HTML

A Levegő Munkacsoport blogja

A Levegő Munkacsoport politikai pártoktól és gazdasági érdekektől mentes független társadalmi szervezet. Azért dolgozunk, hogy minden ember egészséges környezetben, emberhez méltó módon élhessen. Rendkívül fontosnak tartjuk és kiemelten törekszünk az állampolgári részvétel lehetőségeinek bővítésére, a nyilvánosság, a tájékoztatás és a tájékozódás szabadságának kiteljesítésére. Munkánk elismeréseként 2006-ban megkaptuk Az Év Civil Szervezete Díjat.

Címkék

1-es villamos (1) 10-es út (1) 4-es metró (3) adó (1) adócsalás (1) áfa (1) alacsony kibocsátású övezet (1) alacsony kibocsátású övezetek (1) alagút (1) atomenergia (1) autóipar (2) autókölcsönzés (1) autómegosztás (1) autótesztelés (2) autózás (1) balaton (2) Balázs Mór-terv (1) baleset (1) Baross tér (1) bécsi önkormányzat (1) beépítés (1) belváros (2) benzinbefecskendezés (1) bioüzemanyag (1) BKK (6) BKV (6) botrány (1) Bubi (1) Budai Vár (2) Budapest (4) Busz (7) buszmegálló (3) buszsáv (3) carsharing (1) cégautó adó (2) chemtrail (1) civil szervezet (2) csomagolás (1) Csonka János (1) Déli pályaudvar (1) deltametrin (3) DHL (1) dízelbotrány (2) dugódíj (3) dugók (2) egészség (2) égetés (3) éghajlatváltozás (9) éghajlatvédelem (8) elektromosautó (3) elektromos autó (2) energia (6) energiagazdálkodás (3) építészet (4) épületek felújítása (5) épületfelújítás (5) eső (1) Etele út (1) EU (1) Európai Bíróság (1) Európai Környezetvédelmi Ügynöksége (1) európai unió (1) fagyhalál (1) fahiány (1) fairtás (6) Fák védelme (9) fák védelme (5) felújítás (1) Felújítás (1) füstköd (1) fűtés (3) fuvarozás (1) gépjárműimport (1) GrundKert (1) halálozás (1) használtautó (1) hatóságok (1) hol lakjak? (2) hulladék (1) Hungaroring (1) ideális lakóhely (2) IKV (1) iskolakezdés (1) jogosítvány (1) kamion (4) Karburátor (1) károsanyag-kibocsátás (6) Kékestető (1) Kelenföld (2) Keleti pályaudvar (1) kerékpár (1) Kerékpáros áruszállítás (1) kerékpározás (1) klíma (5) klímamenekültek (2) Kodály körönd (1) költség (1) környezetbarát (1) környezeti állapot (2) környezetvédelem (8) környezetvédelmi plakettek (1) környezetvédelmi újságíró (1) közautó (2) közlekedés (20) közlekedéstervezés (11) Közösségi kert (1) Közút (1) lakótelepi lakás (1) leégett (1) légszennyezés (25) levegőszennyezés (13) Levegő Munkacsoport (1) Liget (2) Liget projekt (4) lignit (1) Margit sziget (1) Márta (1) MÁV (3) megújulók (5) mélygarázs (1) menekültek (1) mérés (1) mérgek (1) mérőállomás (1) metró felújítás (1) múzeumnegyed (3) múzeumprojekt (3) napelem (4) napenergia (1) napozás (1) négyes metró (2) nyári programok (1) Nyugati pályaudvar (1) okos város (1) ökovezetés (1) oktatás (2) Önellátó kert (1) önkéntes (1) Önkormányzati lapok (1) öntözés (1) óvoda (1) P+R parkoló (1) Paks (1) park (3) parkolás (1) petíció (1) Pilis (1) Piliscsaba (1) Pilisvörösvár (1) Platán (1) PM10 (1) PM2.5 (1) Pomáz (1) repülés (1) repülőgépes permetezés (2) részecskeszennyezés (3) roncsautók (2) sajtó (1) Solymár (1) szanatórium (1) szegénység (1) szelektív (1) szemétégetés (1) szennyvíz (1) szennyvíztisztító (1) Szentendre (1) Sziget (1) szmog (2) szmogriadó (1) szúnyog (2) szúnyogirtás (3) szúnyogírtás (2) tájékoztatás (1) támogatás (1) Tarlós istván (1) Tarlós István (2) társadalmi részvétel (2) telekocsi (1) térburkolat (1) tiszta levegő (2) tócsa (1) tömegközlekedés (12) TTIP (1) turizmus (1) tűzifa (1) tűzvész (1) ultrafinom por (1) Üröm (1) Utastájékoztatás (2) utastájékoztatás (2) útdíj (6) úthibák (1) úttest hibák (1) UV (1) városi fák (2) városi kertek (1) Városliget (7) Városliget beépítése (3) vasút (1) vegyszerek (2) vezetők (1) VI. kerület (1) villanyautó (2) Volánbusz (1) Volkswagen (2) Vonattal balatonra (3) Vörösmarty tér (1) zaj (1) zajszennyezés (1) zöldfelület (8) zöldövezet (2) zöldterület (8) zöld város (4) Címkefelhő

