HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 30 km/óra (2) 4-es metró (3) adó (5) adócsalás (1) áfa (2) akadálymentesítés (1) akkumulátor (3) akkumulátorgyár (1) alacsony kibocsátású övezet (5) alacsony kibocsátású övezetek (3) alagút (1) államháztartás (3) allergia (1) Andrássy út (1) Aquincumi híd (1) atomenergia (1) autógyártók (5) autóipar (5) autókölcsönzés (1) autómegosztás (6) autómentes nap (4) autómentes övezet (1) autómentes város (1) autópálya (2) autótesztelés (4) autózás (4) avarégetés (2) bajor autógyártók (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (2) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (2) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) biodiverzitás (1) bioüzemanyag (1) BKK (13) BKK bérlet (1) BKV (12) botrány (1) Brüsszel (1) Bubi (1) Budai Vár (3) Budapest (17) busz (2) Busz (7) buszmegálló (4) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (4) chemtrail (1) civil szervezet (3) csapadékdíj (1) csatorna (1) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) demokrácia (1) demokratikus koalíció (1) DHL (1) dízel (4) dízelbotrány (3) dugódíj (17) dugók (6) Duna (1) edzés (1) egészség (11) égetés (3) éghajlatváltozás (43) éghajlatvédelem (41) elektromosautó (6) elektromos autó (9) élelmiszerbiztonság (1) emisszió (9) energia (21) energiagazdálkodás (6) építészet (5) épületek (1) épületek felújítása (9) épületfelújítás (8) erdők (1) Erzsébetváros (3) eső (2) Etele út (1) ETS2 (1) EU (2) Európai Bíróság (2) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) Európai Unió (5) európai unió (2) f (1) fagyhalál (1) fahiány (2) fairtás (9) fakivágás (1) fák védelme (8) Fák védelme (10) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) fenntartható fejlődés (1) földgáz (1) forgalomcsillapítás (8) forgalomcsillaptás (1) forgalomgerjesztés (1) Franciaország (3) furgon (5) Fürjes Balázs (1) füstköd (4) fűtés (12) fuvarozás (4) Galvani híd (2) Gent (1) gépjárműimport (1) Ghana (1) GINOP (1) GrundKert (1) gumiburkolat (1) gyalogos közlekedés (6) hajó (1) hajók (1) halálozás (5) használtautó (1) hatóságok (1) hibrid autó (1) hol lakjak? (3) hőség (5) hulladék (2) hulladékégetés (4) Hungaroring (1) ideális lakóhely (3) IKV (1) intermodális (1) iskolába járás (2) iskolakezdés (1) játszóterek (1) jegy és bérlet (1) jogosítvány (1) Józsefváros (1) kamion (7) karbonadó (1) karbonosztalék (1) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (25) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kérdőív (1) kerékpár (2) Kerékpáros áruszállítás (2) kerékpározás (4) kibocsátáskereskedelem (2) kis autó (1) klíma (18) klímamenekültek (2) klímapolitika (8) klímaterv (3) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) költségvetés (1) kommentelők (1) kőolajimport (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (4) környezetvédelem (18) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) korom (3) koronavírus (4) korrupció (1) közautó (7) közlekedés (40) közlekedéstervezés (24) közoktatás (1) közösség (1) Közösségi kert (1) közterület (4) Közút (1) különadó (1) lakás (1) lakossági mérések (2) lakótelepi lakás (1) Lánchíd (2) leburkolás (1) leégett (1) légszennyezés (55) levegőszennyezés (31) Levegő Munkacsoport (2) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (3) LISA autó (1) London (1) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Mátra (1) MÁV (3) megújulók (10) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (4) mérgek (1) mérőállomás (6) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) műfű (1) munkahelyi közlekedési terv (1) munkahelyi mobilitás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) Nagykörút (1) napelem (5) napenergia (1) napozás (1) negatív emissziók (1) négyes metró (4) Nehru part (1) növényzet (1) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) OLAF (1) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) önvezető autó (2) örök vegyi anyagok (1) Oroszország (1) óvoda (1) P+R parkoló (2) Paks (1) Párizs (1) Párizsi Megállapodás (2) park (4) parkolás (16) pedelek (1) petárda (1) petíció (1) PFAS (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (4) PM2.5 (3) pollen (1) Pomáz (1) Putyin (1) rakpart (1) repülés (2) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (17) robogók (2) roncsautók (4) sajtó (1) SASmob (1) sebességkorlátozás (2) segédmotoros kerékpár (1) Semmelweis utca (1) Solymár (1) SUV (1) szállodahajók (1) szanatórium (1) Szeged (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (3) Személyszállítás (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (16) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (4) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogírtás (2) szúnyogirtás (3) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (4) tanácsadó iroda (2) Tarlós István (2) Tarlós istván (1) tárolók (1) társadalmi részvétel (9) teherszállítás (10) telekocsi (2) térburkolat (1) termőföld (1) tiszta levegő (5) tócsa (1) tömegközlekedés (21) torna (1) trollok (1) TTIP (1) túlfogyasztás (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzijáték (1) tűzvész (2) Ukrajna (3) ultrafinom por (5) uniós támogatások (5) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (14) útépítés (1) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) üzemanyag (3) üzemanyag-fogyasztás (8) üzemanyagadó (7) Valencia (1) válság (1) városi fák (3) városi kertek (1) városi terepjárók (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) vidék (1) villamos energia (1) villanyautó (8) villanybusz (1) viteldíj (1) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (2) zajszennyezés (4) zöldfelület (17) zöldövezet (3) zöldterület (16) zöld falak (1) zöld város (4) Címkefelhő

