HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) alacsony kibocsátású övezet (1) alacsony kibocsátású övezetek (1) atomenergia (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (1) autótesztelés (2) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (2) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (6) BKV (6) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (1) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (3) dugók (2) egészség (2) égetés (3) éghajlatváltozás (9) éghajlatvédelem (8) elektromosautó (3) elektromos autó (2) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (5) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (6) Fák védelme (9) fák védelme (5) Felújítás (1) felújítás (1) füstköd (1) fűtés (3) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) halálozás (1) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (6) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (1) klíma (5) klímamenekültek (2) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (8) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (2) közlekedés (20) közlekedéstervezés (11) Közösségi kert (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (25) levegőszennyezés (13) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (5) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metró felújítás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) négyes metró (2) nyári programok (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) park (3) parkolás (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (1) PM2.5 (1) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (3) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (1) szelektív (1) szemétégetés (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (2) szmogriadó (1) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) tájékoztatás (1) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (12) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (2) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (8) zöldövezet (2) zöldterület (8) zöld város (4) Címkefelhő

Magyarországon a légszennyezés is erősödik

2017.02.26. 07:25 Levegő Munkacsoport

 

Már hat hazai mérőállomáson haladta meg 35-nél több napon az egészségkárosító részecskeszennyezés az egészségügyi határértéket, ami az utóbbi években rekordnak számít. Bár jogszabályok előírják, hogy ilyenkor haladéktalanul intézkedéseket kell hozni a szennyezés csökkentésére, a kormány és az érintett önkormányzatok tétlenkednek.

Előírja az Európai Parlament és a Tanács 2008/50/EK irányelve a környezeti levegő minőségéről, hogy „Az emberi egészség védelme érdekében (…) A tagállamok biztosítják, hogy zónáikban és agglomerációikban a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, PM10, ólom és szén-monoxid szintje nem lépi túl a XI. mellékletben meghatározott határértékeket.” (13. cikk (1)). A XI. melléklet szerint mérőállomásonként legfeljebb 35 olyan nap lehet egy naptári évben, amikor a szálló por (PM10) napi átlagos koncentrációja magasabb, mint 50 mikrogramm köbméterenként. Megnéztük, hogyan állunk 2017. február 21-én. Sajnos már hat állomáson is sikerült túlszárnyalni ezt a határértéket, kettő pedig a határon van, pedig hol van még az év vége! Tehát február 21-ig Sajószentpéter 44 nap, Kazincbarcika 43 nap, ÉMI mobil 1 (idén január 12-e óta Putnokon mérnek vele) 42 nap, Miskolc, Búza tér 38 nap, Miskolc, Alföldi 37 nap, Vác 36 nap. A határon volt Salgótarján (35 nap) és a budapesti Széna tér (34 nap)

Tavaly, tavalyelőtt a mérőállomások nem mutattak ilyen rossz helyzetet. Már azt hihettük, hogy a Kisméretű Szálló Por (PM10 részecske) Csökkentés Ágazatközi Intézkedési Programja sikeres végrehajtásának köszönhetően javul hazánk levegőjének minősége. De nem. Lehet, hogy inkább csak kegyes volt hozzánk az időjárás az utóbbi években, idén viszont nem az, de az is lehetséges, hogy azért lehetett javulást kimutatni, mert túl sokszor nem működtek a mérőállomások. Svájci támogatásból többszöri nekifutásra mostanra sikerült végre korszerűsíteni a mérőhálózatot, bár például Salgótarjánból még idén is csak január 12. óta van PM10 adat. De hozzájárul a magasabb levegőszennyezettséghez az is, hogy az olcsó üzemanyag pazarlásra csábít, a hideg tél pedig intenzívebb fűtésre kényszerít.

Így állunk, pedig az intézkedési programot tartalmazó kormányhatározat 2011 őszi elfogadása óta már több mint öt év telt el! Mennyi mindent tehetett volna a kormányzat ez alatt azért, hogy kevésbé legyünk kiszolgáltatva az időjárás szeszélyének! Betilthatta volna a lignit és más – háztartási tüzelőanyagnak nehezen nevezhető – szenek eladását a lakosságnak. Kiterjeszthette volna a lakossági tűzifaprogramot, arról is gondoskodva, hogy minden kályhába száradt tűzifa kerüljön. De gondoskodhatott volna arról is, hogy akinek feladata, az szerezzen érvényt a hulladékégetés tilalmának, és általánosan betilthatta volna az avarégetést is. A lakossági hőszigetelési program keretét is már régen meg kellett volna többszörözni annak érdekében, hogy a lehető legtöbb épület fűtése legyen megoldva a mainál jóval kevesebb tüzelőanyaggal és légszennyezéssel. 