Lopott fa és szemét égetésével teljesítjük a megújulós célokat

2017.04.18. 08:22 Levegő Munkacsoport

Magyarország a megújuló energiák területén Európa legjobbjai közé tartozik – nyilatkozta Szabó Zsolt klímaügyekért felelős államtitkár egy idén március elején tartott rendezvényen. Sőt annyira jól teljesítünk, hogy 2018-tól már nem a 2020-as, hanem a 2030-as EU célok teljesítésén tudunk dolgozni.

img_5526_fatolvaj.JPG

Fotó: Lenkei Péter

Az államtitkár bejelentését kételkedéssel fogadtuk, ismerve például az Energiahivatal honlapján található beszámolót1, mely szerint 2014-ben a megújuló energia aránya az összes energiafelhasználáson belül 9,61% volt, és ez az arány az elmúlt években alig növekedett (2010 és 2014 között például mindössze 1%-ponttal), miközben EU-tagként 14,65%-ot vállaltunk. Éllovasnak mondott pozíciónk azért sem volt érthető, mert 2006. óta nem létesült új szélerőmű, EU-ba történt belépésünk óta mindösszesen egy zöldmezős bioerőmű épült, a magyar biogáz szektor válságban van, és eddig a napenergia-hasznosítás területén sem jeleskedtünk.

Az államtitkár célzott a KSH egy új felmérésére, mely szerint a lakossági tűzifa-felhasználás drámaian meghaladja az eddigi statisztikákban szereplő értéket. Egészen március 30-ig kellett várjunk, hogy megértsük, miről van szó. Ekkor jelent meg a Portfolio.hu-n egy cikk2, amely közölte, hogy az Energiahivatal újraszámolta3, sőt visszamenőlegesen is újraszámolta a lakossági tűzifa-statisztikát, és kiderült, hogy ez 151%-kal (!) nagyobb, mint azt korábban hittük. A Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) feldolgozta a statisztikát4 és megállapította, hogy az új számokkal Magyarország megújulóenergia-felhasználása elérte a 14,5%-ot, ami meghaladja az EU által 2020-ra elvárt 13%-ot, és gyakorlatilag eléri a kormány által önkéntesen vállalt 14,65%-ot. Az is kiderül a REKK elemzéséből, hogy a hazai megújuló termelésnek így már közel 80%-át a lakossági tűzifa felhasználás teszi ki.