Bízhatunk-e a negatív emissziókban?

2017.12.27. 10:49 Levegő Munkacsoport

 gp0stouom.jpg 

A politikai tétlenség miatt kerültek napirendre a negatív emissziók

Az éghajlatvédelemben emissziónak nevezzük az üvegházhatású gázok (ühg-k) kibocsátását a levegőbe. A negatív emisszió pedig ennek az ellentétje: a korábban kibocsátott ühg-k kivonása a levegőből.

A globális felmelegedés korlátozásának ismert módja az ühg-k kibocsátásának korlátozása, a problémaenyhítés vagy mitigáció. Erről szól az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalássorozat, a Párizsi Klímamegállapodást beleértve. A negatív emisszió más: ez az éghajlat befolyásolása egyes környezeti folyamatok szándékos manipulációjával.

Az éghajlat mesterséges eszközökkel történő manipulálásának gondolata azért került napirendre, mert egyre súlyosabb aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban, hogy a mitigációs erőfeszítések elég hatásosak-e a klímakatasztrófa elkerülésére. Már évtizedekkel ezelőtt meghatározták, hogy milyen ütemben kellene az emberi eredetű ühg-emissziót csökkenteni, de a folyamat rettenetesen lassan halad. A politikai tétlenség kényszerítette ki a negatív emissziókkal való foglalkozást.

Egy kis tudomány

Az éghajlatmanipulációnak(angolul: geoengineering) két jól megkülönböztethető kategóriája van. Ezek megértéséhez először egy kis fizika, bár biztosak vagyunk abban, hogy olvasóink ismerik a jelenséget.

A Föld felszíni hőmérsékletét a Földet érő rövid hullámhosszúságú napsugárzás és a világűrbe visszajutó hősugárzás kényes egyensúlya határozza meg. A Napból jövő sugárzás egy része a légkörről visszaverődik az űrbe. A légkörön áthaladó sugárzás hatására felmelegszik a felszín és nagy hullámhosszúságú infravörös (hő) sugarakat bocsát ki. Ezek egy részét a légkörben jelen lévő ühg-k csapdába ejtik, visszasugározzák a Földre, annak hőmérsékletemelkedését előidézve. Minél több az ühg az atmoszférában, annál melegebb lesz a földfelszíni hőmérséklet (bár az összefüggés nem lineáris).

Az üvegházhatás létfontosságú a földi élet számára, de a most érzékelhető gyors megváltozásához az élőlények tömegei nem tudnak alkalmazkodni.

Az éghajlat manipulálása napsugárzás-menedzsmenttel

Az éghajlatmanipuláció kétféle módon igyekszik beleavatkozni a folyamatba:

  • megpróbálja növelni az űrbe visszatükrözött napsugárzás mennyiségét – ezt a stratégiát napsugárzás-menedzsmentnek (Solar Radiation Management, SRM) hívják, vagy
  • igyekszik az üvegházhatást csökkenteni a légkör ühg-tartalmának csökkentésével – ez a tulajdonképpeni negatív emisszió.

A napsugárzás-menedzsment technikailag azt jelenti, hogy olyan aeroszolt hoznak létre a légkörben, melynek hatására a napsugárzás nagyobb hányada verődik vissza az űrbe. A jelenséget nagy vulkánkitörések alkalmával már megfigyelték, ahol a vulkán által kilövellt részecskék tartósan leárnyékolták a felszínt. A legtöbbet vizsgált eljárásban kénsav-aeroszolt hoznának létre a sztratoszférában. Azért ott, mert a sztratoszférában – a felfelé emelkedő hőmérséklet miatt – a légkör stabil. És azért használnának kénsavat, mert a H2SO4 a sztratoszférában uralkodó viszonyok között aeroszol képzésre alkalmas. Az aeroszol létrehozásához kénsavat vagy annak valamelyik elővegyületét kell feljuttatni és szétoszlatni a sztratoszférában – tüzérségi eszközökkel, repülőgépről vagy légballonról.

