HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (1) alacsony kibocsátású övezetek (1) alagút (1) atomenergia (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (1) autómentes nap (1) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (8) BKK bérlet (1) BKV (8) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (3) dugók (2) egészség (3) égetés (3) éghajlatváltozás (11) éghajlatvédelem (10) elektromosautó (3) elektromos autó (2) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (7) fák védelme (6) Fák védelme (10) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) füstköd (1) fűtés (3) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) halálozás (2) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (6) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (1) klíma (6) klímamenekültek (2) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (9) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (2) közlekedés (22) közlekedéstervezés (12) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (25) levegőszennyezés (13) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (5) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (2) metró felújítás (2) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) négyes metró (3) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) park (3) parkolás (2) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (1) PM2.5 (1) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (3) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) szemétégetés (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (2) szmogriadó (1) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) tájékoztatás (1) támogatás (1) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (13) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (2) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (9) zöldövezet (2) zöldterület (9) zöld város (4) Címkefelhő

A közszolgáltatások a rezsicsökkentés áldozatai

2017.10.12. 07:06 Levegő Munkacsoport

pvc_egetes_20120418290.jpg

A rezsicsökkentés korlátozta, sőt csökkentette a közszolgáltatók bevételét, miközben újabb anyagi terheket raktak rájuk. A szolgáltatók anyagi helyzete katasztrofális mértékben romlott, és ebben a helyzetben keveset költenek az infrastruktúra karbantartására, felújítására. Márpedig ingyen ebéd nincs, ahogy a közmondás is tartja. Ha elhanyagolják a felújításokat, később pótolni kell őket, de addig is romló szolgáltatási színvonallal, magasabb üzemeltetési költségekkel kell számolni. A közszolgáltatási infrastruktúra elhanyagolásával most megtakarítunk valamennyi pénzt, de előbb vagy utóbb ezt a pénzt kamatostul kell majd megfizessük. Ezek voltak a főbb megállapításai a 2017. szeptember 17-én Budapesten tartott City Hungary Fórumnak

A fórum elsősorban két közszolgáltatással foglalkozott, a hulladékgazdálkodással és a vízellátással. Bár az előadók többnyire kormányzati tisztviselők vagy a kormánypárt képviselői voltak, a közszolgáltatások súlyos problémái uralták a rendezvényt.

A hulladékos szektorban példa nélkül álló központosítást és koncentrációt hajtottak végre. Kiiktatták – legalábbis az első vonalból – a nyereségérdekelt magántőkét és a külföldi tulajdonosokat. Jelentősen lecsökkent a működő hulladékgyűjtő cégek száma. Létrehoztak és erős jogosítványokkal szereltek fel egy állami tulajdonú szervezetet, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t (NHKV). Ennek oka az „egységesen magas színvonalú hulladékgazdálkodás” bevezetése, a profitelem megszüntetése, valamint a hulladékgazdálkodáson keresztül elfolyó pénzáramok (?) berekesztése volt. Az NHKV szedi be a szemétdíjat, és ebből oszt vissza pénzt a jellemzően önkormányzati tulajdonú szolgáltatóknak. A fórumon megjelent szakemberek mind a költségtérítés elégtelenségére panaszkodtak.

A kialakított rendszer sajátossága, hogy a szemétgyűjtés – több más közszolgáltatással együtt – az önkormányzatok törvényi kötelezettsége, de az önkormányzatoknak a díjbeszedésre és a saját koncepció szerinti fejlesztésekre vonatkozó jogát elvették. Egy lehetőséget hagytak meg: ha baj van a szemétgyűjtéssel, akkor betehetnek pénzt. A kérdés az, hogy miből. Vannak EU-s pályázatok, ezekből azonban bizonyos fejlesztéseket lehet csak megvalósítani, de nem lehet fenntartási költségeket fedezni.

Az egész hulladékkezelési témát meghatározza a rezsicsökkentés mint mindent felülíró politikai követelmény.

