csak az általános célokat, az együttműködés kereteit sikerült rögzíteni.”(Magyar Energetika, 2016/1, 8-12. o.) Ezzel együtt elterjedt az a vélemény, hogy a fenntartható fejlődés fő akadálya az éghajlatváltozás, és azt Párizs majd többé-kevésbé megoldja.

Itt kell hátrébb lépnünk és tisztáznunk néhány dolgot.

Az első az, hogy a párizsi cél – a századvégi hőmérséklet-emelkedés korlátozása 2, de lehetőség szerint 1,5°C-ra – teljesíthetőségével kapcsolatban egyre több aggály merül fel. Az elvi, fizikai lehetőség még fennáll, de ennek eléréséhez olyan drasztikus emisszió-csökkentésre lenne szükség, melyet a Föld országai egyelőre nem akarnak végrehajtani. A témával kapcsolatos alapvető tudnivalókat jól összefoglalja a Föld Barátai által kezdeményezett, 2017 októberében publikált tanulmány (magyar nyelvű összefoglalója itt található).

Azt kell megértsük, hogy az éghajlatváltozás nem probléma, hanem tünet. A nem-fenntartható fejlődés – élén a növekvő fogyasztással – tünete. Ilyen tünet a biológiai sokféleség romlása, a talajpusztulás, az édesvíz készletek kimerülése, a környezet elszennyeződése vagy az ökológiai rendszerek sérülése is. A tünetek kezelése csak annyiban hoz eredményt, amennyiben hatással van a tünetet okozó betegségre.

Végtelen növekedés a véges földi rendszerben?

Az ember hatása a Földre a népesség és a fajlagos, egy főre vetített átlagos hatás szorzataként határozható meg. Például az üvegház hatást okozó emberi (ún. antropogén) befolyás az emberek számának és az egy emberre eső átlagos üvegház-gáz mennyiségének szorzatával számítható.

A népesség folyamatosan növekszik (4. ábra). Hátborzongató élmény a Worldometers valós idejű számlálójának nézegetése. Nyolcmilliárd embert a Föld csak úgy tudna eltartani, ha drasztikusan csökkentenénk az anyagi javak fogyasztását. Ha ezt nem tesszük meg, egyensúlyi állapot csak a népesség csökkentésével érhető el. Mégis kevés szó esik erről, mert a téma rendkívül kényes, vallási, kulturális, politikai szempontokat érint. Biztosan a jó irányba tett lépés lenne a nők felemelése, hogy ők határozhassák meg, hogy saját személyes lehetőségeikre is tekintettel hány gyereket akarjanak szülni.

 

lontayblog5.png

5. ábra: A Föld népességének alakulása az elmúlt 1800 évben (forrás: Worldometers)

A fajlagos hatás a fogyasztás mennyiségétől, a javakat és szolgáltatásokat előállító technológiák erőforrás-igényétől és a fogyasztói viselkedéstől függ. Döntő az anyagi fogyasztás mértéke.

Ma a világ népességének nagyobbik része szegény. Ők gazdagok szeretnének lenni, a gazdagok pedig még gazdagabbak. A leggazdagabbak pedig oligarchává akarnak válni. A szegények élete a fennmaradásért folyó harcról szól, és sajnos elterjedt közöttük a hit, hogy az öregkori túlélés legbiztosabb garanciája a sok gyerek. Az ebből következő nagy népszaporulat tovább rontja a túlélési esélyeiket. A szegények között tehát a nagy probléma a túlnépesedés.

