A globális gazdasági válság enyhülésével ismét veszélyben vannak a Budapest VI. kerületi Nagymező utca fái, és felfordulhat a környék közlekedése is. Újra próbálkozik ugyanis az a külföldi befektető, aki a 2008-as gazdasági válság előtt mélygarázst akart építeni a Király utca és Andrássy út közötti szakasz alá.
A beruházás engedélyezési eljárásának keretében augusztus 23-án reggel 9-kor helyszíni szemlét tartottak a beruházó, valamint az V. és VI. kerületi polgármesteri hivatal képviselői. A bejáráson megjelent mintegy 20 helyi lakos is, akik közül többen már a 2006-2007-ben zajlott tiltakozásokon is aktívan részt vettek. Kiderült, hogy a mélygarázst ugyanaz a két német befektető kívánja megépíteni, mint tíz évvel ezelőtt. Úgy tűnik, hogy az akkori kilenc komoly tüntetés nem volt elég, hogy lemondjanak a bizniszről, és tiszteletben tartsák az ott élők véleményét, valamint azt a tényt, hogy az ott álló platánfák fővárosi szintű védelmet élveznek. Próbálna valaki hasonló fapusztítási tervvel előállni Bécsben, amely – nem mellesleg – hosszú ideje a világ 10 legélhetőbb városai közé tartozik! (Lásd a die Presse napilapban nemrég megjelent szatirikus írást, amelynek magyar fordítását írásunk végén közöljük.)
A beruházók szerint most nem a környéken épülő szállodák miatt kell a mélygarázs, hanem a színházba járók, a környéki boltok, irodák és éttermek miatt. (Korábban ugyanis a Balettintézetbe és egyéb, a környékre tervezett szállodák előírt parkolási helyeinek kielégítésére hivatkoztak.) A parkolóhelyek 20 százalékát a helyi lakosok számára biztosítanák. Szerintük sokkal tisztább és csendesebb lesz a környék, ha megépül a mintegy 390 férőhelyre tervezett létesítmény. A zavartalan és csendes működés érdekében két(!!!) sávban fog tudni kihajtani a mélygarázsból az a „néhány” gépkocsi, amelyik például egy színházi előadás után távozik onnan.
Jelenleg több kormányhivatalban, más-más helyszínen folyik a beadott engedélyezési tervvel kapcsolatos ügyintézés. Az eljárás még 2015-ben kezdődött, de a lakosságot akkor még nem tartották érdemesnek arra, hogy értesüljenek a tervezett beruházásról, például az önkormányzat ingyenes lapjában vagy – ahogy számolatlanul szokták reklámozni a Hunyadi téri zenés rendezvényeket – a házak kapujára kifüggesztett felhívással. A fellebbezést benyújtó néhány elszánt helyi lakó, valamint a VI. kerületi önkormányzat szakemberei azonban, a dokumentumok tanulsága szerint, számos kételyüknek adtak hangot a tervezett beruházással kapcsolatban. Ezek egy része a környező házakra gyakorolt hatásra, az építés idején keletkező komoly zavarásokra, egyebek mellett a zaj- és légszennyezésre, a felszín alatti vízmozgások hatásaira vonatkozik. Abban is egyetértés van a helyi lakosok és az önkormányzat szakemberei között, hogy a parkolást számos más – a környéket jóval kevésbé veszélyeztető – módon is meg lehetne oldani.
A környezeti hatások vizsgálatával, ellenvetésekkel és a hatóság válaszaival kapcsolatos „Budapest VI. kerület, Nagymező utcában tervezett mélygarázs építésére vonatkozó előzetes vizsgálati eljárás – másodfokú döntés” című anyagot az olvasók figyelmébe ajánljuk. Letölthető a kormányhivatal honlapjáról. (Kifüggesztve is megtalálható a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 1072 Budapest, Nagy Diófa u. 10-12. szám alatti Zöldpont Irodájában. Kifüggesztés napja: 2016.08.10. Levétel napja: 2016.11.10.)
A 35 oldalas dokumentációnak alig van olyan oldala, amely ne ébresztene kételyeket a hatósági döntések, válaszok megalapozottságával kapcsolatban. Többször előfordul például a szövegben, hogy a felvetett környezeti problémákra nincs megfelelően alátámasztott állítás a beadott beruházói anyagban. Hiányoznak alapvető vizsgálatok a közlekedés megváltozott rendjével kapcsolatban, és az sem világos, hogy miért nem vizsgálnak alternatív gépkocsielhelyezési megoldásokat. Sajátos, hogy ezek után a hatóság – élve a rendelet által biztosított jogával – nem tartja szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítését, mondván, hogy „a létesítménynek nem lesz jelentős hatása a környezetre”.