A rezsicsökkentéssel párhuzamosan bevezették a közműadót, az útadót és a lerakási díjat. A csökkenő bevételek és növekvő kiadások miatt a szolgáltatók kénytelenek a felújítások elodázásával a jövőt felélni. A helyzet elsősorban a kis létszámú, szétszórt szerkezetű, korlátozott lakossági fizetőképességű településeken kritikus.

A hulladékos szektor nagy kihívása az EU körkörös gazdaságra vonatkozó előírásainak teljesítése. Van ahol kicsit, van, ahol katasztrofálisan el vagyunk maradva, és van, ahol még adataink sincsenek. Magyarország bírálja a hulladékok újrahasznosítására vonatkozó EU-s célokat, hivatkozva arra, hogy ezt olyan nyugati államok erőltetik, melyek a célszámok meghatározásakor már teljesítésben voltak, vagyis semmit sem kell tenniük, míg az új tagállamokban nulláról indulva kell kiépíteni az újrahasznosító-ártalmatlanító infrastruktúrát.

A körkörös gazdaság egyik pillére a szelektív gyűjtés kellene legyen. Magyarországon a hulladékszigetes gyűjtés gyakorlatilag megbukott, mert a lakosság a szemétdíj-fizetés elkerülésére a szigeteket elárasztotta szeméttel. A házhoz menő szelektív gyűjtésnél is gond a fegyelmezetlenség, a begyűjtött haszonanyagok fele nem oda való szemét. A szelektív gyűjtéssel és válogatással előállított másodlagos anyagokat pedig nehéz értékesíteni az anyagok gyenge minősége és a felvevő piac fejletlensége miatt.

Szabó Zsolt államtitkár az újrahasznosításra már alkalmatlan, csak égetéssel kezelhető hulladék-mennyiségét évi 1,9 millió tonnára tette. Ebben benne van az előkezelő művekből kikerülő növelt fűtőértékű anyag, az ún. RDF (Refuse Derived Fuel = hulladékból származó tüzelőanyag), valamint a sok zöld komponenst tartalmazó „B” frakció. Egyetértés volt arról, hogy a szilárd települési hulladék egy bizonyos határon túli válogatása rendkívül drága lenne. A szemét újrahasznosítására megoldást a mostaninál jóval fegyelmezettebb szelektív gyűjtés és a másodnyersanyag-piac fejlesztése hozhatna, de ettől Magyarország sajnos még messze van.

Az államtitkár említette a HUHA II.-t (a második budapesti hulladékégetőt), mint létező projekt-kezdeményezést és felvetette a sok kicsi távfűtési célú égető gondolatát, „a távhő szektor átállítását RDF-re”. Az új budapesti égető fő funkciója a fővárosi szennyvíztisztító-telepeken keletkező iszap ártalmatlanítása lenne. Megvalósításával a főváros az EU által a csepeli szennyvíztisztító finanszírozásánál megfogalmazott követelménynek felelne meg. Teljességgel érthetetlen, hogy ezen a területen a szennyvíztisztító 2010-es üzembe helyezése óta miért nem történt semmi.

Kis távfűtő hulladékégetők Európa számos országában működnek, és bizonyára lenne létjogosultságuk Magyarországon is. Tekintettel a szükséges finanszírozás nagyságrendjére és a hulladékszektor állami kontrolljára ilyen égetők csak állami kezdeményezéssel valósulhatnának meg. Ehhez azonban valószínűleg több kellene, mint hogy minisztériumi tisztségviselők időnként előadják az ötletet.

Sajnos a hulladékos szektornál még sokkal rosszabb helyzetben van a viziközmű ágazat. Itt az elmúlt évtizedek során szisztematikusan elhanyagolták a karbantartásokat és felújításokat, így ma az ivóvíz-ellátási infrastruktúra katasztrofális állapotban van. Ez egyrészt szolgáltatási problémákkal jár (fekete víz jön a csapból, ingadozik a nyomás), elfolyik az ivóvíz jelentős része, illetve sok pénzt kell költeni azonnali hibaelhárításra. Gondoljuk meg, mennyivel többe kerül például egy eltört vezetékszakaszt haváriakörülmények között megjavítani, mint tervezett módon felújítani. Kormányzati előadók a felújítási igények fedezésére egy 2000 milliárdos összeget említettek, a Megyei Jogú Városok Szövetsége 3000 milliárd forintot állapított meg.