A középosztályban és onnan felfelé pedig a nagy probléma a felesleges fogyasztás, a túlfogyasztás. Most, karácsony táján különösen könnyű az eszetlen fogyasztásra példákat találni. Fel kell csak menni bármelyik nagy áruforgalmazó honlapra, hogy lássunk napelemes integető királynőt, sivatagi hószaunát, 3D-s palacsintasütőt (amelyik a kiscicánk vagy a nagymama képére nyomtatott palacsintát csinál), vagy – ez újdonság! – kutyamobilt. (Némi oktatás után a kutyus fel tudja hívni a gazdit, akit a kutyafej-magasságban elhelyezett képernyőről kommunikálni tud vele, ld. az 5. ábrát)

lontayblog6.png

6. ábra: Kutyamobil hirdetés
Forrás: https://iheartdogs.com/new-device-lets-your-pet-call-you/

A fölösleges fogyasztás ugyanúgy igénybe veszi a természeti erőforrásokat, mint a szükséges. Ásványi anyagokból, energiából, mezőgazdasági termékekből csinál szemetet. Erőforrások merülnek ki, munkások milliói halnak vagy nyomorodnak meg, hogy a szükségtelen, idióta termékekhez előteremtsék a nyersanyagokat.

A fölösleges fogyasztás semmiféle igazolható célt nem szolgál. A tehetős emberek karácsonyi ajándékai az első este még jópofák, másnap már rakosgatják őket ide-oda, néhány hét múlva pedig a legtöbbjük megy a szemétbe. A gazdag családokban kiosztott ajándékok 1%-a marad használatban fél év után.

A fölösleges fogyasztás és a csak az egyéni élvezeteket hajszoló életmód mögött ugyanaz a felelőtlen embertípus áll. Ők a világ problémái, őket a Homo Sapiens fennmaradása a legkevésbé sem érdekli. Ezek miatt az emberek miatt szokták feltenni a kérdést a fenntarthatósági munkások, hogy érdemes ezekért harcolni? (Donella Meadows használta a „fenntarthatósági munkások” kifejezést a fenntartható fejlődésért harcoló tudósokra, gondolkodókra, aktivistákra.) Mások azonban úgy vélik, hogy természetesen van egyéni felelősség, de ezek az érzéketlen emberek is termékei a jelenlegi rendszernek.

Mi hajtja a növekedést?

Ma már elegendő tudományos ismeret áll rendelkezésre az anyagi növekedés tarthatatlanságáról. Ennek ellenére a gazdaságban ma a növekedés parancs. Az anyagi növekedés ugyanis az emberek egy szűk csoportjának rövid távon előnyöket biztosít. Ez a csoport nagy befolyással rendelkezik, elérte, hogy a gazdasági teljesítmény mindennél fontosabb indikátora a GDP lett függetlenül attól, hogy a GDP és az életminőség között nincs közvetlen összefüggés. Több ország mutat fel gyors GDP-növekedést, miközben az emberek többsége nélkülözi a biztonságot, az egészséget és az önmegvalósítás lehetőségét. Sokszor azt állítják, hogy a GDP növelésével lehet kezelni a szegénységet, de ez egyszerűen nem igaz. Az UNCTAD tanulmánya szerint a szegénység nem gazdasági növekedéssel, hanem a társadalmon belüli egyenlőtlenség mérséklésével számolható fel.

Érdemes elolvasni az Oxfam tanulmányát is, mely kimutatja: a Föld lakosságának szegényebb felének (3,5 milliárd ember) fogyasztása a világ üvegházhatású gázkibocsátásának mindössze 10%-áért felelős, miközben főleg ők élnek az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett területeken. Ugyanakkor a kibocsátás mintegy 50%-áért az emberiség leggazdagabb 10%-a a felelős. A társadalmon belüli egyenlőtlenségeket a neoliberális gazdaságpolitika tovább fokozta, márpedig nincs fenntartható fejlődés fenntartható társadalom nélkül.

Az anyagi növekedés egy véges rendszerben – a Föld ilyen – törvényszerűen összeomláshoz vezet. Először feszültségek keletkeznek, tünetek jelentkeznek, majd megkezdődik a hanyatlás. A változásokhoz akkor lehet alkalmazkodni, ha azok nem nagyon gyorsak. Kérdés, hogy milyen lesz az előttünk álló hanyatlás dinamikája. Egy biztos: minél későbben kezdjük el az alkalmazkodást, annál kisebb az esélye annak, hogy sikerülni fog.