A Nemzeti Közlekedési Hatóság is beindíthatta volna a gépkocsik kipufogógázának ellenőrzését a forgalomban. Ha csak a legjobban füstölő autók megállításával kezdik, és fokozatosan terjesztik ki az ellenőrzést a többi gépkocsira is, pár év alatt komoly eredményt lehetett volna elérni. Mellékhatásként talán sok ember kedve elment volna akár attól, hogy leharcolt 10-15 éves import autót vegyen, aminek a kipufogórendszerét sokba kerül kijavítani, akár attól, hogy lazán kiiktassa a kipufogógázt tisztító részegységeket.

Vagy ott van az alacsony kibocsátású zóna. Évek óta szorgalmazza nemcsak a Levegő Munkacsoport, de a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium is, hogy az önkormányzatok jelöljenek ki zónákat, ahova ócska autóval egyszerűen nem szabad behajtani. 2011-ben a Fővárosi Közgyűlés a szmogriadó-rendelet módosításával együtt feladatául is adta a főpolgármesternek, hogy készíttessen tanulmányt ilyen zónák kijelöléséről Budapesten. De öt év kevés volt arra, hogy akár egyetlen ilyen zónát is kijelöljenek Budapesten. A gépkocsik átlagéletkora pedig csak nő. Ráadásul egy-két év, és itt van a nyakunkon az állam által támogatott villanyautódömping az EU gazdagabb országaiban, amitől hirtelen drasztikusan esik majd a régebbi dízelgépkocsik ára. Most kell(ene) olyan – szállópor-mentes – környezetet kialakítani, ahova nem érdemes ilyet importálni, mert amikor már egymás érik az autószállító trélerek az M1-en, akkor késő lesz.

Mit válaszolunk az Európai Bizottságnak, amely rendszeresen számon kéri, mit is tettünk a levegő tisztaságáért, a 2008/50/EK rendeletben foglaltak érvényesítéséért. Nem biztos, hogy elég lesz azt mondani, hogy a levegő ugyan koszos, de „Magyarország erősödik!”.

vamá

 

12 komment

Címkék: levegőszennyezés mérőállomás PM10

Öt év alatt ennyit nőtt Liget projekt költsége

2017.02.23. 07:16 Levegő Munkacsoport

liget_koltseg2-02.jpeg

Most, hogy a budapesti népszavazások korát éljük, érdemes lenne mégis megkérdezni a városlakókat egy 4-es metró nagyságrendű beruházásról – különösen, ha az úgy hízik, mint egy kisgömböc.

Az ábrát készítette:
Bardóczi Sándor tájépítész, a Levegő Munkacsoport elnökségi tagja

25 komment

Címkék: Városliget Liget projekt

Ad a Közút a látszatra!

2017.02.17. 07:11 Levegő Munkacsoport

Fennállása óta szorgalmazza a Levegő Munkacsoport a tehergépkocsik útdíját, nem mint feneketlen pénzeszsákét, hanem mint forgalomszabályozó eszközét. Azt mondjuk, hogy legyen az útdíj a megtett kilométerrel és a levegőszennyezéssel arányos. A díjszabás pedig olyan, hogy a teherautósnak az autópályán haladás érje meg legjobban, így legalább nem teszi tönkre a házakat a rezgés, és nem ömlik az emberek arcába a korom, a nitrogéndioxid és a kipufogógáz többi mérgező anyaga. 2013-ban, négy éve nem ilyen útdíjat vezettek be. A döntéshozók tartották magukat ahhoz, hogy az útdíjnak a pénzforrás-teremtő ereje legyen a legnagyobb, az emberi egészség, az épített környezet megóvása nem érdekelte őket. Hiába hívtuk fel a figyelmet az ingyenes alsóbbrendű utak fokozódó igénybevételére, vagy arra, hogy ha olcsóbb lesz a párhuzamos főút, mint az autópálya, akkor arra mennek majd a tehergépkocsik. A válasz az volt, hogy majd táblákkal kitiltják őket az ingyenes elkerülőutakról. Arról már nem esett szó, hogy a táblás tiltás magától nem hatályosul, azt ki kell kényszeríteni. Akár minden tábla mellé állíthatnának egy rendőrt, akkor is lennének, akik a nem fizetős utakra tévednek.