EU-s forrásokból csak új fejlesztéseket lehet finanszírozni, régi elemek karbantartását nem. Ráadásul az új elemeket is fenn kellene tartani. A vízszektorban egyszerre van jelen a rezsicsökkentés, a közműadó és az útadó. A tulajdonos önkormányzatok nem tudnak megfelelő amortizációs alapokat képezni, és a nagy nehezen esetleg összegyűjtött felújítási forrásokat sokszor kénytelenek tűzoltásra, például pedagógus-fizetésekre fordítani.

A közszolgáltatások területén dolgozó gyakorlati szakemberek szerint folyamatban van a közszolgáltatási szektor kivéreztetése, és rajta keresztül az önkormányzatok további pénzügyi ellehetetlenítése. Véleményük alátámasztására álljon itt a kormányzat javaslata a viziközművek felújításának finanszírozására. A szükséges 2-3000 milliárd forinttal szemben a kormány a következő évi költségvetésben létrehoz egy alapot 1,5 milliárd (!) forinttal. A többi pénzt biztosítsák az önkormányzatok! És annak megakadályozására, hogy az önkormányzatok a rezsicsökkentés miatt vékonyan csordogáló amortizációt ne költhessék pedagógusbérekre, a kormány hoz egy tiltó jogszabályt. Tehát a költségeknek még az ezrelékét sem kívánja fedezni (pedig a különadók hozzá érkeznek be), de nagyvonalú gesztussal jogszabályi kötelezettséget teremt arra, hogy a súlyosan alulfinanszírozott önkormányzatok kevés pénzükből többet költsenek erre.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

A képen: Lakossági PVC-égetés. Sokan így „szabadulnak meg” hulladékuktól.
Foto: Lenkei Péter

Szólj hozzá!

Akadálymentesítettnek mondott akadálypálya az Árpád hídnál

2017.09.04. 20:17 Levegő Munkacsoport

Az aktuális tervek szerint a már jelenleg is felvonóval rendelkező két megálló (Árpád híd, Kőbánya-Kispest) mellett a rekonstrukciót követően további tíz megállót fognak lifttel felszerelni.” Ez olvasható abban a válaszban, amelyet Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára adott augusztus 15-én Vágó Sebestyén országgyűlési képviselő kérdésére az M3 metróvonal akadálymentesítéséről.

Finom fogalmazás. Nem állítja a válasz, hogy az említett két állomás akadálymentes, csak azt, hogy „felvonóval rendelkezik” (Kérdés persze, hogy egy állomás hogyan rendelkezik bármivel is, de hagyjuk a magyartalanságokat.) Finomság ide, finomság oda, azért a szöveg azt sugallja, hogy az Árpád hídnál minden rendben van. Nos, kísérjük el útján azt a külföldit, aki repülővel jön Pilisborosjenőn lakó barátját meglátogatni egy jó nehéz bőrönddel. A 200E busszal eljut a KÖKI-hez, ott liften fölmegy egy emeletet, átmegy a folyosón a metróhoz, lemegy egy másik lifttel egy emeletet, és beszáll. A metró elviszi az Árpád hídhoz.

1_8.png

Alaposan körülnéz, nagy nehezen megtalálja a válaszban említett liftek egyikét, aminél még magyarul sincs kiírva, hova visz.

2_8.png

Beszáll, fölmegy vele egy emeletet. Egy villamosmegállóban találja magát, ahonnan csak élete kockáztatásával tudna valahogy átkecmeregni arra a sarokra, ahol a térképe szerint a buszállomás lehet.

 3_6.png

4_4.png

Visszamegy a lifttel az aluljáróba, és körülnéz. Nem messze a lifttől talál egy feliratot egy lefelé vezető lépcsőnél, hogy „Bus terminus”.