A fenntartható fejlődés oximoron

A fenntartható fejlődés fogalmát széles körben használjuk, és általában értjük is, hogy mit jelent. Pedig a fenntartható fejlődés – amennyiben fejlődésen az anyagi növekedést értjük – oximoron, vagyis két egymást kizáró, egymásnak ellentmondó fogalom összekapcsolása.

Komoly gondolkodók azon a véleményen vannak, hogy az összeomlás ma már elkerülhetetlen. Érdemes meghallgatni Dennis Meadows mostanában készült nyilatkozatait (például itt). Ha az ember 50 évvel ezelőtt elindult volna a fenntartható úton, ma reális esélye lenne annak, hogy a Homo Sapiens a belátható időben nagy megrázkódtatások nélkül élni tud ezen a bolygón. Ötven évvel ezelőtt azonban az ember inkább a mértéktelen növekedést választotta, hogy rövid távon előnyökre tegyen szert, elhanyagolva a faj hosszabb távú érdekeit.

A környezettudatos viselkedés

Az egyének vagy a gazdasági szereplők környezettudatos, „zöld” viselkedése, mint a zöld beszerzés, a szelektív hulladékgyűjtés vagy a vállalatok ún. felelős magatartása, mind enyhítik az antropogén hatást a Földre. De az alapvető problémát – a mértéktelen anyagi fogyasztást – nem oldják meg. Az emberi hatás elsősorban a fogyasztás mértékétől függ, és csak kis mértékben csökken a zöld viselkedéssel. A tudatos, de tehetős ember szelektíven gyűjti a szemetet, energiatakarékos készülékeket és autót használ, de nagy házban lakik és évente kétszer elmegy a Kanári-szigetekre vagy Új-Zélandra.

A közgazdaságtan az ember fizikai hatásának mérséklésére bevezette a negatív növekedés és a szétkapcsolás koncepcióját. Az utóbbi azt jelenti, hogy a GDP növekedését az anyagi erőforrások használatának növekedése nélkül oldanánk meg. Sajnos egyik koncepció megvalósítására sincs esély, ezek az elképzelések mítoszok.

A mítoszok között stabil helye van a technológia mítoszának is, vagyis annak, hogy a problémákat majd technológiai megoldásokkal kezelni lehet. A történelem nem erre tanít bennünket. A technológiai újdonságok elvileg növelhetik az erőforrás-használat hatékonyságát, csökkentve ezzel az erőforrások iránti igényt. A visszapattanó hatás miatt azonban ebben az esetben (is) hajlamos az ember arra, hogy növelje fogyasztását. (Ha például a gyártók csökkentik az autók fajlagos fogyasztását, az emberek nagyobb autókat vesznek, illetve nagyobb távolságokra utaznak velük.) Még ha nem így lenne is, a hatásfok javítása legfeljebb eltolja az erőforrások kimerülésének időpontját, de nem old meg semmilyen strukturális problémát. A másik gond a technológiákkal, hogy azokat általában az emberek szűk csoportja ellenőrzi, akik nem a közjó érdekében, hanem egyéni gazdasági vagy hatalmi célok szolgálatában működtetik.

Az egyén felelőssége

Az ember versenytársait legyőzve elterjedt a bolygón. Az emberi társadalom növekedése akkor sem állt meg, amikor az ember már legyőzte versenytársait. Ez a növekedés az élettér károsodását idézi elő. Két út maradt az ember számára: nagyobb időhorizonton gondolkodva mérsékeli hatását a Földre, biztosítva ezzel a későbbi nemzedékek életfeltételeit, vagy igyekszik rövid távon a legnagyobb nyereségre szert tenni. Ma ez utóbbinak vagyunk tanúi. Az „ember” viselkedése sok-sok egyén viselkedésén múlik, és úgy tűnik, hogy az emberi jellemnek a rossz elemei kerülnek ma az előtérbe, mint az önzés, a mohóság és a kíméletlenség. Nem azok az elemek, melyek a törzsfejlődés során sikeressé tették ezt a fajt, mint például az együttműködés képessége vagy az utódok iránti felelősség. Ma a más emberek, a természet és a későbbi nemzedékek iránti szolidaritásnál előbbre van az anyagi mohóság. Nem éri meg efféle kérdésekkel foglalkozni, mert a ráfordított idő nem hozza meg a profitot – mondják sokan, pedig nekik is vannak gyerekeik.