tokajkamion3.jpg

Most mintha fény gyulladt volna a döntéshozók fejében: rájöttek, hogy nem jó az, ha a kamionok – a 20 tonnánál nagyobb össztömegű tehergépkocsik – a településeken száguldanak keresztül ott is, ahol választhatnák az autópályát. Legalábbis a Magyar Közút január ötödiki közleménye szerint meghallották a „különböző szintű (lakossági, országgyűlési képviselői, ombudsmani)” panaszokat „az új útdíj rendszer bevezetése óta a főúti szakaszokon tapasztalható teherforgalom-növekedésre és az ebből származó környezetterhelésre”. Vizsgálatot indítottak, és kiderült, hogy „a teherforgalomnak a főutakról a gyorsforgalmi hálózatra történő leghatásosabb átterelése az egyes főúti szakaszok forgalomkorlátozásával érhető el”.

A vizsgálat nem lehetett valami nagyon alapos, mert egy tokaji lakos nemrég pert nyert a Magyar Közút ellen egy hasonlóan táblásított útszakasz védetlensége, az ott száguldozó kamionok miatt. A közleményben is benne van, hogy „Az érintett településeken működő vállalkozások számára a tilalom hatálya alá eső, a tiltott szakaszokat nem áruszállítás céljából igénybevevő teherjárművek közlekedéséhez a Magyar Közút Nonprofit Zrt. megyei igazgatóságai éves behajtási engedélyt fognak kiadni.” Nos, birtokomban van a lista, miszerint 2015-ben ezernél is több kamion bármikor végigdöngethetett ilyen engedéllyel Tokajban a 38-as út táblával védett szakaszán…

Az engedékeny engedélykiadási politika ismeretében különösen nehezen hihető, hogy a döntéshozók még ma is, 26 évvel a rendszerváltás után jobban bíznának a tiltó táblában, mint a piaci megoldásban, vagyis egy olyan útdíjrendszerben, amitől a teherautók tódulnak a minél magasabb rendű utakra. Valószínűleg nem is a lakosság megvédése lebegett azok szeme előtt, akik ezeket az új táblákat kihelyeztetik, hanem a bevételnövelés!

Ugyanis az is jelentős bevételtöbblettel jár majd az útdíjszedőnél, ha csak az útdíjbevétel jelentős részét befizető külföldi kamionokat sikerül átszoktatni a drágább autópályára a párhuzamos főutakról (az arra járó magyarok ugye engedélyt kapnak a tábla figyelmen kívül hagyására). Igaz, ezzel az érintett főúti szakaszok terhelése valamelyest csökken, csakhogy a 20 tonnánál kisebb tömegű tehergépkocsik mind ott maradnak. Márpedig azok kipufogójából jóval több méreg kerül a levegőbe, mint a nemzetközi forgalomban járó korszerű kamionokéból.

Akkor talán hinni lehetne abban, hogy a döntéshozókat érdekli az emberek vagyonának, egészségének a védelme, ha a teherautók útdíjának a környezetterhelési összetevője nem NULLA forint lenne, hanem annak a kárnak az értéke, amit okoznak a házakban a rezgéssel és az emberek egészségében a sok méreggel, ami kipufog belőlük. Na de így?

vamá

Fotó: http://www.tokaj.hu/hirek/zonasitottak-tokajt/

4 komment

Címkék: kamion útdíj

Mennyibe kerül egy mázsa lignit? És mennyibe fáj?

2017.02.07. 06:32 Levegő Munkacsoport

Megszokhattuk, hogy a különböző tüzelőanyagoknak megvan az ára, és azt megfizetjük értük. Azonban ez egyáltalán nem egyenlő azzal a költséggel, amit eltüzelésükkor a társadalom egészére rovunk. Azaz a fűtés sokkal többe fájhat, mint amennyibe kerül.

wp_20170203_08_18_37_pro.jpg

Egy átlagos magyarországi háztartás, amely fával, illetve lignittel fűt, száraz fa használata esetén 200.000 forintot, nedves fa esetében 300.000 forintot, a lignit esetében 150.000 forintot fizet évente, amikor megvásárolja a fűtőanyagot. (A nedves fából sokkal többet kell vásárolni, mint szárazból, hogy az adott mennyiségű hőt termelje.1) Ezek az anyagok viszont a légszennyezésen keresztül környezeti és egészségi károkat okoznak, amelyeknek szintén jelentős a költsége. A Levegő Munkacsoport kiszámolta, hogy ez a tényleges költség a következőképpen alakul: száraz fa esetében 365.000 forint, a nedves fánál 630.000 forint, a lignitnél pedig 700.000 forint.

