HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) akadálymentesítés (1) alacsony kibocsátású övezet (2) alacsony kibocsátású övezetek (2) alagút (1) atomenergia (1) autógyártók (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (1) autómentes nap (2) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (3) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (9) BKK bérlet (1) BKV (9) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) busz (1) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (4) dugók (2) egészség (4) égetés (3) éghajlatváltozás (11) éghajlatvédelem (10) elektromosautó (3) elektromos autó (2) emisszió (1) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (6) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (7) Fák védelme (10) fák védelme (6) falevél (1) felújítás (2) Felújítás (1) füstköd (2) fűtés (4) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) halálozás (3) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) intermodális (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (8) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (1) klíma (6) klímamenekültek (2) klímatudósok (1) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (11) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (2) közlekedés (24) közlekedéstervezés (13) Közösségi kert (1) közterület (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (27) levegőszennyezés (15) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (2) M2 metró (1) m3 (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (6) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metrófelújítás (3) metró felújítás (3) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) négyes metró (4) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) park (3) parkolás (3) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (2) PM2.5 (2) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (4) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (2) Székesfehérvár (1) szelektív (1) személyautó (1) szemétégetés (2) szén-dioxid (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (3) szmogriadó (2) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) T&E (1) tájékoztatás (2) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (13) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (3) Üröm (1) utastájékoztatás (2) Utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (3) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (2) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (9) zöldövezet (2) zöldterület (9) zöld város (4) Címkefelhő

Kánikula és tömeges hőhalál

2017.07.12. 06:57 Levegő Munkacsoport

Kivágták a fákat az Országház előtt, a helyükre kősivatag került, abba viszont beépítettek egy páragépet. A hasonló kősivatagok ugyan szaporodnak hazánkban, ahogy a kánikulák is, de sajnos a többségüknél nincs semmi hűsítés. Márpedig az ember nehezen viseli a kánikulát, sőt vannak, akik bele is halnak. Indiában egy kutatócsoport vizsgálta a kánikula és a tömeges hőhalál kapcsolatát, és írásukból az derül ki, hogy van miért aggódniuk a trópusi és szubtrópusi országok lakóinak, különösen a szegényeknek. Ha azonban folytatódik a globális felmelegedés, Magyarországon se lehetünk nyugodtak.

Indiában vizsgálták, hogy a hőség miatti elhalálozás gyakorisága – előfordulási valószínűsége – összefügghet-e a hőhullámok intenzitásával és időtartamával. Omid Mazdiyasni és szerzőtársainak írása a Science Advances folyóiratban jelent meg. Igaz ugyan, hogy Indiában eleve melegebbek a nyarak, mint Magyarországon, de a megszokottnál jóval erősebb és hosszabb időtartamú kánikula Magyarországon is lehet hasonló hatású.

Tanulmányukban a szerzők 1960 és 2009 között elemezték az adatokat, tehát egy olyan időszakban, amikor még korántsem érződött annyira nyaranta az éghajlatváltozás hatása, mint manapság. Indiában ezen időszak alatt az átlaghőmérséklet 0,5°C-kal emelkedett. A halálozási adatok elemzéséből az derült ki, hogy ez idő alatt majd másfélszeresére nőtt a hőhalál előfordulási valószínűsége. Korábban, 2005-ben már azt is kimutatta egy négy amerikai nagyvárosban végzett vizsgálat, hogy nagyobb veszély leselkedik azokra, akiknél nem hűtött légtérben tartózkodnak. Hőhullámnak tekintették a szerzők azt legalább három napos időszakot, amikor a hőmérséklet az adott helyen meghaladta az ottani legmelegebb hónap átlaghőmérsékletének 85 százalékát. Ezen hőhullámoknak négy jellemzőjét vették, a kumulált intenzitásukat, az évenként az előforduló hőhullámok számát, a kánikulák átlagos hosszát és a kánikulai napok számát. Ezután felállítottak egy modellt, amely becslést ad arra, hogyan változik majd a hőhullám okozta mortalitás valószínűségeloszlása az éghajlatváltozás miatt.

Az első ábra mutatja be a nyári átlaghőmérséklet alakulását 1960 és 2009 között. A Mann-Kendall teszt szerint statisztikailag szignifikáns emelkedés van az idősorban. Nőtt India legtöbb részén a kánikulák száma, időtartama és intenzitása is ezen idő alatt.

1. ábra: A nyári hőmérséklet emelkedése és a kánikulák szaporodása Indiában (1960–2009).
A: a nyári átlaghőmérséklet Indiában
B: a kánikulák intenzitásának,
C: a hőhullámok számának,
D: a kánikulák hosszának, és
E: a kánikulai napok számának változása 1960-2009-ben az 1985-2008 időszakhoz képest.

A sok piros azt mutatja a grafikonokon, hogy a megfigyelt növekedés erőteljes volt. Dél-India és Nyugat-India lakói többségének 1985 és 2009 között másfélszer annyi kánikulát kellett elviselnie, mint a megelőző 25 évben. Miközben a kánikulai napok száma és a hőhullámok időtartama is 25 százalékkal megnőtt.

A 2.A ábra mutatja, mennyire együtt halad a nyári átlaghőmérséklet, a kánikulanapok száma és a hőség miatti elhalálozások éves számának standardizált idősora 1967 és 2007 között. A statisztikai elemzés szerint a hőmérséklet és a halálozások száma közötti korreláció gyengébb, mint a kánikulai napok száma és a halálozások száma közötti.

2. ábra: A kánikulai napok standardizált száma, a nyári átlaghőmérséklet és a hőhalálozási gyakoriság

A kutatók vizsgálták a hőség miatti elhalálozások száma és a népesség, illetve a jövedelem közötti összefüggéseket is (3. ábra).