5.png

Valahogy lecipeli a nehéz bőröndöt a 32 lépcsőfokon, és szembetalálja magát egy hasonló lépcsővel, amin fel kell menni. Tegyük föl, hogy a lépcső melletti mozgólépcső éppen jár, és nem kell fölfelé is cipekednie.

6.png

Felérve a lépcső tetején meglátja az újabb feliratot, és elindul balra.

7.png

Megtalálja a következő lépcsőt, a tetején egy újabb, immár Bus station felirattal, és mellette a rámpát, amin feljut az utcaszintre. Újabb meglepetés várja, egy lámpaoszlop az amúgy is keskeny ösvény közepén.

8_1.png
 Valahogy elkecmereg mellette, és elindul a nyíl irányába. Megy, megy, még mindig megy, majd eljut az Árboc utca sarkára, ahol újabb tábla várja.

9_1.png
Ahogy jobbra fordul, fellélegzik. Ott vannak a buszmegállók!
(Praktikusabb iránymutatás esetén gyorsabban, a metró alatti átkelés, valamint a rámpán való fölkapaszkodás nélkül is eljuthatott volna a Váci út és az Árboc utca sarkára. Ha fölmegy a Váci út páratlan oldalára vezető lépcsőn, és a Déryné köznél átkel a Váci úton.)

10_1.png
Megérkezve a barátjához képzeletbeli vendégünk elmeséli a kalandját a „lifttel rendelkező” Árpád hídi metróaluljáró-rendszerrel, mire a barátja felvilágosítja, hogy nem kellett volna az államtitkárra hallgatnia, mert egy, 2011-ben a BKK honlapján megjelent írás szerint „A lépcsőzési kényszer a 3-as metró kéregállomásának jelenlegi, ebből a szempontból kedvezőtlen kialakításából fakad. Az Árpád híd metróállomás és aluljárórendszer akadálymentesítése a projekt [az egyes villamos felújítása] keretein túlmutat, arra a 3-as metróvonal későbbi felújításakor lesz lehetőség.” Majd, hogy ecsetelje a magyarországi állapotokat, elmondja vendégének, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint még akkor sem. A látogatás végeztével pedig inkább elkíséri őt a repülőtérre. A Vörösvári útnál leszállnak a sárga buszról, és átszállnak egy szintén sárga villamosra. Mondjuk a 19-esre. Elmennek a Móricz Zsigmond körtérig, lifttel lemennek a négyes metróba, majd a metróval a Kálvin téri állomásig, ahol, miután liften följutottak az aluljáróba, a bőröndöket ha nem is akadálymentesen, de legalább mozgólépcsőn le tudják vinni a hármas metróba. Talán így, a lépcsőn való cipekedés és a kilométeres gyaloglás megspórolásával sikerül elhalványítani a vendégben a kínos kalandot a „liftekkel rendelkező” Árpád hídi intermodális csomópontban.

vamá

 

Szólj hozzá!

Címkék: m3 akadálymentesítés metrófelújítás

A nyárfa a hibás?

2017.09.01. 11:29 Levegő Munkacsoport

populuscanadensis2.jpg

Egyetlen kanadai nyárfa se maradjon már 2025-ben a Fővárosi Önkormányzat által igazgatott közterületen – erről döntött a Fővárosi Közgyűlés 2017. augusztus 30-i ülésén. A vonatkozó előterjesztés szerint „ezt a fafajtát a szocializmusban telepítették nagy számban, gyors növekedési képességei miatt”.

23 komment

Havi BKK bérletet ajándékba!

2017.08.16. 07:45 Levegő Munkacsoport

2016. december 5-én baleset történt az M2 metróvonal Pillangó utcai megállójánál. Két metrószerelvény ütközött össze, indokként pedig a pályára hullott nedves faleveleket és a fagyos időjárást nevezték meg. A baleset után 30 km/h-s sebességkorlátozást vezettek be, melyet a BKK-tól kapott tájékoztatás alapján egészen addig fenntartanak, amíg a baleset hatósági vizsgálatának eredményei rendelkezésre nem állnak. Itt álljunk csak meg egy pillanatra! Az eltelt 253 nap nem volt elég arra, hogy megállapítsák, miért következett be a baleset. Talán arra várnak a szakemberek, hogy újra fagyjon és levelek hulljanak a sínekre, mert csak így tudják rekonstruálni a történteket?

img_2321.jpg

A két megálló között az eredeti menetrend szerint 2:10 perc alatt közlekedtek a szerelvények. Saját méréseink alapján munkanapokon 2:58 és 4:05 perc közötti menetidőket mértünk.