Bár az illegális fűtés (műanyag és egyéb hulladékok égetése) mértékére és költségeire nincsenek számszerű adataink, azt tudjuk, ennek az egészségkárosító hatása többszöröse a lignitének. Ha csak azt feltételezzük, hogy az illegális égetésből származó légszennyezési költség a lignitének csupán a kétszerese, akkor is 1.100.000 forintot kapunk. Más szavakkal: ha egy háztartás a fűtését hulladékokkal „oldja meg”, akkor az neki közvetlenül nulla forintba kerül, azonban a társadalomnak évente több mint egymillió forintjába.

Hogyan jöttek ki ezek a számok? Honnan tudjuk ezt ennyire pontosan? Íme a számolásunk részletes leírása:

A fűtés során képződő, a levegőt szennyező anyagok közül csak a legnagyobb mennyiségben előfordulók (CO2, NOX, SO2, PM2,5) hatásának forintosítására vállalkoztunk. A kisebb mértékben légkörbe kerülő, de komoly egészségkárosító hatású egyéb vegyületek (például a poliaromás szénhidrogének, PAH-ok) és nehézfémek hatásait a szükséges adatok hiánya miatt nem tudtuk számításba venni. (Ezért az a környezeti és egészségi károk költsége minden bizonnyal jóval magasabb, mint amit a számításainkban kimutattunk.)

Az egy lakásra jutó szennyezőanyag-kibocsátási mennyiségeket jellemzően Szuhi Attila egy vonatkozó2 tanulmánya alapján számoltuk. A nemzetközi adatok alapján a Dorogi-medencében végzett számítások szerint egy fával fűtött lakás éves NOx-kibocsátása 6,62 kg; míg a PM2,5 évi 50 kg/év szennyezéssel számolhatunk3. Az EMEP/EEA4 adatainak a figyelembevételével az SO2 esetén éves szinten 1,56 kg kibocsátást feltételeztünk.

Nyersfa égetése esetén a száraz fához képest fele akkora (7 MJ/kg) fűtőértéket feltételeztünk, ami ugyanannyi fa elégetése esetén kétszeres mértékű légszennyezést okoz.

Szuhi tanulmánya csak érintőlegesen foglalkozik a lignittel, így annak tényleges levegőszennyezési adatait több tanulmány5,6 és cikk felhasználásával, saját számításokkal becsültük.

Egy lakás átlagos hőigényét (Szuhi adatai felhasználásával) fűtési módtól függetlenül egységesen 77,88 GJ/év értéknek tekintettük.

A széndioxid-kibocsátást csak a lignitnél vettük figyelembe, mivel a fát megújuló energiaforrásnak tekintik. (Bár ezt sokan vitatják, de ebbe a vitába itt nem kívánunk belefolyni.)

A fentiek alapján egy fával vagy lignittel fűtő átlagos magyar lakás éves szennyezőanyag-kibocsátását az 1. táblázatban foglaltuk össze.

1. táblázat: Egy lakás éves fűtése során átlagosan kibocsátott szennyezőanyag (kg/év)

NOX
PM2,5
SO2
CO2
Száraz fa
6,6
50
1,6
Nedves fa
13
100
3,1
Lignit
77
40
180
15.000

 

Eddig tehát a szennyezőanyag-kibocsátások. De hogyan számolhattuk ki a társadalmi költségeket? Ehhez az Európai Bizottság megbízásából készült kutatás7 eredményeit vettük alapul – Magyarországra vonatkozó adatok híján Ausztriára és az EU-15-re vonatkozó értékeket használtuk fel. A széndioxid-kibocsátás értékét a CE Delft tanulmánya8 alapján számoltuk. Az adatok felhasználása (forintra és jelenértékre váltás) során az árfolyam mellett figyelembe vettük az infláció és a vásárlóérték hatásait is. Az egyes vizsgált szennyező anyagok kibocsátásának fajlagos költségeit a 2. táblázatban közöljük.