Azt hiszem, joggal merül fel mindenkiben a tervezett beruházással kapcsolatban, hogy hol van a – sokat emlegetett – helyi döntéshozatal, illetve a magántulajdon védelme. A helyi lakosoknak nincs joga eldönteni, hogy akarnak-e a belső kerületekben újabb mélygarázsokat? (A beadott fellebbezésért nemcsak megfelelő szakértőket kellett felkérni a helyi lakosoknak, de illetékmentességet sem élvezhettek.) Bécsben, ahol sokkal magasabb az életszínvonal (tehát sokkal inkább megengedhetik maguknak az autózást), a tervek szerint 2025-re az ott lakók 80 százalékban gyalog, kerékpárral, illetve tömegközlekedéssel oldják majd meg a mobilitási szükségleteiket. Vagyis nem a máshonnan érkező autósoké lesz az elsőbbség az itt élők igényeivel szemben. Ezt tartalmazza az osztrák főváros 2015 novemberében elkészült stratégiája.
Továbbá szerepel-e vajon ez a mélygarázs – egy vizsgálatokkal alátámasztott, az érintettekkel előzetesen egyeztetett, egységes közlekedési koncepció keretében – Budapest vagy a kerület fejlesztési terveiben? Ha pedig nem szerepel, akkor mire alapozza a hatóság azt a döntését, hogy nem szükséges a létesítményhez hatásvizsgálatot készíteni, közmeghallgatást szervezni?
A Ket. a közmeghallgatás körében az alábbiakról rendelkezik:
63.§(1) A hatóság közmeghallgatást tart, ha …
c) a hatóság a nyilvánosság véleményének megismerése érdekében ezt szükségesnek tartja.”
Tehát ha nem tartja szükségesnek, akkor nem kell; ugyanaz a hatóság, amely úgy döntött – meggyőző alátámasztás nélkül –, hogy nincs jelentős környezeti hatása a létesítménynek… Az az apróság, hogy a nyilvánosság kilencszer tüntetett, valamint korábban is és most is fellebbezést adott be, nem számít. Pontosabban, a hatóság úgyis tudja a nyilvánosság 10 éve változatlan véleményét, akkor pedig minek is a közmeghallgatás?
Éveken át hasonlókat kérdeztek, szorgalmaztak országszerte a helyi lakosok a 2008 előtti ingatlanépítési roham idején is. Vajon újra indul a régi gyakorlat? Pártsemleges módon várhatók a jövőben is követhetetlen bürokratikus eljárásokkal ködösített, ötletszerű beruházások? A stratégiai tervezésre, az érintettekkel egyeztetésre, a demokratikus döntéshozatallal harmonizáló gyakorlatra legfeljebb az unokáink számíthatnak?
A Die Presse 28.06.2016. június 28-i számában megjelent cikk magyar fordítása:
Nem fog összejönni a Brexit a bécsi Fogadalmi Templom előtt
Wolfgang Freitag
Mindennek semmi köze azokhoz a centrifugális erőkhöz, amelyek az (ugyan még meddig?) Egyesült Királyságban a múlt csütörtök óta bontakoztak ki, és még kevésbé Brüsszelhez, az Európai Parlamenthez vagy a maradék EU27-hez, hanem egy olyan szabályozáshoz, amely a brit törekvésekkel kapcsolatban eddig még kevés figyelmet kapott: ez pedig a bécsi favédelmi törvény.
A helyzet ugyanis a következő: 1997 márciusában a bécsi Sigmund Freud parkban, ahogy bizonyára Önöknek is rögtön beugrik, a Votivkirche (Fogadalmi Templom) körút melletti zöld sávjában, egy EU fakört ültettek el. Akarom mondani, egy-egy fát minden (akkori) tagországnak, azaz 15 darabot, és még egyet magának az Uniónak. Ez összesen 16 fa. E miniarborétum létrehozásának indoka a Római Egyezmény aláírásának 40 éves évfordulója volt, azé az egyezményé, amely az európai egyesülés gondolatának a kvázi születési okmánya.
Azóta tehát az EU körben áll a Votivkirche előtt: Németország – ugyan mi mást? – egy valódi tölgyfát hozott, Franciaország csak egy fehér akácot, Ausztria egy gyengéd hárssal rukkolt elő és így tovább, keresztül-kasul különféle fák a régi világból. No és az Egyesült Királyság? Az most ott található vörös bükként a városi kert pázsitjában gyökeret eresztve.
A brit bükkfa, a természet előírása szerint, az elmúlt majdnem két évtizedben igencsak daliás fává nőtte ki magát. Mégpedig annyira tekintélyessé, hogy már hosszabb ideje a bécsi favédelmi törvény különleges védelmét élvezheti. A következmények egyértelműen a városi kertészet kezében vannak: a favédelmi törvények nemzetközi szakértőinek jogi véleménye szerint a britek eltávolítása az EU fakörből szóba se jöhet. És kedves angolok még egy figyelmeztetés: az engedély nélkül eltávolított fa után fizetendő bírságot Ti pillanatnyilag úgysem engedhetnétek meg magatoknak.
