forrás: http://cdn.tempi.it
Korunkban az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszély az éghajlatváltozás, a globális felmelegedés. Ha a jelenlegi tendencia folytatódik, Földünk egyre nagyobb területei válnak elviselhetetlenné az emberi élet számára. Ezért még akkor is minden lehetséges intézkedést meg kellene tenni az éghajlat védelmében, ha az átmenetileg komoly gazdasági nehézségeket okozna. Azonban éppen ennek ellenkezőjét mutatja számos ország gyakorlati tapasztalata és tanulmányok sora: az éghajlat védelmében hozott ésszerű intézkedések egyúttal versenyképesebb gazdaságot is eredményeznek!
Az éghajlat védelmében az Európai Unióban sokat tehetnek az országukon belüli intézkedésekkel is az egyes nemzetek kormányai, a legfontosabb jogszabályokat azonban uniós szinten hozzák. Ezért lényeges, hogy miként szavaznak az Európai Parlament (EP) képviselői. Vajon mindannyiunk egészségének védelmét, létfeltételeink biztosítását, gazdaságaink fellendülését tekintik fő feladatuknak, vagy pedig egyes visszahúzó, de rendkívül befolyásos ipari érdekcsoportoknak igyekeznek kedvezni? Bármit is mondanak erről az egyes képviselők, illetve pártok, a hozzáállásukat a Napnál világosabban mutatják szavazásaik.
Az Európai Éghajlatvédelmi Akcióhálózat (CAN Europe) annak alapján állított fel rangsort a képviselőkről és az egyes pártfrakciókról, hogy miként szavaztak az éghajlat védelmét érintő legfontosabb döntések során a 2009 és 2014 közötti ciklusban. A kimutatás szerint a zöldek és a szocialisták nagyon jól szerepeltek, s viszonylag jó eredményt értek el a liberálisok is, ugyanakkor a kereszténydemokraták többnyire az éghajlatvédelem ellen szavaztak. A konzervatív frakció és a szélsőjobb frakció (a „Szabadság és Demokrácia Európája”) pedig kimondottan klímagyilkosnak tekinthető.
Az Európai Parlament frakcióinak szavazási eredményei az éghajlatvédelmet érintő legfontosabb döntéseknél a 2009 és 2014 közötti ciklusban
(100 = legjobb, 0 = legrosszabb; az egyes frakciók neve melletti szám azt mutatja, hogy az adott frakciónak hány tagja van az EP-ben)
Az egyes frakciókon belül esetenként jelentős eltérések is tapasztalhatók. Így például a néppárti frakcióban belga, dán, francia és svéd képviselők is az átlagnál sokkal jobban, 70 százalékot meghaladóan teljesítettek.
A magyarok szavazatait vizsgálva, látható, hogy egyes képviselők a pártfrakciójuk átlagánál sokkal jobb teljesítményt nyújtottak, többen viszont jócskán lemaradtak attól, sőt közülük néhányan szintén az éghajlat (és a gazdaság) gyilkosai közé sorolhatók.
Az Európai Parlament magyar képviselőinek szavazási eredményei az éghajlatvédelmet érintő legfontosabb döntéseknél a 2009 és 2014 közötti ciklusban (100 = legjobb, 0 = legrosszabb)
Amint a fenti példák mutatják, a leadott szavazat nem feltétlenül függ attól, mely pártfrakcióhoz tartozik az érintett képviselő. A Levegő Munkacsoport az elkövetkező időszakban azért is fog dolgozni, hogy az EP összes magyar képviselője a legjobb kategóriába kerüljön az éghajlatvédelmi és egyéb környezetvédelmi döntések során leadott szavazataik alapján.
Ha hozzá szeretne szólni a bejegyzéshez, kattintson ide.
Lukács András