Két kérdés merül fel:

  1. Mennyire tekinthetők megbízhatónak az adatok?
  2. Milyen következményekre kell számítsunk?

Az adatok megbízhatóságával kapcsolatban megnyugtató lenne megismerni a statisztika készítésének módszertanát. A lakossági tűzifa felhasználást nem mérik, mint a gázt vagy a villanyt, a statisztikát becslésekre alapozzák. A korábbi becsléseket – a közlemények szerint – az erdészeti értékesítési statisztikákra alapozták. Ebben nem volt benne az illegálisan felhasznált – mondjuk ki: lopott – fa. A REKK 2009-es elemzése szerint5 az illegális felhasználás országos szinten eléri a 2-4 millió m3-t. Az új módszertan már az illegális felhasználást is figyelembe veszi a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele alapján. A korrigált statisztika például a 2015. évre 73,9 PJ tűzifa-felhasználást jelez, ami megfelel kb. 7,4 millió tonna vagy 9,6 millió m3 (1,3 m3/t fajlagos térfogattal számolva) fának. A KSH kimutatása szerint6 ugyanakkor ebben az évben a teljes hazai kitermelés csak 7,35 millió m3 volt. Vagyis az illegális felhasználás kellett fedezze a hiányzó 2,25 millió m3 tűzifát, az összes többi felhasználási célt (több millió m3 bútor, raklap, farostlemez, cellulóz stb.), valamint a pozitív export-import szaldót. Azt hiszem, okunk van az adatok megbízhatóságában kételkedni. Hogyan is történik a lakossági költségvetési adatfelvétel? Kellően megbízható és pontos adatokat szolgáltat?

Van egy másik gondunk a lakossági megújulós adattal. A Levegő Munkacsoport sorozatban kapja a bejelentéseket arról, hogy a háztartásokban nagy mennyiségben égetnek műanyagot, gumit és egyéb hulladékokat.7 Nem találtunk a hivatkozott anyagokban utalást arra, hogy a hulladékok – illegális – égetését miként vonták le a szilárd tüzelés volumenéből.

A harmadik aggályunk a tűzifa-felhasználási adattal kapcsolatban az, hogy a tűzifát használó háztartások mintegy felében gázfűtés is van, és a rezsicsökkentett gáz – figyelembe véve a fa- és gázkazánok eltérő hatásfokát – olcsóbb, mint a fa. Tehát a gázzal is ellátott háztartásokban – a lopott fával való tüzelést kivéve – nem racionális a fafűtés. 

Sajnálattal összegezhetjük, hogy Magyarország megújulós statisztikájának közel 80%-át a lakossági szilárd tüzelés teszi ki, melynek hivatalos adatok szerint mintegy 60%-a lopott fa és pontosan nem kimutatott hányada szemét. Tehát a nagyszerű eredményt a széles körben elkövetett jogsértéseknek, bűncselekményeknek köszönhetjük. Ezzel aligha dicsekedhetünk.

Ennél súlyosabb a másik kérdés, hogy milyen következményekre kell számítanunk. Az ismertetett statisztikai korrekcióval jelenthetjük, hogy teljesítettük a 2020-as vállalásainkat. Nem lesz 2021-ben kötelezettségszegés – feltéve, ha az Európai Bizottság a magyar kormány által szolgáltatott adatokat úgy, ahogy vannak, elfogadja. Ebben az esetben tehát rövid távon, 2020-ig költségmegtakarítás jelentkezik. Az EU illetékes testületei most dolgoznak a 2020 és 2030 közötti időszak megújuló energiákra vonatkozó szabályozásáról. A biomassza energetikai felhasználását lényegesen szigorítani fogják8, csak azt a biomasszát szabad majd megújulónak elszámolni, mely igazoltan fenntartható módon lett előállítva. Ez az illegálisan felhasznált tüzelőanyagok statisztikai elismerését kizárja. Ha ez bekövetkezik, akkor a magyar teljesítés 14,65%-ról azonnal lecsökken kb. 7,6%-ra9, amivel a 2020-ra tervezett európai rangsor utolsó helyére kerülünk. 2030-ra össz-európai szinten lett kötelező, 27%-os cél megállapítva. Ha az Európai Parlament és a tagállamok illetékes miniszterei az Európai Tanácsban nem határoznak meg kötelező tagállami célokat, akkor a Bizottság feladata lesz a cél elérésének biztosítása. Ennek keretében a Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni10. Ezek között szerepel egy olyan pénzügyi alap felállítása, melynek befizetői a rosszul teljesítő tagállamok lesznek, így várhatóan Magyarország is. Az alap felhasználásáról pedig a Bizottság vélhetően a hatékonyság elveinek megfelelően fog dönteni, ami azt jelentheti, hogy a Magyarország által befizetett pénzt esetleg nem Magyarországon, hanem más tagállamokban fogják fejlesztésre fordítani.