2. táblázat: Egyes szennyező anyagok kibocsátásának társadalmi költsége

Szennyezőanyag
NOX
PM2,5
SO2
CO2
Fajlagos költség, Ft/kg
1200
3083
1350
5,93

 

A termékek piaci ára jelentős mértékben eltér a beszerzési helytől és a szállítás módjától függően, így a következő, nagyjából átlagos értékekkel számoltunk: száraz fa 35 Ft/kg, nedves fa 27 Ft/kg, lignit 15 Ft/kg.

Számításaink eredményeként a 3. táblázatban látható piaci és társadalmi költségeket kaptuk a felhasznált tüzelőanyag függvényében.

3. táblázat: A fával és lignittel történő fűtés költségei, Ft/év/háztartás
(szakértői becslés)

Tüzelőanyag
Piaci ár (áfával)
Légszennyezés költsége
Összes költség
Fa (száraz)
200.000
165.000
365.000
Fa (nedves)
300.000
330.000
630.000
Lignit
150.000
550.000
700.000

 

A táblázat adataiból látható, hogy a nedves fával fűtés csaknem kétszer akkora költséget okoz, mint a száraz fával fűtés, a lignit eltüzelése pedig még ennél is jóval nagyobbat.

Pál János

 
1 Ld. http://futsokosankampany.hu/fa#tartalom
2 Szuhi Attila 2013: A levegőkörnyezet területi tervezése a Dorogi-medence példáján. Doktori (phd) értekezés. Budapest
3 Fuel combustion in stationary sources, http://www.iiasa.ac.at/~rains/PM/docs/documentation.html
4 Air pollutant emission inventory guidebook 2009. – small combustion. – EEA, Copenhagen. 2009, http://www.eea.europa.eu/publications/emep-eea-emission-inventory-guidebook-2009 .
5 Koós Tamás, Erdélyi János, Szűcs István 2012: Csernely község közintézményei hőigényét ellátó melegvíz-kazánok hatékonyságának javítása, biomassza tüzelésűvé alakítása 1. rész. Anyagmérnöki Tudományok, 37. kötet, 1. szám (2012), pp. 219–227., http://www.matarka.hu/koz/ISSN_2063-6784/37k_1_2011/ISSN_2063-6784_37k_1_2011_219-227.pdf
6 Lenkei Péter: Lignitárusítással az egészségünkre tör a Mátrai Erőmű, https://www.levego.hu/kapcsolodo-anyagok/lignitarusitassal-az-egeszsegunkre-tor-a-matrai-eromu
7 Estimates of the marginal external costs of air pollution in Europe, http://ec.europa.eu/environment/enveco/air/pdf/betaec02a.pdf
8 CE Delft: Handbook on estimation of external costs in the transport sector, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/doc/2008_costs_handbook.pdf Update of the Handbook on External Costs of Transport, http://ec.europa.eu/transport/sites/transport/files/themes/sustainable/studies/doc/2014-handbook-external-costs-transport.pdf

15 komment

Címkék: tűzifa légszennyezés költség fűtés lignit

Vörös listán a környezetvédelmi újságíró

2017.02.03. 06:44 Levegő Munkacsoport

Bár a környezetvédelmi szempontok feszegetése olykor vörös posztó a hatalom gyakorlóinak szemében, most azonban nem posztóról, hanem a kihalással veszélyeztetett fajok Vörös Listájáról van szó. Ezen szerepelhetne az újságíróknak ez a – mifelénk mindig is ritka - alfaja.

voros_konyv.jpg

Az 1990-es években szerencsém volt részt venni az amerikai Környezetvédelmi Újságírók Társasága által szervezett éves konferencián, olyan 800 kolléga futott össze. Nyilván nem mindenki jött el, vagyis óvatosan becsülve is lehettek vagy dupla ennyien a környezetvédelmi témákra szakosodott kollégák. Odaát harmincszor nagyobb a népesség, tehát ha idehaza fel tudnánk mutatni ötven ilyen zsurnalisztát, állnánk az összeghasonlítást. De, attól tartok, jó, ha ötöt tudunk. Nem volt ez mindig így, a rendszerváltáskor még nálunk is volt egy tucatnál több tagból álló zöldújságíró csapat, sőt, még az amerikaival azonos nevű társaság is – mára azonban egyik sincs meg.

