A biztonságosabb, kényelmesebb és tisztább fenntartású otthonokba és középületekbe történő beruházás az emberek és a gazdaság számára előnyös. Erre hívja fel a figyelmet Barbara Mariani, az Európai Környezetvédelmi Iroda éghajlat- és energiapolitikájáért felelős tisztviselője, valamint az EU nemzeti energia- és éghajlati terveinek kidolgozását végző PlanUp projekt (amelyben a Levegő Munkacsoport is partner) építési szakértője az Euractivon megjelent cikkében.
A világ példátlan válsággal néz szembe a koronavírus járvány miatt, és a hangsúly helyesen a közvetlen életmentésre és a vírus terjedésének lelassítására irányul. De ez nem azt jelenti, hogy el kell feledkeznünk az éghajlati válság megállítására tett erőfeszítéseinkről. Az éghajlatváltozás következményei továbbra is az egész világon érezhetők, és mint minden egészségügyi válság esetében, a legsebezhetőbbek a leginkább érintettek.
Az olyan rendkívüli vészhelyzetek idején, mint amilyeneket jelenleg élünk, minden erőfeszítésnek a többféle kihívás kezeléséhez a szükséges ütemben és szükséges nagyságrendű erőforrások mozgósítására kell összpontosítania. Az Európai Unióban-ban az Európai Központi Bank bejelentette a 750 milliárd eurós vészhelyzeti védelmi programot, és a nemzeti kormányok milliárd euró értékű ösztönző csomagokat készítenek. Az EU pénzügyminiszterei április 9-én megállapodtak egy 540 milliárd eurós támogatási csomag felszabadításában, míg az Európai Bizottság hamarosan javaslatot tesz egy helyreállítási stratégiára.
Ezt a pénzt okosan kell felhasználni: nemcsak a rövid távú hatások kezelésére kell szolgálnia, hanem a fenntartható, éghajlatbarát és ellenálló gazdaságba való átmenet felgyorsítására is.
Helyénvaló az építőiparra úgy tekinteni, mint a helyreállítási beruházások lehetséges célpontjára. Az épületek felelősek Európa szén-dioxid-kibocsátásának 36% százalékáért. Klímasemleges Európa nem lehet klímasemleges épületek nélkül. Egész Európában az épületállomány általában régi, nem energiahatékony és még beltéri levegőminőségi problémák is akadnak.
Ez egy hatalmas környezeti, társadalmi és gazdasági potenciállal rendelkező ágazat. Az épületek energiarendszerének fejlesztésével jövőbiztos munkahelyeket biztosítunk, és így támogatjuk a válsággal sújtott gazdaságainkat, csökkentjük az üvegházhatású gázok mennyiségét, javítjuk az emberek életminőségét és csökkentjük Európa függőségét az anyag- és energiaimporttól. Ezért tekinthetjük úgy az Európai Zöld Megállapodásban bejelentett „felújítási hullámot”, mint az ösztönző csomag egyik kulcsfontosságú pillérét, amelyet az Európai Bizottság indít a gazdaság újraindítása érdekében.
Az EU tagországai nemzeti energia- és éghajlati terveikben (NEKT-ek) intézkedéseket és politikákat vázolnak fel az EU 2030-ra kitűzött éghajlati és energiacélok elérése érdekében, beleértve az épületeket is. Ugyanakkor eddig sok tervben nem voltak konkrét intézkedések az épületek kibocsátáscsökkentésének előmozdítására, a Bizottság ezért tavaly fel is kérte a kormányokat, hogy nyújtsanak be további részleteket.
A PlanUp projekt részeként öt uniós tagország elismert civilszervezete adaptálta a Bizottság ajánlásait a nemzeti sajátosságokhoz, és minden résztvevő konkrét javaslatokat tett a saját kormánya számára a terveik megerősítése érdekében. Ezek a javaslatok hasznosnak bizonyulhatnak, mivel a nemzeti kormányok döntenek arról, hogyan lehet a koronavírus okozta válságra kapott támogatást legjobban hasznosítani. Néhány intézkedés nem is igényel hatalmas beruházásokat, hanem egyszerűen politikai támogatásra és a hatóságok közötti hatékony együttműködésre van hozzá szükség.
Szegő Judit
a Levegő Munkacsoport éghajlatvédelmi projektvezetője
és PlanUp magyarországi projektfelelőse