A 2020-ig terjedő időszakban a kiválónak minősített teljesítésünk alapot szolgáltat ahhoz, hogy a kormány a megújulós fejlesztéseket leállítsa. Hátradőlhetünk – állapítja meg a Portfolio.hu cikke. Már a 2011 óta tervezett METÁR rendszert se kell életbe léptetni, el lehet kerülni a tervezett 45 milliárd forintos támogatási keret elköltését.

Most olcsó az energia, ami egy közel 70%-ban importra szoruló ország számára nagy könnyebbség. A legtöbb ország viszont most hajtja végre a fordulatot a tiszta energiák irányában. 2015-ben a létrehozott energiatermelő kapacitásoknak már a nagyobb hányada megújuló volt a világban, köszönhetően annak, hogy 286 milliárd USA dollárt költöttek erre11. A világ a megújulók felé halad, ahogy a 70-es évek elején az olajárak drágulása irányába haladt. Akkor Magyarország úgy vélte, hogy a magas olajárak nem fognak begyűrűzni hozzánk. Most pedig arra alapozzuk az energiastratégiánkat, hogy a megújulók nem fognak begyűrűzni hozzánk, a 2020-as években is boldogulni lehet majd meghatározó mértékű energiaimporttal, és az EU klímapolitikájában megjelenő célokat kezelni lehet a Brüsszel elleni harccal. Pedig a hazai előállítású tiszta energiák fejlesztése, a vonatkozó infrastruktúra és technológiai kapacitások létrehozása elsősorban magyar nemzeti érdek.

Lontay Zoltán

a Levegő Munkacsoport Szakértői Testületének tagja

8 Lásd pl. a Bizottság által javasolt Megújuló Direktíva átdolgozás 26. cikkelyét itt: http://eur-lex.europa.eu/resource.html?uri=cellar:3eb9ae57-faa6-11e6-8a35-01aa75ed71a1.0022.02/DOC_1&format=PDF.

9 Figyelembe véve, hogy a teljesítés 80%-át kitevő lakossági tűzifa felhasználásnak csak a 40%-ára lehet majd igazolást beszerezni.

10 Lásd pl. az energia-kormányzásról szóló sajtóanyagot: https://ec.europa.eu/energy/sites/ener/files/documents/technical_memo_energyuniongov.pdf

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://levegomunkacsoport.blog.hu/api/trackback/id/tr2212402029

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

dez01 2017.04.19. 09:53:12

Korrekt meglátások. Fontos hogy a LCS a valóság talaján maradjon, de ez itt most müxik.

Krutzifix 2017.04.19. 10:57:07

Nem csak a statisztika hibái(?) aggasztóak, hanem az is kérdés, hogy milyen szintű erdőgazdálkodás mellett történik ez? Megtörténik-e az arányos visszapótlás, a kivágás, szállítás, stb. mennyire terheli a környezetet, és sorolhatnánk a kapcsolódó kérdéseket. Mert egyszerű azt kijelenteni, ha elfogyasztunk egy adag vitamindús salátát, hogy egészségesen étkezünk, miközben nem vesszük figyelembe az előtte - vagy utána - fehér kenyér kíséretében megevett fél kilónyi disznósajtot.