8 komment

Címkék: közlekedés falevél metrófelújítás BKV BKK M2 metró BKK bérlet

Jobban is lehetne hasznosítani a belvárosi parkolóhelyeket

2017.08.08. 08:17 Levegő Munkacsoport

Külföldiként feltűnt nekem, hogy Budapest központi részében – különösen Pesten – mennyire kiváltságos helyzetben vannak az autók a gyalogosok kárára. A parkolóhelyek egyike azoknak a kellemetlenségeknek, amivel az autók és betonrengeteg által sújtott járókelők a városban szembesülnek. Terepmunkám során felfedeztem három olyan parkolóhelyet, amelyek teret nyújthatnának a város zöldfelületének és így a városlakók jólétének növelésére.

Városháza Park

Meglepődtem, mikor a Városháza parkot valaki bemutatta nekem. A parkokról a fejemben eddig kialakult képhez képest ez túl kicsi és rendezetlen volt ahhoz, hogy ilyen névvel illessék. Ez a jelenleg alábecsült terület jelentősen hozzájárulhatna a járókelők jólétéhez, ha kibővítve valóban parkként hasznosulhatna, különösen egy ilyen forgalmas közlekedésű helyen. Ez könnyen megvalósítható lenne, mivel a park nyugati részén elhelyezkedő óriási panelek egy nagy parkolót rejtenek a Városházánál. A parkoló jelenleg egy otromba felület, de a réseken keresztül megfigyelhetjük, hogy egyben egy hatalmas kihasználásra váró terület is, mely egy igazi pihenőhely kialakításának kiváló alapanyaga lehetne. Továbbgondolásra mindenképpen érdemes.

88 komment

Címkék: parkolás belváros közterület

Egy vasútállomás meg egy autóbusz-pályaudvar

2017.08.04. 09:00 Levegő Munkacsoport

Úgy adódott, hogy Bodajkra kellett látogatnom. Elvben roppant egyszerű, vonattal Székesfehérvárig, a fehérvári állomástól egy alkalmas busszal az autóbusz-pályaudvarra, majd onnan egy másik busszal Bodajkra. A gyakorlat kissé bonyolultabb.

40 komment

Címkék: busz vasút intermodális Székesfehérvár

Legyen a metró mindenkié!

2017.07.31. 13:08 Levegő Munkacsoport

Vendégposzt

Erőss Gábor józsefvárosi önkormányzati képviselő (Párbeszéd) adatigénylése kapcsán derült ki, hogy a felújítás során az M3 metróvonal VIII. kerületi állomásai közül mindössze a Nagyvárad térire építenek felvonót. A hír hallatán a szakemberekből és elkötelezett laikusokból álló Közlekedési Munkacsoport alaposan megvitatta a metró akadálymentesítésének ügyét. Két kiemelt szempontot ütköztettünk: a mozgásukban korlátozott emberek jogainak (a mobilitáshoz való joguk) érvényesülését és a közlekedésfejlesztési szakmai érveket.