3. ábra: A kánikulai napok népességgel és a jövedelemmel súlyozott és a hőség miatti elhalálozások standardizált száma közötti összefüggések

A kutatók szerint a korrelációk azt jelzik, hogy az emberek egészségének összefüggése erősebb a bevétellel, mint a fizikai körülményekkel, valószínűleg mert a nagyobb jövedelműek jobban hozzáférnek az egészségügyi ellátáshoz, és inkább laknak, dolgoznak klimatizált körülmények között. A 2. ábráról leolvasható, hogy voltak évek — 1972, 1988, 1998 és 2003 —, amikor India-szerte több mint 10 kánikulai nap volt, és 650-1500 ember szenvedett hőhalált. Ugyanakkor volt néhány év, például az 1973-as, 1983-as, 1984-es és az 1995-ös, amikor átlagon felüli volt a kánikulai napok jövedelemmel súlyozott száma, de kevesebben haltak meg. Ezt azzal magyarázzák a szerzők, hogy ezekben az években különösen ott volt sok kánikula, ahol ritka a népesség, illetve ahol tehetősebb emberek élnek. Ez a megfigyelés egybeesik egy korábbi tanulmány megállapításával, miszerint a nagy szegénység lényeges tényezője az éghajlatváltozás által indukált mortalitásnak. (A. A. Hamoudi, J. D. Sachs, Economic Consequences of Health Status: A Review of the Evidence (Center for International Development at Harvard University, 1999).

 

4. ábra: A kánikula okozta tömeges halálozási valószínűségel

A hőség miatti éves elhalálozás feltételes valószínűségbecslésének eredményét mutatja be a 4. ábra, adott nyári átlaghőmérséklet és kánikulai nap mellett. A satírozott tartomány adja a tömeges hőhalál (több mint 100 ember hal meg) valószínűségét különféle nyári átlaghőmérsékletek mellett. A 4.A grafikonról leolvasható, hogy amikor a nyári átlaghőmérséklet 27°C, akkor a nagy számú halálozás valószínűsége 0,13. 0,5°C-kal magasabb, 27.5°C átlaghőmérséklet esetén a valószínűség 0,32-re ugrik! A 3.B grafikon azt mutatja be, hogy ha a kánikulai napok száma Indiában hatról nyolcra nő, a tömeges hőhalál valószínűsége 0,46-ról 0,82-re ugrik! Ez az érzékenység akár a fél Celsius fokos átlaghőmérséklet növekedésre, akár a kánikulai napok számban bekövetkező mindössze két napos emelkedésre arra figyelmeztet, hogy a globális fölmelegedésnek nagyon sok áldozata lesz Indiában és a hasonló fejlődő trópusi és szubtrópusi országokban. Igaz, hogy Magyarországon kontinentális éghajlat van ugyan, de azért kánikula itt is előfordul, és mind a számuk, mind a hosszuk nőtt az utóbbi években. Ezért Magyarországon is az eddiginél jóval alaposabban kellene kutatni a témát, és – főleg – az eddiginél sokkal hatékonyabban felvilágosítani a lakosságot és a döntéshozókat a hőhullámok okozta veszélyekről és a szükséges teendőkről.

 

7 komment

Címkék: egészség környezetvédelem éghajlatváltozás klíma szegénység halálozás fairtás zöldfelület zöldterület éghajlatvédelem fák védelme városi fák Fák védelme épületek felújítása ultrafinom por

A bejegyzés trackback címe:

http://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr3812655109

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Janossz 2017.07.12. 19:01:40

Talán az általad írtak miatt rendeznek némely városunkban több száz szabadtéri tűzrakással súlyosbított halfőző ünnepet egy igazi famentes kősivatag-főtéren július elején. És imádják az emberek.:-(
Azt az egy szerencsétlen riportert kivéve, akin most élcelődik a fél ország.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2017.07.12. 20:14:30

Szóval megállapították, hosszas és mélyreható, de mindenképpen drága kutatások után, hogy a hőguta melegben jön!!--háát, gratulálok! Pont olyan értelmetlen, mint ti.

Budapest a kutyaszar városa 2017.07.12. 20:31:21

Orbanisztán = Zöldterületcsökkentés, kősivatag, fapusztítás, lakosság gyérítése.

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2017.07.12. 20:35:55

@HK417:
Bizonyitottak te hülye, ugyanis sajnos magas neked, de mondani meg velelmezni valamit nem ugyanaz, mint bebizonyitani es szamszerüsiteni az összefüggest.

Irbisz · http://nemetmindennapok.blog.hu/ 2017.07.12. 20:38:49

@HK417:
"Szóval megállapították, hosszas és mélyreható, de mindenképpen drága kutatások után, hogy ..."
Ja, es ha nem csak ideböfögtel volna egy zöccseget a 70-es IQ-dal, hanem elolvastad volna a cikket, akkor tudnad hogy enm a Levegö Munkacsoport kutatott, hanem egy indiai kutatas eredmenyeit közöltek le.

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2017.07.12. 22:30:05

@Irbisz: Pont elolvastam, kedves idióta barátom--és pont tudom, hogy nem ez a semmirevaló csoport végezte a kutatásokat. Attól, hogy neked szövegértési gondjaid vannak, még éppen az "angol tudósok" témakörben kell értelmezni az egész cikket

HK417 · http://dokkmunkas.blog.hu/ 2017.07.12. 22:33:15

@Irbisz: Igen, te idióta barom---csak, hogy a te általad kedvelt terminilógiánál maradjunk--pont bizonyították azt, amit minden öreg juhász tud! Jön a hőség--hullik a betegje!Ilyen ez amióta világ a világ.