A reziliencia segíthet

Sem az éghajlatváltozás, sem a fenntartható fejlődés más területein „nem jön ki a matematika”, ha a véges földi rendszerben az ember által generált fizikai hatások tovább növekednek. Hanyatlás jön elkerülhetetlenül, melynek következtében az egyéneket és a társadalom csoportjait csapások érik. Konstruktív viselkedéssel és reziliencia kifejlesztésével lehet a túlélési esélyeket javítani.

A reziliencia azon jellemzőket foglalja magában, amelyek elősegítik a veszélyeztetett életkörülmények ellenére történő sikeres alkalmazkodást, enyhítik a stressz negatív hatásait és lehetővé teszik a változásokkal szembeni adaptív megküzdést. A reziliencia aktív magatartás, szemben a rezisztenciával (ellenálló képességgel). A rezisztens egyed elvisel bizonyos hatásokat, míg a reziliens nem csak elviseli a hatásokat, de megerősödve kerül ki belőlük.

A reziliens egyed képzett, van tűrőképessége, tud alkalmazkodni és tud cselekedni. Cselekvéséhez rendelkezésre állnak anyagi erőforrások is.

A reziliens országnak ütőképes gazdasága van, vállalatai innovációra képesek, közügyei átláthatóak és korrupciómentesek. Védelmi képességei megfelelőek. Rendelkezésére állnak kidolgozott adaptációs tervek.

A társadalmi egyenlőtlenségekkel terhelt, innovációra alkalmatlan gazdaságú, nem demokratikus politikai berendezkedésű, korrupt közéletű országok esélyei rosszak a túlélésre egy hanyatló időszakban.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

 

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás fenntartható fejlődés

Lassan járj, tovább élsz – egy kutatás margójára

2018.01.05. 06:23 Levegő Munkacsoport

raday.jpg

Egy átfogó nemzetközi felmérésben korábbi tanulmányok alapján értékelték, milyen hatása van a légszennyezésnek a különféle közlekedési módok használóira. A kutatás eredményei szerint az egyes szennyező anyagok (elsősorban a szálló por, korom, szén-monoxid, nitrogén-dioxid) eltérő koncentrációban érik el a más-más módon közlekedőket. Sok esetben az autósok a legveszélyeztetebbek, de például az ülepedő port leginkább a kerékpárosok lélegezték be.

Az egészségügyi hatások figyelembe vételéhez azonban nem elég csak a levegőminőséget értékelni, hiszen a légzésintenzitás más egy aktívan közlekedő kerékpáros vagy gyalogos, illetve egy autóban vagy buszon ülő ember esetén.

Az átfogó vizsgálat eredményei összességében azt a kerékpárosok és a gyalogosok számára szomorú eredményt adták, hogy ők veszítenek a legtöbbet azzal, hogy tüdejüket a város levegőjének szűrésére használják. A fokozott fizikai aktivitás miatti intenzívebb légzés által egyértelműen ők szívnak a legtöbbet a – nagyrészt a motorizált közlekedők által – szennyezett levegőből, így az emiatt bekövetkező életévvesztés is őket érinti jobban.

Ha viszont figyelembe vesszük a mozgás egészségmegőrzésben betöltött szerepét is, annak hatása nemcsak ellensúlyozza, hanem át is fordítja a szennyezett levegő miatt bekövetkező életévvesztés hatását, így az aktív közlekedési módok összességében egészségmegőrző hatásúak a vizsgált nagyvárosi területeken. A tanulmány szerint a gyalogos közlekedés nyeresége egy 20-39 év közötti személynél négy év is lehet; a kerékpárosoknál valamivel kevesebb, egy-két életév lehet a nyereség.