2 komment

Címkék: sajtó tájékoztatás környezetvédelmi újságíró

Szmog idején forgalmival ingyen a villamoson

2017.01.30. 06:30 Levegő Munkacsoport

judit-szmog.jpeg

Előbb a Fővárosi Önkormányzat, majd a közlekedésért felelős minisztérium is úgy döntött, hogy szmogriadós területeken és a környékükön utazhasson ingyen a tömegközlekedésen, aki fölmutatja egy olyan jármű forgalmi engedélyét, amely nem közlekedhet a szmogriadó ideje alatt. Amint megtörténtek ezek a szükségintézkedések, megindult a vita arról, hogy szükségesek-e valóban. Az első, ami eszébe jut az embernek, hogy „Fúj, nem elég, hogy az autójával előidézte a szmogot, most még utazhasson ingyen?! Micsoda igazságtalanság!” Meg hogy „Inkább büntetni kellene azt, aki mégis autózik, ahelyett, hogy jutalmazzuk azt, aki nem!” Rögtön előkerült az is, hogy „Hú, ez mekkora bevételkiesés a (budapesti) tömegközlekedésnek!”.

24 komment

Címkék: szmog szmogriadó füstköd

Közvélemény-kutatás és közvélemény-kutatás a Ligetről

2017.01.26. 05:50 Levegő Munkacsoport

Gyakran éri a közvélemény-kutatókat az a vád, hogy a megrendelő kívánságainak megfelelő eredményre törekednek. Minden bizonnyal léteznek ilyen, hamiskártyás közvélemény-kutatások, ám ez nem jelenti azt, hogy a közvélemény-kutatásnak ne léteznének szakmai szabályai. Az a közvélemény-kutató, aki ezek szerint jár el, pártatlan eszközökkel készült, értékes és hasznos eredményt tud felmutatni.

13087506_1208586322492412_7404967008871301390_n.jpg

Nemrég Sallai R. Benedek LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdést intézett Orbán Viktor miniszterelnökhöz „Milyen oka van azt gondolni, hogy a budapestiek szeretnék a Liget Budapest Projekt megvalósítását — vagy a lakosság több mint kétharmados ellenkezése Önnek semmit sem számít?” " címmel. A képviselő az iránt érdeklődött, vajon ismeri-e miniszterelnök azoknak a reprezentatív közvélemény-kutatásoknak az eredményeit, amelyek kimutatták, hogy a budapestiek túlnyomó többsége ellenzi, hogy új épületeket húzzanak fel a Városligetben.

Szólj hozzá!

Címkék: környezetvédelem civil szervezet tiszta levegő éghajlatvédelem múzeumnegyed Városliget fák védelme Liget Budai Vár városi fák épületfelújítás Liget projekt Fák védelme Városliget beépítése múzeumprojekt épületek felújítása

Csak a szegények szennyeznek?

2017.01.24. 06:50 Levegő Munkacsoport

A fűtési légszennyezés több mint 70 százalékának nem a szegénység az oka, hanem az ismerethiány, a felelőtlenség, a nemtörődömség.

img_2498_tornanadaska_falopas.JPG

Köszönet illeti Révész Sándort azért, hogy Légűr és légméreg című írásában ismételten felhívta a figyelmet a levegőszennyezés okozta súlyos ártalmakra, és elismerően szólt a Levegő Munkacsoport környezetvédelmi tevékenységéről. Ugyanakkor néhány tévedését szeretnénk kijavítani.

Elöljáróban el kell mondanunk, hogy aligha van Magyarországon olyan szervezet, intézmény, amely jobban ismerné a lakossági fűtés, égetés okozta levegőszennyezési problémákat, beleértve annak szociális vonatkozásait is, mint a Levegő Munkacsoport. Az elmúlt öt évben több mint ezer ilyen jellegű lakossági panasszal foglalkoztunk, sokszor részletesen tájékozódtunk, leveleztünk önkormányzatokkal, hatóságokkal. Számtalan esetben mentünk ki a helyszínre, mértünk, beszélgettünk a helyi lakosokkal. Sokszor jártunk az ország legszegényebb területein is.