Előzetesen le kell szögeznünk, hogy a Fővárosi Önkormányzatnak nincsen lehetősége mérlegelni: a 2003. évi CXXV. törvény szerint biztosítania kell a közösségi közlekedési szolgáltatások akadálymentességét. Ez rá nézve ugyanúgy kötelező, mint például a tűzvédelmi előírások betartása. Legfeljebb azon lehet elgondolkodni, hogy a metróvonalon a metró teljes akadálymentesítése a legésszerűbb és leginkább költséghatékonyabb módja a törvényi előírások teljesítésének, vagy van más megoldás is.

metroblog_201707.jpg

42 komment

Címkék: közlekedés tömegközlekedés felújítás négyes metró közlekedéstervezés BKV BKK metró felújítás

A klíma valódi piaca

2017.07.25. 07:27 Levegő Munkacsoport

Vendégposzt

 

climate_change.jpg

Feltűnő vehemenciával csépeli az éghajlatváltozás tényét elfogadókat a HVG egy állandó szerzője. Jól írtam, sajnos, legutóbbi bejegyzésemben, hogy a környezetvédelmi újságíró – teszem hozzá, ami nagyobb baj: a környezetvédelmi újságírás – kihalóban van. Jó negyedszázadon át igyekeztem a HVG munkatársaként – évek óta más kollégáimmal együtt – a zöld ügyeket napirenden tartani. Nem volt nehéz dolgom, hiszen a lap az 1980-as és 90-es évek fordulóján a legprogresszívabbak egyike volt a magyar sajtópiacon. Publikációs lehetőséget adott például az akkori hatalom által nem szeretett „alternatív Nobel-díjas” Vargha Jánosnak, leleplezve a bős-nagymarosi vízlépcső hatalmi szóval elhallgattatott kárait, és a későbbi években is élen járt a környezetvédelmi visszaélések feltárásában. Elfogadott volt a lapnál az az alapelv, hogy ha valamiről nem tudjuk biztosan, hogy ártalmatlan, akkor hívjuk fel a figyelmet a kockázatokra – vaklármát, persze, nem kell kelteni. Végigkísértük a nagy nemzetközi környezetvédelmi egyezmények születését, kezdve a tavak élővilágát biológiai sivataggá tevő kén-dioxid kibocsátás csökkentésével, majd folytatva az ózonkárosító freonok használatának tiltásával, és persze rengeteget érveltünk az éghajlatváltozást előidéző egyik fontos tényező, a szén-dioxid kibocsátásának csökkentése mellett.

Szólj hozzá!

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem klímatudósok

Kánikula és tömeges hőhalál

2017.07.12. 06:57 Levegő Munkacsoport

Kivágták a fákat az Országház előtt, a helyükre kősivatag került, abba viszont beépítettek egy páragépet. A hasonló kősivatagok ugyan szaporodnak hazánkban, ahogy a kánikulák is, de sajnos a többségüknél nincs semmi hűsítés. Márpedig az ember nehezen viseli a kánikulát, sőt vannak, akik bele is halnak. Indiában egy kutatócsoport vizsgálta a kánikula és a tömeges hőhalál kapcsolatát, és írásukból az derül ki, hogy van miért aggódniuk a trópusi és szubtrópusi országok lakóinak, különösen a szegényeknek. Ha azonban folytatódik a globális felmelegedés, Magyarországon se lehetünk nyugodtak.

7 komment

Címkék: egészség környezetvédelem éghajlatváltozás klíma szegénység halálozás fairtás zöldfelület zöldterület éghajlatvédelem fák védelme városi fák Fák védelme épületek felújítása ultrafinom por

Miért nem kiterjedtebb az autómentes nap Budapesten?

2017.06.29. 07:42 Levegő Munkacsoport

osszehasonlitas.png

Bár az utóbbi években Brüsszel és Párizs vezetése sok erőfeszítést tett a tömegközlekedés és a kerékpáros infrastruktúra fejlesztésére, még mindig nem lehet őket a fenntartható városi közlekedés mintaképeinek tekinteni. Mindkettő egy-két milliós nagyváros (az agglomerációt nem számítva), és a fővárosok között Párizs rendelkezik a legnagyobb népsűrűséggel egész Európában. Nemzetközi jelentőségük ismert, a hatvanas-hetvenes években pedig az autózás szentélyeivé alakították őket a közúti infrastruktúra fejlesztésével. Az autós háztartások aránya sokkal magasabb, mint Budapesten, és a dugóban eltöltött idő tekintetében a 8. és 9. helyezettek európai viszonylatban.

9 komment

Címkék: autómentes nap