Ezek az eredmények csak az átlagot mutatják, amitől a konkrét esetek jelentősen eltérhetnek. Nagyon fontos a mikrokörnyezet hatása: érdemes a kevésbé szennyezett területeket (például a parkokat, a gépjármű-forgalom sodorvonalán kívül eső kerékpársávokat) használni; illetve az erősen szennyezett napokon már célszerű kerülni a fokozott fizikai aktivitással járó közlekedést.

Jók az ilyen összefoglaló tanulmányok, a számok sok dologra rávilágíthatnak, például a tanulmány kihozta azt is, hogy a légszűrővel szerelt autók jobbak – az utasok szempontjából.

De a hasonló tanulmányok alapfelvetései korlátok közé is zárják gondolkodásunkat. Jómagam kerékpárral közlekedem a Belvárosban, és ha az az eredmény jött volna ki, hogy a biciklizés egyéni veszteséget okoz, az sem lenne elég ok arra, hogy kocsiba üljek és részese legyek a nagy össznépi kölcsönös fullasztásnak. Jó tudni a számokat, de a legfontosabb, hogy ezek ismeretében minél többen tegyék le autójukat a rövidtávú kényelmi szempontjaik ellenére.

Technokrata (és egyéni szinten működő) megoldás a jobb légszűrő szerelése autókba, vagy a kerékpárosok, gyalogosok maszkosítása, de társadalmi szinten sokkal egyszerűbb visszavenniük a városaikat az ott élőknek az oda betolakodott vasszörnyektől.

Pál János
a Levegő Munkacsoport önkéntese

2 komment

Címkék: légszennyezés kerékpározás levegőszennyezés gyalogos közlekedés

Bízhatunk-e a negatív emissziókban?

2017.12.27. 10:49 Levegő Munkacsoport

 gp0stouom.jpg 

A politikai tétlenség miatt kerültek napirendre a negatív emissziók

Az éghajlatvédelemben emissziónak nevezzük az üvegházhatású gázok (ühg-k) kibocsátását a levegőbe. A negatív emisszió pedig ennek az ellentétje: a korábban kibocsátott ühg-k kivonása a levegőből.

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem negatív emissziók

Lehet-e a közautózás a saját autótartás alternatívája Budapesten?

2017.12.17. 08:38 Levegő Munkacsoport

kozauto.jpg

Sokféle megoldás terjed a világban a közösségi autóhasználatra, egyiknek ez, másiknak az az előnye, mindegyik más és más célra optimális. Ha azt akarjuk, hogy az emberek, cégek saját gépkocsi vásárlása helyett az alkalmankénti autóbérlést, vagyis a közautózást válasszák Budapesten, mindegyik formára szükség lesz.

36 komment

Címkék: közautó autómegosztás

Az EU céljai nincsenek összhangban a Párizsi Megállapodással

2017.12.06. 08:16 Levegő Munkacsoport

fire.jpg

Még ha sikerül is teljesíteni az előző írásomban már említett 2030-as célokat, Európa nem fog megfelelni a Párizsi Megállapodásban kitűzött 1,5°C-os követelménynek. A jogalkotási folyamat napirendjén lévő célok nem elég ambiciózusak.

2 komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem Párizsi Megállapodás

Uniós szintű éghajlatvédelmi célok tagállami kötelezettségek nélkül

2017.12.01. 21:24 Levegő Munkacsoport

screenshot_3.jpg 

Európa mindig is az egyik vezető ereje volt az éghajlatváltozás elleni globális küzdelemnek. Példamutató klímapolitikát alakított ki, nagy szerepet vállalt a Párizsi Megállapodás létrehozásában. E mögött az áll, hogy az európai polgárok hisznek a tudománynak és kevésbé hagyják magukat hamis információkkal félrevezetni.

Szólj hozzá!