7 komment

Címkék: szegénység fűtés égetés levegőszennyezés

Dugódíj bevezetését sürgetik a vállalkozók – Belgiumban

2017.01.19. 08:50 Levegő Munkacsoport

Minden gépjárműre és minden útra érvényes kilométer- és szennyezésarányos útdíjat szükséges bevezetni a Belgiumi Vállalkozások Szövetsége (FEB) álláspontja szerint. (A 3,5 tonna megengedett össztömeg feletti teherautók után már kell ilyen díjat fizetni Belgiumban.)

forras_vagy_hu_55874_dugo_a_4_es_fouton_debrecenben.jpg

„A belga városok a torlódástól leginkább sújtott európai települések közé tartoznak. Ez hátrányos a gazdasági teljesítményünkre és az életminőségre. Senki sem akar befektetni egy olyan országban, amely áll” – nyilatkozta Pieter Timmermans, a Fédération des Entreprises de Belgique főtitkára. „A dugók minden évben nyolcmilliárd euróba kerülnek az országunkban. Ha például egy kamion egy órát vesztegel egy dugóban, az a gépkocsivezető munkaadójának 75 euróba kerül. Számottevően növelik a dugók a levegő szennyezettségét és az üvegházhatású gázok kibocsátását is.”

6 komment

Címkék: közlekedés környezetvédelem légszennyezés útdíj dugódíj dugók levegőszennyezés éghajlatvédelem közlekedéstervezés

Magyarország továbbra is a legrosszabb levegőjű országok között

2017.01.10. 06:24 Levegő Munkacsoport

Magyarországot a legszennyezettebb európai országok közé sorolja az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) 2016-os levegőminőségi jelentése. Vajon a friss adatok birtokában mit fog tenni a magyar kormány, hogy lekerüljünk a szégyenfalról? Mikor fogja elfogadni például a Levegő Munkacsoport javaslatait, amelyekben már megállapodásra is jutottunk az illetékes minisztérium szakértőivel?

Európában 467 000, ebből Magyarországon 12 800 ember idő előtti halálát okozzák évente az ultrafinom részecskék (PM2,5), amelyek elsősorban a lakossági fűtésből és a közlekedésből származnak. Ez olvasható az Air quality in Europe — 2016 report című jelentésben, amely 41 európai ország levegőminőségi adatait mutatja be. Lakosságarányosan a legjobb helyzetben Izland, Norvégia, Svédország, Finnország és Írország van, ahol 100 000 lakosra 25-33 halálozás jut, míg Magyarországot a lista vége felé találjuk a 100 000 lakosra jutó évi 130 halálesettel – csak Szerbiában, Macedóniában, Bulgáriában és Koszovóban rosszabb a helyzet, mint nálunk.

A 100 000 lakosra jutó idő előtti elhalálozás a PM2,5 szennyezés miatt Európa 41 országában 2013-ban

legszennyezes_blog_201701.png

Forrás: A Levegő Munkacsoport számításai az EEA adatai alapján

Riasztó a csak a PM2,5-nek tulajdonítható egészséges életévveszteség is. A vizsgált országokban ez a veszteség 4 668 000 év, Magyarországon 138 700 év. Lakosságarányosan számítva Magyarország e tekintetben is a sereghajtók közé tartozik a 100 000 lakosra jutó évi 1400 életév elvesztésével. Az adatokból könnyen kiszámítható, hogy a légszennyezés miatt idő előtt elhalálozott magyar emberek átlagosan közel 11 évet veszítenek az életükből.

A 100 000 lakosra jutó életévvesztés a PM2,5 szennyezés miatt Európa 41 országában 2013-ban

legszennyezes_blog_201701_2.png

Forrás: A Levegő Munkacsoport számításai az EEA adatai alapján

A Levegő Munkacsoport évek óta dolgoz ki javaslatokat a levegőszennyezés csökkentésére. Ezeket rendszeresen eljuttatjuk a kormány részére, egyeztetjük az illetékes minisztériumok szakértőivel, akik egyet is értettek csaknem minden javaslatunkkal, amit az anyagainkban (így például ebben és ebben) leírtunk. Ezek a javaslatok azonban eddig – kevés kivétellel – rendre elakadnak, amikor a politikusok szintjére kerülnek…

Lukács András

12 komment

Címkék: halálozás levegőszennyezés PM2.5 Európai Környezetvédelmi Ügynöksége