HanG99 2017.04.19. 11:10:47

Szívesen látnék korrekt számítási módot a fatüzelés és a gázfűtés közötti összehasonlításra. Ami nekem személyesen kijött kandalló és kondenzációs kazán között, egyelőre a fa tűnik olcsóbbnak, de lehet rossz premisszákból indulok ki.
Ami a statisztikát torzítja, nagyon sok szlovák és román fa jön be olcsóbban, valószínűleg szürkén, feketén.

gabiiii 2017.04.19. 11:52:36

@HanG99: Neked van igazad. A gázfűtés kb. 3,5 Ft/MJ-ra jön ki (95%-os kondenzációs kazán hatásfok, 34 MJ/m3 energia tartalom, 112 Ft/m3 ár (alapdíjjal együtt)). Ezzel szemben a fafűtés kb. 2,8 Ft/MJ (60%-os kandalló hatásfok, 18 MJ/kg energia tartalom, 30 Ft/kg ár). Ha a fafűtéshez faelgázosító kazánt használnánk (ez felel meg minőségben a kondenzációs kazánnak), akkor kb. 2,1 forintra jönne ki egy MJ. A gázfűtés mellett szól a kényelem, ami nehezen forintosítható.

HanG99 2017.04.19. 12:09:00

Köszönöm a választ, akkor nem tévedtem nagyot a számításaimmal. A gáz valóban nagyon kényelmes, de más a hőhatása, nálam a kandalló képes a kétszintes házat bemelegíteni, és megbecsülhetetlen érték kandalló mellett kettesben bort iszogatni.

Lontay Zoltán 2017.04.20. 18:06:36

Kedves HanG99! A gáz ún. molekula ára ÁFÁ-val kb. 3,05 Ft/MJ, 95% hatásfokkal a hasznos energia ára 3,21 Ft/MJ. Ebben nincs benne az alapdíj, de vegyük azt az esetet, amikor a felhasználó a biomassza fűtés mellett megtartja a gázfelhasználás lehetőségét is. Az ÁFÁ-val együtt 30 Ft/kg-os fa nedvességtartalma 40% körül van, és a fűtőértéke csak 10-11 MJ/kg. 60%-os hatásfokkal így a fafűtésnél a hasznos energia ára 4,76 Ft/MJ, vagyis 48%-kal drágább (legálisan, számlára vett) fával fűteni, mint gázzal. Elismerem, hogy a kandallónál bort iszogatni kellemes dolog, de ennek meg kell fizetni a többlet árát pénzben és - sajnálattal mondom, de igaz - egészség-veszélyeztetéssel.

irtis 2017.04.23. 23:13:26

Van néhány problémás megállapítás a cikkben.
1. A kitermelés és a felhasználás közötti különbségre részleges magyarázat lehet az illegális import.
2. "Nem találtunk a hivatkozott anyagokban utalást arra, hogy a hulladékok – illegális – égetését miként vonták le a szilárd tüzelés volumenéből." Nem is kellett levonni. A KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétele során ugyanis nem a hőenergia mennyiségére, hanem az elhasznált tűzifa mennyiségére (m3) kérdeznek rá. Aki a fa mellett szemetet is éget, az nyilván kevesebb fát használ, tehát nem kell semmit levonni, a statisztika ilyen szempontból megfelelő.
3. "A rezsicsökkentett gáz – figyelembe véve a fa- és gázkazánok eltérő hatásfokát – olcsóbb, mint a fa." Ezzel az állítással és a fenti számítással valami biztos nem stimmel (pl. nem kell rögtön a legrosszabb, 40%-os nedvességtartalmú fával számolni). Észak-magyarországi terepi tapasztalataim és a statisztikai adatok is a fatüzelés terjedését jelzik. Miért terjedne ennyire, ha drágább, mint a gáz? A szegény falusiak pont azért térnek vissza a fához, mert olcsóbb, mint a gáz, rezsicsökkentés ide vagy oda.
4. "Sajnálattal összegezhetjük, hogy Magyarország megújulós statisztikájának közel 80%-át a lakossági szilárd tüzelés teszi ki,"
Nem a lakossági, hanem az összes biomassza. Ebben benne van az erőművi, fűtőművi felhasználás és a bioüzemanyagok gyártása is.