A technikát a támogatói megvalósíthatónak, hatásosnak és olcsónak tartják, míg ellenzői arra figyelmeztetnek, hogy bármiféle beavatkozás az éghajlat rendkívül bonyolult és a tudomány által még nem kellőképpen megismert rendszerébe katasztrofális következményekkel járhat. A beavatkozások hatásai évtizedes késéssel jelentkeznek, és ha a kezdetekkor hibákat követünk el, azok korrigálására már nem lesz lehetőség. Naivitás továbbá feltételezni, hogy azok, akik ezt a nagy hatású technológiát ellenőrizni fogják, az emberiség javát akarják majd szolgálni. A történelem arra tanít minket, hogy a technológiák segítségével birtokosaik saját hatalmukat, meggazdagodásukat vagy katonai erejüket növelték mások kárára.

A klímamanipuláció efféle durva technikáit a józan tudósok elvetik. Léteznek szelíd technológiák is, például a földfelszín reflektivitásának fokozása világos színű háztetőkkel, fehér virágzatú növényekkel. Ezeknek a technikáknak nincsenek nemkívánatos mellékhatásai, de hatásosságuk szerény.

Negatív emissziós technológiák

Nagyobb esélyt látnak sokan a negatív emissziós technológiák alkalmazása területén, melyek valamilyen módszerrel kivonnák a legjelentősebb ühg-t, a szén-dioxidot (CO2) a légkörből, hogy azután azt föld alatti üregekbe sajtolják le.

A CO2 kivonása a levegőből rendkívüli kihívás, hiszen rendkívül kis koncentrációban van jelen a légkörben. Ahhoz, hogy 1 kg CO2-t kivonjunk a levegőből, 3-5000 köbméter levegőt kell megmozgatnunk. A levegő mozgatása, érintkeztetése valamilyen elnyelő reagenssel sok energiát igényel. A gépi módszerekkel történő, ún. közvetlen CO2-kivonás legfeljebb akkor lehetne reális alternatíva, ha gyakorlatilag ingyen állna rendelkezésre korlátlan mennyiségű megújuló energia.

Talán jobban megvalósítható technológia lehetne a bioenergia karbon-kivonással (angol szakkifejezéssel: Bioenergy Carbon Capture and Storage, BECCS) néven ismert eljárás. Ebben nagy földterületeken energiaerdő-ültetvényeket hoznak létre, melyek növekedésük (a fák asszimilációja) során CO2-t vonnak ki a levegőből. A megtermelt biomasszát hőerőművekben elégetik, és a füstgázból kivonják a CO2-t az ún. szén-dioxid-leválasztási és -tárolás technológia (angolul: Carbon Capture and Storage CCS) segítségével. (A CCS-t a fosszilis energiával működő erőműveknél is javasolják alkalmazni, de erre egyelőre nem sikerült gazdaságos és biztonságos eljárást találni.) Bár itt is lehet érveket felhozni a technológia mellett, alapvető kérdésekben súlyos aggályok merülnek fel. Ha például a mezőgazdasági terület jelentős részét lekötjük energiaültetvényekre, hogyan fogjuk a növekvő népesség élelmezését megoldani? Elfogadhatóak-e a nagy monokultúrák? És mi lesz a föld alá lesajtolt CO2-vel? Ki fog gondoskodni arról, hogy a CO2 ne szivárogjon ki évezredeken át a tárolókból?

A negatív emisszió megvalósítására is ismertek „szelíd” módszerek. Ezek a CO2-körforgás szempontjából kritikus ökológiai rendszerek, elsősorban az erdők és a partok menti tenger alatti növényzet helyreállítását, vitalizálását tartalmazzák. A szelíd módszereknek nem rossz, hanem jó mellékhatásai vannak, mint a biodiverzitás javítása és a talajpusztulás megállítása.

Felfedeztük, hogy a környezetpusztítás rossz

A negatív emissziókról szóló vita kapcsán rájöttünk arra, hogy a fosszilis energiák féktelen használata és a környezetpusztítás – az emberi technológiák – helyrehozhatatlanul károsítják az éghajlatot. Erre válaszul újabb technológiákat találunk ki, és alkalmazni szándékozunk őket, mielőtt tisztáznánk a műszaki és társadalmi kockázatokat. A negatív emissziós technológiákat lelkesen támogatják a jelenlegi gyakorlat továbbvitelében érdekelt fosszilis iparok és azok a kormányok, melyek hatásos mitigációs erőfeszítések alól gondolják mentesíteni magukat. Mindez elfogadhatatlan. A negatív emissziókról szóló vita nem adhat felmentést a valós éghajlatvédelmet szolgáló intézkedések alól.

Lontay Zoltán
a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

 A kép forrása: 
http://www.greenpeace.org/international/Global/international/code/2015/cocoa/konye-EN.html 

komment

Címkék: éghajlatváltozás éghajlatvédelem negatív emissziók

süti beállítások módosítása