Címkék: klímapolitika éghajlatvédelem

Tisztviselői ellenállás

2017.11.24. 10:44 Levegő Munkacsoport

zona.jpgVan egy angol sorozat, az Igenis miniszter úr! , ami azt mutatja be szatírikus eszközökkel, hogyan vezeti az orránál fogva a tisztviselői kar a választott politikai tisztségviselőket. Ebben jeleskednek magyarországi tisztviselők is, legalábbis ezt tapasztaltam negyed évszázada a Fővárosi Közgyűlésben. Két jellemző tapasztalatról is beszámolhatók. Az egyik a dobozos üdítős és sörös dobozok betétdíjával kapcsolatos. Próbáltam elérni, hogy a Főpolgármesteri Hivatal illetékes ügyosztálya csináljon erre egy javaslatot. Addig-addig piszkáltam őket, míg az orrom alá dugtak egy állásfoglalást a Környezetvédelmi Minisztériumból, miszerint önkormányzatnak erre nincs törvényi felhatalmazása. Arra pedig már igazán nem kérhettem őket, hogy a szükséges tövénymódosításra is dolgozzanak ki javaslatot, ugye? Nem hiszem, hogy rajtuk múlott volna, hogy mára mégis lett betétdíja sörös doboznak.

24 komment

Mit nyerhet az éghajlat az Európai Bizottság személyautó-emissziós javaslatával?

2017.11.17. 15:28 Levegő Munkacsoport

Vendégposzt

Előrehozott karácsonyi ajándék az autóiparnak az Európai Bizottság legújabb javaslata a személyautók és a furgonok levegőszennyezésének szabályozására 2030-ig. A kötelező nulla-emissziós autóeladási cél kivételét a javaslatból és az ambiciózusnak nem nevezhető 3%-os éves előrehaladási ütemet az autógyártók lobbija hozta össze az utolsó pillanatban. Šefčovič alelnök és a csomagot kidolgozó biztosok, Cañete, Bulc és Bieńkowska korábban egyetértettek egy bizalomra és döntően a nulla kibocsátású gépkocsik eladási célját túlteljesítő autógyártóknak járó jóváírásra és a nem teljesítők szankcionálására épülő rendszerben. A csomag már éppen készen lehetett, mikor a beavatkozás az utolsó pillanatban felhígította azt.

8 komment

Címkék: autógyártók emisszió személyautó szén-dioxid T&E

Budapest közlekedéséről ugyanúgy gondolkodnak a lakosok, mint a város vezetői?

2017.11.04. 06:13 Levegő Munkacsoport

Budapest közlekedésével kapcsolatban állított össze kérdőívet a Levegő Munkacsoport a 2017. évi Autómentes nap alkalmából. A szervezet munkatársai a gépjármű-forgalom elől lezárt Andrássy úton kérték meg az arra sétálókat, válaszoljanak arra, milyen változásokat szeretnének.

rakoczi.png

Szólj hozzá!

Címkék: közlekedés parkolás környezetvédelem légszennyezés négyes metró autómentes nap metrófelújítás dugódíj levegőszennyezés közlekedéstervezés BKV BKK károsanyag-kibocsátás metró felújítás alacsony kibocsátású övezetek alacsony kibocsátású övezet

Egy budapesti csecsemő naponta egy cigaretta füstjének megfelelő szennyet szív be

2017.10.27. 06:35 Levegő Munkacsoport

A csehországi Ostravában tartotta első megbeszélését a tisztább levegőért küzdő három civil szervezet, a Levegő Munkacsoport, a cseh Čisté nebe (Tiszta Égbolt) és a lengyel Warszawski Alarm Smogowy (Varsói Szmogriadó). A Visegrádi Alap által támogatott projekt keretében tartott rendezvény előadásaiból az alábbiakban a lengyelekét ismertetjük, ami – úgy véljük – komoly tanulságokkal szolgálhat számunkra is. 

varso.png

3 komment

Címkék: közlekedés egészség környezetvédelem szmog légszennyezés tájékoztatás halálozás fűtés szmogriadó megújulók levegőszennyezés szemétégetés füstköd lignit károsanyag-kibocsátás részecskeszennyezés PM2.5 ultrafinom por PM10